138127. lajstromszámú szabadalom • Óraműves időzítő szerkezet időzítő gyujtókhoz

138127. rekének fogközébe nyúló emelőkar, melynek egyszerű elfordítással történő kiiktatásával indítjuk meg az óraművet. Hogy a gyújtó­­szerkezet kiváltása még a beállító szerkezet 5 oktalan vagy figyelmetlen ámítása esetén se következhessek be, mielőtt az óramű meg­indításától bizonyos eló're meghatározott idő el nem telt, a beállítandó elemen, p. o. a hasítékos hengeren és az óraműnek ezt köz- 10 vétlenül hajtó kerekén egy-agy egymással együttműködő ütközőt alkalmazunk. A hajtő­­kerék ütközője az óramű teljesen felhúzott állapotában az el nem forgatható kiváltó elemhez képest meghatározott szöghelyzetet 15 foglal el. A másik ütköző a beállítandó ele­men úgy van elhelyezve, hogy a beállítandó elemnek bizonyos előre megszabott időtar­tamra való állításakor beleütközik a hajtó­kerék ütközőjébe, Ú£<y hogy a megszabott- 20 nái kisebb időtartamra a beállítás mindjárt az óramű megindítása után nem is lehetsé ges, de bármilyen is a beállítás, a kiváltás semmi esetre sem következhetik be előbb mintsem az óramű megindításától a meg- 25 szabott idő lejárt. Ez az időtartam attól függ, hogy a beállítandó elem kiváltási helyzetében és az óramű teljesen felhúzott állapotában a két ütköző egymástól mekkora szögtávolságnyira van. A használatra készen 30 összeszerelt készülékben ez a szögtávolság állandó, egyes alkotórészek átszerelésével azonban könnyen és tetszés szerint változ­tatható. A mellékelt rajz példaképen a találmány- 35 nak több napi időtartamra is beállítható foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra az időzítő szerkezet részben met­szett oldalnézete, a 2. ábra ugyanannak felülnézete, a 40 3- ábra metszet az 1. ábra 3—3 vonalában alulról tekintve, a 4. ábra metszet az 1. ábra 4—4 vonalában felülről tekintve, az 5. és 5a. ábrák pedig részletrajzok. 45 A szerkezet tartóvázát (6) oszlopokra erő­sített három köralakú (7, 8, 9) lemez alkotja. Az óramű (10) hajtórúgója egyik végéve- az egyik (6) oszlophoz, másik végével a négy­­szögletes (11) felhúzó csapban végződő (12) 50 felhúzó tengelyhez van kötve. Az ismer­­szerkezetű óramű kerekei közül csak a (12) felhúzó tengelyre erősített (13) fogaskerék és a (14) gátlókerék vannak kirajzolva: az ezek között lévő szokásos áttételi kerekek és ■>0 a billegő, amelyek, miként a (14) gátlóke­rék is, a váz (8) lemeze fölött tartócöveke­­ken rögzített (15) és (16) lemezek között vannak elrendezve, jobb áttekinthetőség kedvéért nincsenek feltüntetve. A (12) rúgótengely alsó végére szerelt kis 60 (17) fogaskerék hajtja a beállítandó (18) elemet súrlódó kapcsolódás révén forgató, nagy átmérőjű (19) fogaskereket. A beállí­tandó elem forgékonyan, de tengelye irá­nyában el nem to hatóan elrendezett üreges 65 (18) henger, melynek egyik alkotója mentén (20) hasítéka van s amelynek alsó széléhez feszül a váz (9) lemezére sugárirányban erő­sített, felfelé rúgozó (21) kar. E kar belső vége a váz (9) lemezében tengelyirányban 70 eltolható (22) csappal kapcsolatos, amely (23) fejével a szárára csavart (24) rúgó és a rúgozó (21) kar együttes hatása alatt be­hatol a (18) henger üregébe, ha e henger olyan forgási helyzetbe jut, hogy (20) hasi- 75 téka találkozik a (21) karrai, melynek a (18) henger alsó szélére illeszkedő része olyan méretű, hogy a hasítékba éppen beei-ük. A (18) henger felső vége a (19) fogaskerék lapjához illeszkedő (25) korongként van ki- 80 alakítva. A (18) hengernek vele szilárdan kapcsolt (26) tengelye áthatol a (19) fogas­keréknek a váz (7) és (8) körlemezeiben for­­gékonyan ágyazott üreges (27) tengelyén és a te^ső (7) körlemez főié nyúló részére van S5 erősítve és pedig ugyanabban a szöghelyzei­­ben mint a (20) hasíték, a (28) mutató, amely ekként a (7) körlemez felső lapján alkalmazott (29) számlapon mindig a (20) hasíték szöghelyzetét jelzi. ¡mi A (28) mutató és vele a (20) hasíték szöghelyzete, közvetlenül kézzel is beállítható volna. A feltüntetett kivitelben azonban pontosabb beállíthatóság és pontosabb le­olvashatóság végett a (28) mutató (29, 30. 95 31, 32) kerékáttétel útján a hosszabb (33) mutatóval kapcsolatos. A (29) fogaskerék a (28) mutatóhoz hasonlóan veleforgó kapcso­latban van a (26) tengellyel, a (32) csapos­kerék ellenben a (33) mutatóval együtt forog 100 lazán ugyanazon a tengelyen. Hogy a (29) kerék nem szabatos munkával alakított fogai a kis (30) kerék csapjaival holt játék nélkül kapcsolódjanak, a találmány érte’rnébsn a (29) kerék fölött teljesen azonos (29’) kerék ]or> van a (26) tengelyre lazán szerelve (1- ábra). a (29) kerék valamely excentrikus pontját oly (42) rúgó köti a (29’) kerék valamely excentrikus pontjához (5. ábra), amely e két pontot egymáshoz közelíteni vagy egymástól ] m távolítani és így a lazán forgó (29’) kereket a (26) tengelyre ékelt (29) kerékhez képest nyomda

Next

/
Oldalképek
Tartalom