137897. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az aromás-alifás sorozatba tartozó alkoholok aminoalkilétereinek előállítására
137.897 3 zolban 12 óra hosszat 110°-on hevítjük. A kvaterner bázist petroléterrel teljesen kicsapjuk. A csapadék nehezen folyós', víziben tisztán oldódó olaj. Hasonló módon etiljodiddal a kvaterner bázist kapjuk, kristályos, vízben oldódó termék alakjában. 4. példa: ' 4 rész nátriumarnidot és 15 rész n-propil-fenil-karbinolt 100 rész abszolút benzolban oldunk és a keletkezett nátriumsóhoz kb. 15 rész nyers 0-klóretil-piperidint adunk, majd az egészet 80°on 12 óra hosszat keverjük. Víz hozzáadása után hígított sósavval kivonunk, a sósavas kivonatokat hamuzsírral lúgosítjuk és a kivált szabad bázist éterben felvesszük. Pp. o,4 128-p-130°. 5. példa: 4. rész nátriumarnidot és 16,4 rész izo-butil-fenil-karbinolt 100 rész abszolút benzolban elkeverve a karbinol nátriumsóját állítjuk elő, melyhez 14,9 rész y-klórpropil-dietilamint adunk és az egészet 8 óra hosszat kavarva 100°-on hevítjük. Víz hozzáadása után hígított sósavval többször kivonunk, majd az egyesített kivonatokat hűtés közben tömény nátronlúggal lúgosítjuk és kiéterezzük. Az étermaradék forráspontja 12 mm nyomáson 166—167°. Izo-butil-fenil-karbinoi helyett szék. butil-fenilkarbinolt is alkalmazhatunk. 6. példa: 5 rész nátriumot xilolbam porítunk és kihűlés után 35 rész benzhidrolt adagolunk. Hidrogénképződés és felmelegedés közben minden feloldódik. Végül még 10 percen át forralunk. Kihűlés után a termékhez 25 rész ^-klóretil-dietilamint •adunk és a keveréket éjjelen át 90—100°-on kabarjuk. A kihűlt reakciós keveréket reggel éterrel hígítjuk, majd előbb vízzel mossuk és azután 2-n-sósawal kivonjuk. A sósavas oldatot fenolftaleinnel lúgosítjuk, ismét kiéterezzük, az étert vízzel mossuk, hamuzsírral szárítjuk és kiűzzük. A maradékot nagyvákuumban desztilláljuk. Fp. eis 140—142°. Sósavval semlegesítve és vákuumban begőzölve a klórhidrátot kapjuk. Alkoholból és ecetészterből szép, üvegtiszta hasábok képződnek. Olv. p. 142°. A megfelelő ciklohexil-fenil-éter forráspontja 0,6 mm nyomáson 130—132°. Egészen azonos módon állítjuk elő a ciklopentíl-fenil-étert, melynek fp.-ja 1,6 130—133°, továbbá a ciklöheptil-fenil-étert, melynek fp.-ja 1,5 151—156°. 7. példa: 10O rész absz. benzolban tartalmazott 2 rész porított nátriumamidhoz 6,2 rész izo-butil-o-metilkarbinolt csepegtetünk, melynek fp.-ja 12 120— 125°, olv. p.-ja 68—69° (és amelyet o-toluil-aldehidból és izo-butil-bromidból állítunk elő Grignard nyomán). Az egészet 1 óra hosszat 60°-on melegítjük. Ezután cseppanként 8 rész ^-klóretil-dietilamint adunk hozzá és a keveréket 7 óra hoszszat kavarás közben visszafolyatva hevítjük. A reakciós keveréket kihűlés után hígított sósavval többször kivonjuk, az egyesített savanyú kivonatokat hidegben lúgosítjuk és kiéterezzük. Az étermaradék forráspontja vákuumban 12 mm nyomáson 158—161°. Izo-ibutil-o-metil-fenil-karbinol helyett sec. butil-o-metil-fenil-karbinolt is alkalmazhatunk. /C2H5 Hasonló aril CH—O—CH2 • CH2 • N \ C2H5 képletű vegyületek tulajdonságait a következő táblázatban foglatuk össze: Ariimaradék Y Forráspont Alkalmazott nyomás mm CH3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 • CH2 • CH3 CH2 — CH 2 CH2 CH — CH2 —CH 2 165—170° 123—126° 167—171° 138—144° 161—163° 12 0,7 12 0,02 0,9 HsC-< >-CH3 1 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 • CH2 • CH3 CH2 — CH 2 CH2 CH — CH2 —CH 2 165—170° 123—126° 167—171° 138—144° 161—163° 12 0,7 12 0,02 0,9 H3 C-< \ — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 • CH2 • CH3 CH2 — CH 2 CH2 CH — CH2 —CH 2 165—170° 123—126° 167—171° 138—144° 161—163° 12 0,7 12 0,02 0,9 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 • CH2 • CH3 CH2 — CH 2 CH2 CH — CH2 —CH 2 165—170° 123—126° 167—171° 138—144° 161—163° 12 0,7 12 0,02 0,9 ci_/ \ \ / — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 • CH2 • CH3 CH2 — CH 2 CH2 CH — CH2 —CH 2 165—170° 123—126° 167—171° 138—144° 161—163° 12 0,7 12 0,02 0,9 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 • CH2 • CH3 CH2 — CH 2 CH2 CH — CH2 —CH 2 165—170° 123—126° 167—171° 138—144° 161—163° 12 0,7 12 0,02 0,9 OCH3 i — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 2 -CH 3 — CH2 -CH 2 -CH 3 — CH2 • CH2 • CH3 CH2 — CH 2 CH2 CH — CH2 —CH 2 165—170° 123—126° 167—171° 138—144° 161—163° 12 0,7 12 0,02 0,9
