137733. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső égésű motorral hajtott járművek önműködő vezérlésére
8 137.733 oldása után. Ezen két művelet folyamán, vagyis mikor a sebességfokozatot a —25— fogantyú révén választjuk és azt be is kapcsoljuk, az —SC— centrifugális átkapcsoló egyáltalán nem befolyásolja a kocsi haladását, mert. a —143— és —145— érintkezőlemezek csak akkor kapnak áramot, ha a —25— fogantyú az —I— helyzetben van. A 3. ábra a találmány szerinti berendezés második kiviteli alakját mutatja. Ennék a kivitelnek legnagyobbrészt olyan alkatrészei vannak, amelyeket áz 1; ábrával kapcsolatosan már leírtunk, így az —S— választókészülék az —SR I, SR II, SR III— és —SR IV— relékkel, a —CM— kézi átkapcsoló, az —RA— lassító, az —AC— tengelykapcsoló, a —CL— gázcsappantyú, a gázszabályozó, —EG— elektromágnes, az —SC— centrifugális érintkező és az —RV— fő-relé. A —C— átkapcsoló ennél a kivitelnél más szerkezetű, mint az 1. ábra szerinti berendezésnél. Ennek az átkapcsolónak két kilincskereke van, melyeket a rajzon —a— és —b— jelöl és ezek fogazata egymással ellenkező ferdeségű nyolc-nyolc foggal. Ezek a fogazatok a —180—, illetve —161— csapokkal működnek együtt, amelyek mindegyike a —44— szögemeltyű egyik felületén van megerősítve. A —160— csap minden alkalommal a —162— érintkezőhidat fordítja el egy nyolcad fordulattal, míg a második —161— csap mindegyik lökésnél a —163— érintkezőhidat fordítja el ugyanezzel a szöggel. A —162— érintkezőhíd az —1— és —S— érintkezőket köti össze, amelyek a —d— szigetelt tárcsán vannak elhelyezve, a —163— érintkező pedig a —170, 171— és —172— szegmensekkel működik együtt, melyek a szigetelt —c— tárcsán vannak elhelyezve. A késleltetett záródású —IH— megszakítónak nincsen lengő horgonnyal működtetett lassítója, hanem az —EMD— elektromágnes armatúralöketének vége és az armatúra leesése között nyitva tartjuk a —164— horoggal, mely rugójának hatása alatt a relé érintkezőit nyitva tartja a —71— rúd közvetítésével. A —164— horognak —165— meghosszabbítása van, amely egészen az —EMD— elektromágnes armatúrája alá nyúlik, úgy, hogy mikor ez az armatúra leesik, a horgot rugója ellenében mozdítja el, hogy az felszabadítsa a —71— rudat és így ez a rúd azonnal az —RV— főrelé —1— vagy —2— tekercseinek hatása alá kerüljön. Ennék az —RV— relének ennél a kiviteli alaknál nem az a feladata, hogy zárja az —EMD— elektromágnes áramkörét; ezt a műveletet az —IH— relé végzi el, amely rendes körülmények között nyitva van. A motor szinkronizálásához szükséges időt, amely tehát ahhoz kell, hogy a motor állapotát a bekapcsolandó sebességfokozathoz illesszük, a —T— henger befolyásolja, mely mindkét végén zárt és melynek belsejében két —166— és —167— lemez van, melyek mindegyike nyílásokkal van ellátva és ezek a nyílások a hengernek a lemezek által elválasztott két része között kapcsolatot hozhatnak létre. A két lemez egymáshoz támaszkodik. A —T— henger egyik végénél —168— cső van megerősítve, amely az —RO— csaphoz vezet, amelyet az 1. ábrával kapcsolatosan már leírtunk. A hengerhez csatlakozó másik —189.— cső ettől a —T— hengertől az —RA— lassítóhoz vezet. A lassítóból az oldáskor eltávozó levegő távozásához szükséges idő, vagyis az a sebesség, amellyel az —EMD— elektromágnes armatúrája leeshetik, ennél a kivitelnél a —'87— és —82— emeltyűk viszonylagos helyzetétől függ, ezzel tehát függ a —PA— gázpedállal kifejtett hatástól és az —EG— gázszabályozó elektromágnes gerjesztésétől. Ezenkívül az —RA— lassító hengerének kiürítését befolyásolja még a —48— burkolat helyzete, amelynek működését már leírtuk és amelynek hatása csak akkor lehet érezhető, amikor valamelyik sebességfokozat be van kapcsolva és a —P1— és —P2 — lemezek hatása meg van semmisítve, mivel az —EG— elektromágnes nem gerjed. Ennél a kiviteli alaknál a kézi —CM— átkapcsoló érintkezői, amelyek az —S— választó elektromágneseihez vezetnek, először leírt kivitelhez hasonlóan vannak szerkesztve. A többi érintkezőre nincsen szükség. A szigetelt —23— tárcsán itt is megtaláljuk a —28, 29— és —30— érintkezőket, amelyek a gázszabályozó —EG— elektromágnes részeinek egyikét vagy másikát gerjesztik. A telep negatív sarkához kapcsolt —170— szegmens elég nagy ahhoz, hogy a —163— érintkezőhíd egyik végével reá támaszkodjon akkor, amikor a híd a —171—, vagy —172— szegmensekkel érintkezik és ezek is elég hosszúak ahhoz, hogy a híd egynyolcad fordulat alatt érintse őket. E szegmensek közül az első az —RV2 — tekerccsel és a második az —RVi— tekerccsel áll kapcsolatban. A —d— tárcsán nyolc érintkező van, amelyek közül négynek nincsen semmi elektromos kapcsolata a készülék egyik, vagy másik alkatrészével, viszont a négy nvÁ?i.'k közül kettő a telep pozitív sarkával van kapcsolva és azok az érintkezők, amelyek átmérő irányban velük szemben vannak a következőképpen vannak kapcsolva: az egyik, a —d4 — az — RS I, Rß /III— és ;—AR— elektromágnesekkel függ össze, amelyek az —I—, —III—, illetve —AR— választókhoz tartoznak, míg a másik —d6— érintkezők az — RS II— elektromágnes vissza vezetői éhez és az —Rx— ellenálláshoz van kapcsolva. Ennek az átkapcsolónak a jelenléte a —143— és —145— érintkezőlemezek egyszerűsítését teszi lehetővé, amelyeken a —104, 112— és —108, 118— érintkezőpárok, amelyek az —RT— megszakító visszavezető reléjének áramkörét létesítenék, most már nem szükségesek. A leírt berendezés a következőképpen működik: Ha a —25— fogantyút az első sebességre teszszük, a választó ---SRI— reléje áramot íkap az —SC— centrifugális átváltó —114'— és —108— szorítóin át és áramköre zárul az —RV2— tekercs, a —171— szegmens, a —163— érintkezőhíd és a telep negatív sarkával kapcsolt —170— szegmens közvetítésével. Az —RV— relé gerjesztése zárja az —IH— megszakító érintkezőit, az —EMD— elektromágnes tehát gerjed, mire armatúrájának a hatása pontosan ugyanaz, mint amit már leírtunk a megelőzőkben ismertetett kiviteli alaknál, de mégis azzal a különbséggel, hogy a löket közepe táján és a —44— szögemeltyű közvetítésével az armatúra 1/8 fordulattal elfordítja a
