138127. lajstromszámú szabadalom • Óraműves időzítő szerkezet időzítő gyujtókhoz

138127. 3 elforgatni törekszik. A kettős fogaskerékkel kapcsolódó (30) csapos keréknek a két kerék egy-egy összeeső foghézagában lévő csapja természetesen csak annyi elforgást enged 5 meg a két (29, 29’) kerék között, hogy a kettős kérik fogai mindenkor hézag nélkül fogják közre a (30) csapot (5a. ábra). Az 1. és 4. ábrán látható, hogy az óramű (14) gátlókereke mellett és fölött kétkarú 10 (34) emelő van a (15) lemezben rögzített (35) csap körül két (37, 38) ütköző között akként . c’fcrgathatcan szerelve, hogy a 4. ábrán fe1- • tüntetett helyzetében a (15) ¡emez (39) ki­vágásán át lefelé nyúló (36) foga a gat ó- 15 kerék forgását és így az óramű járását meg­akadályozza, de a nyíl irányában (4. ábra) elforgatva a gátlókereket szabadon engedi. A példaképen felvett és a rajzon feltünte­tett foganatosítási alakban az óramű úgy 20 van szerkesztve, hogy járásakor a hosszabb (33) mutató 12 óra alatt véyez egy körül­­íorgást. A 2. ábrán látható szám apnak a hosszabb (33) mutatóhoz tartozó külső fok­beosztásán feltüntetett „1—12’“ számjegyek 25 tehát a hosszabb (33) mutatónak • az óramű ’ járása közben óránkint felvett helyzeteit jelzik. A hosszabb (33) is a rövidebb (25) mutató között a fogaskerék-áttétel o yan. hogy a hosszabb mutató egy teljes körülfor- 30 gása alatt a rövidebb mutató a hozzátartozó belső fokbeosztáson csak egy megrajzolt fok­kal halad tovább, tehát a belső fokbeosztás­nak egyes fokai (smelyek közül azonban csak második van a 2. ábrán számmal meg- 35 jelölve) 12—12 órának felelnek me{.. A bek." fokbeosztáson a „0“ jelzésű fok összeesik a sugárirányban rögzített (21) kar középvona­lával, a rövidebb (28) mutató pedig a (20) hasíték középvonalának a (21) kar közép­­ín vonalától mért mindenkori szöghelyzetét mutatja. Hogy a mutatók kézzel való be­állítása a kívánt időre az óramutatók meg­szokott járása értelmében történhessék, az óramű úgy van szerkesztve, hogy járásakor í5 a mutatókat a megszokottal eHehtett érte­lemben forgassa. Ha tehát a rövidebb (28) mutatót a hosszabb (33) mutató kézzel vép­­zetft forgatásával a belső fokbeosztásnak p. o. „72" jelzésű fokára állítjuk és felhúzott 50 óraművet a (14) gátlókereket megakasztó (34) emelő kiiktatásával megindítjuk, akkor az óramű 72 óra múlva viszi majd vissza a (28) mutatót a „0“ jelzésű fokhoz és, mint­hogy a (20) hasíték szöghelyzete mindenkor 55 egyezik a rövidebb (28) mutató szöghelyze­tével, a (20) hasíték 72 óra múlva találkozik a ,,0;‘ jelzésű sugárban rögzített rúgózó (21) karral úgy, hogy ez a hasítékba becsappan­hasson. Minthogy a mutatók és a (18) henger kö- 6q zöUt kényszerű kapcsolati van, a (20) hasíték a mutatók állításakor is pontosan követi a rövidebb (28) mutató forgását. Ugyanekkor a (id) henger és a (19) fogaskerék Között lévő s urliódó kapcsosait lehetővé 'teszi, hogy a muta- t¡5 • ók és a (18) henger forgása ne vitessék át­­a (19) fogaskerékre és az óraműnek evvel kapcsol., többi kerekeire. Az óramű járása­kor ellenben, amikor a (12) rugó^engely a kis (17) fogaskerék közvetítésével forgatja a 70 (19) fogaskereket, ez a surlódó kapcsolat folytán magával viszi a rugózó (21) kar és a (24) csavarrúgó feszítő erejétől! hozzászorított (18) hengert, amellyel együtt forog a (28) mutató, amely viszont a (29—32) kerékáttétei 75 Közvetítésével forgatja a (33) mutatót is, úgy hogy az idő előrehaladásával visszafelé járnak a mutatók és állásukról minden pil­lanatban leolvasható az az idő, ¡amelynek még el kell telnie, hogy a rövidebb (28) mu- 80 tató a „0“ jelzésű fokhoz érhessen, tehát- a (21) kar becsappanhasson a (18) henger hasí­tékába és ezzel a gyújt ószerkezet működésre felszabaduljon. Annak biztosítására, hogy még a mutatók 85 helytelen aliítása se okozhassa a gyúj lószer­kezet korai kiváltását és hogy mindenképen és minden ecetben legalább is bizonyos meg­határozott időnek kelljen a felhúzott óramű megindításától eltelnie, mielőiiit a kiváltás 90 egyáltalán lehetővé válnék, a (18) hengerrel öszefüggő (25) korongnak kerületén túl ki­nyúló (39) foga van, amely a (28) mutatónak a „0“ jelzésű fokhoz kézzel való közelítése­kor beleütközik a (19) fogaskerék ¡alsó felü- 95 létén kiálló (40) pecekbe, mielőtt a (28) mu­lató „0“ helyza.ét elérhetné, azaz mielőtt a kiváltás bekövetkezhetnék. A 3. ábrán lát­ható, hogy a sugárirányban rögzített (21) kar középvonala, tehát ,a „0“ jelzésű fok, és a mo (40) pecek közö'tt valamivel nagyobb a szög­­távolság (a), min, a (20) hasíték azaz a (28) mutató és a (39) fog közöltt lévő változatlan (/3) szögtávolság. Ha tehát kézzel akarnék a (33) mutató forgatásával a (28) mutatót, a „0“’ 105 helyzetébe hozni a 2. ábrán teljes vonallal rajzolt nyíl irányában, tehát az alulról né­zett 3. ábrán a szaggatóin nyíllal jelzett ellenkező irányban, akkor a (39) fog beleüt­közik a (40) pecekbe és nem engedi, hogy a lm (28) mutatót ( a—/3)-nál kisebb szögtávol­ságra közelítsük a „0“ jelzéshez. Csak ha majd az óramű járása folytán a (40) pecek (7.—,6) szöggel közelebb jutott a ,-0“ jelzésű

Next

/
Oldalképek
Tartalom