138130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korom előállítására
138130. 3 kozatok nagyjából visszafelé ismétlődnek. Ez a jelenség nyilván a füst hőmérsékletének és fajlagos súlyának haladás közben bekövetkező változásával magyarázható. 5 A íüstáram hullámossága messzemenően elősegíti a korom finom fokozatokra faj tázó kiválasztódását, különösen a leírt esetben, midőn' a füstáram hullámvölgyei az aknaszájakba, ill. ezek fölé esnek. A (13) buktatóid gátak és a (14) kulisszák nemcsak hullámossá terelik, hanem alul-felül hántják is a füstáramot, amelynek szelvénye, a már említett áthaladási összeszűküléseken és kitágulásokon kívül, a (10) gyűjtőaknákban 15 vagyis éppen ott növekszik meg' ismételten és ismételtem hirtelenül, ahol egy-egy bizonyos szemcsézettségű koromnak kell a füstáramból kihullania. A (13) gátak felső, azaz buktató éle a 20 rajzok szerint egyenes. E buktatóélek akár homorúakká, akár domborúakká ívelhetők, hogy evvel is újabb, enyhe koromhántó, iU- faj tázó tényezőt kapjunk. Amint az 1. ábra jobboldalán látható, a 25 (14) kulisszákat —- szükség esetén — átmenetélesekké rézsútosíthatjuk vagy tőben erősen elkerekíthetjük, ha a füst hullámvonalas áramának ütközéseit helyenként enyhíteni kívánjuk. 30 A (10) gyűjtőaknák nem csupán egyes, hanem többes sorban is elrendezhetők, mégpedig akár úgy, hogy több (1) üst párhuzamosan vezetett füstje halad egymás mellett, akár pedig úgy, hogy egyazon (1) üstből 35 származó füstöt vezetünk egymásután odavissza több aknasor fölött. A 3. ábra szerint, a (4) tartó a (16) talapzat függélyes tengelye körül elforgatható és két (1)~ üst van rajta, melyek egyenként. -10 egyformán emelhetők vagy süllyeszthetők. A tulajdo^képeni füstfogón, még pedig a (2) ernyőn és a (3) füstvezetéken kívül, segédíüsffogót is elrendezünk, amely a (17) füstveactékből és az ugyancsak az (1) üstre illő í-5 (18) ernyőből áll- Ha a koromgyártó üzemben levő (1) üstöt tisztítani vagy egyébként ellenőrizni akarjuk, akkor úgy forgatjuk ei a (4) tartót, hogy az illető (1) üst a (18) ernyő alá kerüljön. Ugyanakkor friss (1) üst 50 kerül a (2) ernyő alá, ahol a koromgyártó tüzelést a friss üstben tovább folytathatjuk. A (18) ernyő alá forgatott (1) üstöt oly magasra emeljük, hogy a (18) ernyő és az illető (1) üst összezárulnak. Ekkor nem juthat 55 többé égési levegő az (1) üst fölé. a tűz kialszik és a maradék füst, a (17) vezetéken át, nyilirányban távozik. Azt is megtehetjük, hogy az eloltandó (1) üstöt már a (2) ernyő alatt légzáró állásába emeljük és így forgatjuk a (18) ernyő alá, <lfl viszont ia (2) ernyő alá kerülő, friss (1) üstöt már eleve abba a szintbe emeljük, amely az üzem folytatásához szükséges. A (4) tartó asztallapként is szerkeszthető és kettő helyett hasonlóképen több tüzelőedény is ,i:> elrendezhető rajta, mint a leírt üstök. Az (1) üstök, üzem közben, szabad légjárásnak kitett fenekűek. E kivitel előnye, hogy üzem közben sem az üst'ök, sem tartalmuk nem melegedik fel túlságosan. Ez a 7<l körülmény, úgyszintén az égési levegőnek leírt szabályozása elhárítja azt a veszélyt, hogy a tüzelőtérben vagy utóbb robbanások keletkezzenek. Ha befejezésül az új eljárást és berende- /;) zést az eddigiekkel egybevetjük, pl. azzal, melynél az ingadozó vezérléssel kapott füstöt, szobanagyságú kamrák között, apró, közlekedő ¡nyílásokon vezetjük át, akkor megértjük, sőt érzékelhetjük, hogy az eddigi «<> durva és csak kevés fokozatot adó fajtázással szemben, most sokféle, érzékeny finomságú fokozatéi í kaphatunk. Eddig u. i. csak kevés, durva erővel befolyásolhattuk a fajtázás menetét, amely erők még kiválás köz- No ben is zavarták az egyes fokozatokat, most azonban számos, enyhe összetevőből eredő erővel dolgozunk, melynek hatása jóformán éppen arra az egy-egy fokozatra összpontosul, amelyiknek kiválasztása éppen soron !»> következik. Mindvégig átmenetesen, csak rétegről-rétegre és oly finoman nyúlunk a füstáramba, hogy mindegyik alkalommal egy-egy új fokozat önmagában különül el, egyik kiválása sem akadályozza a többiét és !i;> a kiválasztóterek, vagyis az aknatölcsérek, gyakorlatilag, zavartalanul huzatmentesek maradnak. Szabadalmi igény-pontok: 1. Eljárás korom előállítására, a nyers- 1(0 anyaggal folytatólagosan táplálható tüzelőhellyel, valamint ennek felszínére boruló és természetes, mesterséges, vagy vegyes huzatra berendezett füstfogóval, azzal jellemezve, hogy az égési levegőt, 10a a tüzelőhely és a füstfogóalj kerülete mentén, a kettejük között, kifelé szabad, vagyis a külső levegővel közlekedett engedő felület nagyságának befolyásolásával —. előnyösen, a kettejük közötti tá- 1'° volság változtatásával — szabályozható nyíláson át juttatjuk az égési térbe, a mindenkori koromszolgáltató nyersanyagot eltüzeljük, majd a kapott füst koromtartalmát szükség szerint fajtázzuk. 1! 0 2. Eljárás korom előállítására, úgyszintén az 1. igénypont szerinti el járás foganatosí-
