137852. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tartósan göndörített, nagyértékű textilanayag előállítására

2 149.852 ezeket a fonalakat a pászmás rostú fonalak kezelésénél azokkal együtt göndörítjük, használatuk csak előnyös. Szükséges, hogy a fonalakat a túlsodrás előtt, de legalább a túlsodrás közben, vízzel teljesen átnedvesítsük. Egyszerű megnedvesítés vagy gőzölés ehhez nem elegendő. Legmegfelelőbb a fonalak átitatása, esetleg 80—100% nedvességtartalomra való kisaj tolása. Az átmeneti túlsodráshoz pl. az la. és lb. ábrák szerinti készüléket használhatjuk, amely ábrákban a készülék nézete és hosszmetszete van feltüntetve. —A— jelöli a golyóscsapágyon futó meghajtó hüvelyt, amelyben a hüvely tengelyére merőleges irányú tengelyre szerelt, vezetővájattal ellátott —B— görgő úgy van csapágyazva, hogy a görgő kerülete a hüvely szimmetriatengelyét érinti. —C—• jelöli az ellensúlyt, pl. a hüvelyben excentrikusan csapágyazott görgő kigyenlítésére való rudacskát. A —D— fonal megközelítőleg központosán lép be a készülékbe a hüvely tengelyének irányában, majd a görgőn átvetve a hüvelyt ugyanabban az irányban közel központosán hagyja el. A központos vezetés következtében a fonal minden lengése ki van zárva. A 2. ábra vázlatos ábrázolásban mutatja a készüléknek a találmány szerinti felhasználásnál való elrendezését: a fonal az —1—- vezetőhengereken keresztül a vízzel telt —4— vályúba jut, és a —2— és —6— helytálló pontok pl. hengerpárok között az —5— hamiscérnázókészülékkel (1. ábra szerint) átmenetileg túlsodorjuk. Amint azt könnyű belátni, a fonal a —6— helytállópontnál ismét ugyanazzal az eredeti sodrattal rendelkezik, mint a —2— helytállópontnál. A szárítás a legcélszerűbben közvetlenül az —5— hamiscérnázókészülék előtt történik 250 C° feletti hőmérsékleteknél, előnyösen 300—400 C° között. A 3. ábra szerinti elrendezés esetén a szárítás ha úgy kívánjuk, két, egyforma gyorsanfutó —1— és —2— hamispérnázókészülék között is történhet. Itt a fonal az —1— és —2— hamiscérnázókészülékek között sodratát megtartja, amint az könnyen belátható. A 4. ábra vázlatos ábrázolásban az elrendezést együttfutó szerv alkalmazása esetén mutatja. Itt —1— és —2— a 'helytállópontokat, —3— a végtelen együttfutószerv vezetőhengereit és —4— az 1. ábra szerinti hamiscérnázókészüléket jelöli. Az 5. ábra az átfutófonalnak két helytállópont közötti átmeneti túlsodrására való készüléket tünteti fel elölnézetben és hosszmetszetben. —A-— jelöli a golyóscsapágyon futó meghajtó hüvelyt, melyben két, a hüvely szimmetriatengelyét érintő, egymással párhuzamos, a hüvely tengelyére merőlegesen ágyazott —B— és —C— görgő van elhelyezve, melyek közül az egyik (B) helytálló, míg a másik (C) a hüvelyben kilengethetően: van ágyazva, mimellett a kilengethetően ágyazott görgő a (D) repülősúllyal úgy van összekötve, hogy a görgők a hüvely forgásánál egymáshoznyomódnak. Ezzel a készülékkel is lehetséges a fonalnak a helytállópontok közötti túlsodrás közbeni egyenes vonalban történő vezetése úgy, hogy minden lengés ki van zárva. Ez a körülmény fontos, mert az erős cérnázás közbeni nagy forgási sebességek és a fonalak nedves állapota következtében a lengéseknek kellemetlen következményei lehetnek. A fonalaknak túlsodrott állapotban 250 C°-iiál magasabb hőmérsékleteknél való szárítására, pl. forró levegőt használhatunk. A fonalat továbbá, olyasféleképpen, mint a' perzselőgépeknél, nyitott gázlángokon át vagy felhevített lemezek fölött is elvezethetjük. A kezelés után a fonalakat esetleg pászmarostokká vághatjuk szét és mint ilyeneket fonhatjuk meg. A göndörített, cellulózatartalmú fonalakat duzzadási képességük csökkentése céljából az ismert duzzadásállósító eljárásokkal is kezelhetjük, pl. formaldehiddel, magasabb hőmérsékleteknél savanyú katalizátor jelenlétében. Az említett formaldehiddel való kezelés a cellulózénak a formaldehiddel való vegyi kapcsolatát eredményezi. Ügynevezett- metilénhidak képződnek, amelyek a fonálszerű mikromolekulák hálószerű kötéséhez vezetnek, és melyek a cellulóza tulajdonságait lényegesen módosítják. A találmány szerinti eljárásnál .részben időt és helyet megtakarító folyamatos munkamóddal olyan rostokat állítunk elő, melyek tulajdonságaikban a kiindulási anyagtól alapvetően anymyira különböznek, hogy azok a feldolgozó textil- s ipar számára új anyagoknak tekintendők. Az újszerű textilnyersanyagok erős, maradandó göndörségük mellett gyapjús jellegükkel, valamint jó hőszigetelőképességükkel tűnnek ki. Ezek az anyagok pulóverré, harisnyává és trikóáruvá dolgozhatók fel, valamint ruha- és kabátezövetekké szőhetők. Értékes továbbá az a tulajdonságuk is, hogy egyenletesen festődnek. Említésre méltó a cellulózatartalmú nyersanyagoknak duzzadásállósító kezelés, pl. fo-rmialdehidkezelés utáni csökkent duzzadóképessége is. A következő példák a találmány részletesebb ismertetésére valók, a foganatosítási lehetőségek ezzel azonban koránt sincsenek kimerítve. 1. példa: 450 denier finomságú, 60 szálból álló, eredetileg folyóméterenként 100 balirányú sodratú, fénytelen viszkóza-műselyemfonalat körcérnázógépein folyóméterenként 1400 balirányú sodrattal látunk el. A lefutó csévétől a cérnázóhely vezető hengeréig vezető úton a fonalat egy" meleg vízzel megtöltött vályún vezetjük keresztül, úgyhogy a fonal teljesen benedvesedik. A nedves állapotban túlsodrott anyagot ezután átcsévéljük és az egyik csévétől a másikig vezető úton gázlángok fölött megszárítjuk. A magas hőmérsékletnél megszárított fonalat ezután folyóméterenként 70 jobbirányú sodratra visszasodorjuk, felmotolláljuk és matring alakban, lazán 10 percig nyomás nélkül gőzöljük. így erősen göndörített, 'gyapjúszerű külsejű textilanyagot kapunk, amely nedvesség behatásával szemben messzemenően ' ellenállónak mutatkozik. 2. példa: 900 denier finomságú, 225 szálból álló, eredetileg folyóméterenként 50 baliránj^ú sodratú visz-