137921. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerékáttétel

137.921 3 : állóképessége a példaképpen leírt vagy más meg­felelő kiképzés folytán mindenesetre lehetővé teszi, hogy beállás után a vele kapcsolódó, kör­- ben egyenletesein elosztott fogaskerekek egyenlő fognyomással dolgozhassanak, kevésbé gondos : szerelés esetén azonban a keresztirányú beállás­hoz szükséges elmozdulás nem-kívánatos nagy­ságú is lehet. Ez az eset gyakorlatilag akkor áll­hat elő, ha beszerelt, de terheletlen állapotban az 1. ábra szerinti 3 kerekek mindegyikének nincs egyidejűleg egyértelmű fogérintkezése a legnagyobb fordulatszámú 2 fogaskerékkel, mivel ilyenkor a forgástengelyre keresztirányú elmoz­dulásnak a hiányzó fogérintkezést is helyre kel] . állítania. E hátrány kiküszöbölése céljából , a legnagyobb fordulatszámú fogaskerékkel kap­csolódó 3 fogaskerekek közül legfeljebb két fogaskerék fogkoszorúja van a kerékaggyal nem oldhatóan egy darabból készítve, míg a többi — esetleg valamennyi, vagy egynek a ki­vételével valamennyi — fogaskerék fogkoszorúja és agya az 1. ábra szerinti, kivitelnek megfelelően külön szerkezeti részt képez, melyek egymáshoz képest kerületi irányban elállíthatok és különböző elállítási helyzetekben rögzíthetők. Szereléskor azután úgy járunk el, hogy a nem állítható fog­koszorús fogaskerekek fogait terheletlen állapot­ban a legnagyobb fordulatszámú fogaskerék fogai­val érintkezésibe hozva, a többi fogaskerék fog­koszorúját a kerékagyhoz képest a szükséges irányban elfordítjuk, míg a fogérintkezés e kerék­koszorúkban is létrejön, s azután a koszorúkai az agyakhoz képest pl. a 22 csavarokkal rögzít­jük. E célból az összeszerelendő kerékrészek egyi­kén példaképpen kerületi irányú hasítékok vannak kiképezve. Az ily módon való szerelésnek úgy " kell történnie, hogy a legnagyobb fordulatszámú fogaskerék forgástengelye az 1. ábra szerinti meg­oldásban keresztirányú kitérés nélkül, minél pon­tosabban összeessék, a házöntvényből kimenő má­sik (a legkisebb fordulatszámú) tengely közép­vonalával, ill. általában a legnagyobb fordulat­számú fogaskerék forgástengelye az e fogaskerék­kel kapcsolódó fogaskerekek forgástengelyein át fektetett hengerfelület tengelyének helyzetébe jusson, és az e szerelési helyzetbe való pontos beállítást a legnagyobb fordulatszámú kerék for­gástengelyének utólag megszüntetendő segéd­csapágyazásával is meg lehet könnyíteni. Ily mó­don elérhető, hogy a legnagyobb fordulatszámú fogaskerék a vele kapcsolódó fogaskerekek for­gástengelyei által meghatározott hengerfelület tengelyéhez képest terhelés alatt a fognyomások egyenletes megoszlása mellett is minimális (gya­korlatilag 0) excentricitással járjon. Az 1. és 2. ábrabeli megoldással kapcsolatban mondottaktól eltérően a találmány szerinti át­tételi szerkezet helyes működése szempontjából már az is elegendőnek látszik, ha a 2 fogas­kerékkel kapcsolódó 3 fogaskerekek az előbbinek kerülete mentén nem pontosan 120°—120° alatt vannak elrendezve. A fognyomásoknak a 2 fogas­kerékre gyakorolt eredője ugyanis e kereket most is úgy igyekszik elállítani, hogy az eredő erő, melynek összetevői közt a kerék tartórúdjának rugalmas visszatérítő ereje is szerepet játszha+ , -4) nem lesz. Gyakolatilag elhanyagolható vissza­térítő erő esetében pedig maguk a fognyomások is egyensúlyt tarthatnak egymással annak folytán, hogy beállás után nem fognak egymás közt egyen­letesen megoszlani, s vektorábrájuk nem egyenlő­oldalú, hanem egyenlőszárú, vagy általános há­romszög lesz. A 3 fogaskerekeknek egyenlő szö­gek alatt való kerületi elosztása, s a fognyomá­sok egymásközti egyenletes megoszlása tehát a találmánynak egyáltalán nem nélkülözhetetlen, hanem csak a kerekek egyenletes megterheléséTr biztosító előnyösségi feltétele. Úgy egyenletes, mint egyenlőtlen kerületi elosztás mellett ezen­kívül a legnagyobb fordulatszámú fogaskerékkel kapcsolódó fogaskerekek száma háromtól eltérő, pl. kettő vagy négy is lehet, anélkül azonban, hogy ebből az esetleges szerkezeti többlet dacára további előny adódnék. Az utóbbi szempontokból érintett változatokon túlmenően a találmány keretén belül még további változatok is lehetségesek, melyek elsősorban a legrfagyobb fordulatszámú fogaskerék kereszt­irányú beállóképesöégére vonatkoznak. így pl. a keresztirányú rugalmas kitérést lehetővé tevő 13 orsórúd a Í4 nyomatékközlő hüvelyt helyettesít­heti és így közvetlenül saját maga is szolgálhat nyoma tékátvitelre, ha ez orsórúd, vagy az 1 ten­gely bármily kivitelű megfelelő meghosszabbítása — melyen a 2 fogaskerék ez esetben természe­tesen fel van erősítve —, a nyomaték átviteléhez szükséges, megfelelőéin nagy keresztmetszete mel­lett elegendő hosszúsága folytán nyújtja a kereszt­irányú kitéréshez megkívánt rugalmasságot. Ily változatot mutat pl. a 4. ábra, melyen a fogas­keréknek egyúttal megnyúlt harang alakja van a keréknek az 1 tengelyhez közelebb eső végén kiképezett fogkoszoirúval, minek folytán a kereszt­irányú kitéréskor itt átadott erő a kerék és a rugalmas 25 tengely-toldat összeerősítési helyére oly értelmű nyomatékot tud kifejteni, amely elő­segíti a 25 tengelytoldat inflexiós meghajlását, e ezzel a 2 keréknek a 3 kerekekhez képest helyes kapcsolódási helyzetben való megtartását. Az 1 tengely s a 2 fogaskerék 26 tengelycsapja közé a 7. ábra szerint ugyanezen célból egy hullámo­sított, vagy a kerület mentén váltakozva kívül­belül barázdált, általában fújtatószerűen redőzött 27 közbetét is iktatható, mely a redői közt köny­nyen létesíthető alakváltozás folytán a 2 fogas­kerék forgástengelye számára szintén kellően ru­galmas, inflexiós, hajlítási vonalú kitérési lehető­séget biztosít, s emellett külön nyomtatékközlő szerv nélkül a nyomatékátvitelre is közvetlenül alkalmas. Végül úgy a 2 fogaskerék kereszt­irányú kitérése, mint pedig forgástengelyének ki­téréskor önmagával párhuzamos helyzetben való megtartása a kerék és a tengely közé iktatott kardáncsuklóval vagy más, ehhez hasonló csuklós kötéssel is biztosítható. A találmány szerinti fogaskerékáttétel mindezen esetekben általában kétfokozatú, amennyiben a legnagyobb fordulatszámú fogaskerékkel kapcso­lódó fogaskerekek, tengelyükre ékelt további fogaskerekekkel, egy olyan kis fordulatszámú fogaskerékre dolgoznak, melynek tengelye a leg­nagyobb fordulatszámú fogaskerék tengelyirányá­ban van elrendezve. Emellett azonban természe­tesen kettőnél nagyobb fokú áttevés is elképzel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom