137717. lajstromszámú szabadalom • Tekercselt köpenyű töltethüvely

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.717. SZÁM 72. d. OSZTÁLY — S—19356. ALAPSZÁM Tekercselt köpenyű töltethüvely Aktiengesellschaft vormals SKODAWERKE in Pilsen, Prága és Pantoflicék Bohdan mérnök, Pilsen A bejelentés napja: 1943. február 16. A találmány tekercselt köpenyű töltethüvely. Ilyen ismert töltethüvelyek az igen nagy gáznyo­mással dolgozó korszerű lövegekhez nem alkal­masak, mert az ismert tekercselt töltethüvelyek­nél a hüvely feneke és köpenye közötti összekötés részben nem eléggé tömör és részben túlságosan merev, vagyis nem eléggé engedékeny. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböljük és oly töltényhüvelyt létesítünk, mely legnagyobb gáznyomás esetében is megfelelő tömítést és ele­gendő rugalmasságot biztosít. A találmány sze­rinti tekercselt köpenyű hüvely egyszerű kiala­kítási módja következtében tömeges előállításhoz is különösen alkalmas. A találmány abban van, hogy a köpenynek be­hajlított, hátsó szélét a viszonylag merev hüvely­fenékkel akként kötjük össze, hogy a lőporgázok behatása alatt bővülő és ezután újból összehúzó­dó köpeny behajlított széle a hüvely fenekén csú­szik. Kilövéskor a hüvelyköpeny a nagy gáznyomás behatása alatt kitágul és a cső belső falára szo­rul, úgy, hogy biztos tömítést érünk el. Miután a gáznyomás csökkent, a rugózó köpeny önmagá­tól újból összehúzódik. A köpeny tehát mintegy légzőmozgást végez. A hüvelyköpeny behajlított hátsó széle és a merev fenék közötti viszonyla­gos elmozgást a köpeny behajlított széle és a fe­nék közt alkalmazott csúszókötés teszi lehetővé. Utóbbinak igen nagy jelentősége van a kilövésnél fennálló jó tömítés, valamint a hüvely eltávolí­tásakor a hüvelynek a töltőtérben való szorulá­sának elkerülése szempontjából. A hüvely köpenye és a viszonylag merev és ennélfogva kilövés közben gyakorlatilag alakját nem változtató fenék közötti csúszó és ennek el­lenére tömítő kötést a találmány értelmében az­zal érjük el, hogy a köpeny behajlított szélét ösz­szekötőelem segítségével a köpeny fenekére szo­rítjuk és hogy a szorítónyomás által előidézett súrlódási erő kisebb, mint a köpeny rugózó ere­je, melynek következtében a köpeny tágulása után újból összehúzódik. Az összekötőelemet elő­nyösen a hüvely fenekétől különálló és rugalmas testként, pl. szorítógyűrűként alakítjuk ki. Lénye­ges emellett, hogy az az erő, mellyel a rugalmas összekötőelem a köpeny befogott szélére szorul, a köpeny eme szélének összehúzódását tegye le­hetővé, miután a kilövésikor fellépő nagy belső nyomás már csökkent. A hüvely behajlított széle és feneke közt köz­bülső réteget pl. támasztógyűrűt is elrendezhe­tünk. Ezzel a fenék előállítását megkönnyítjük, mimellett a támasztógyűrű a fenék anyagától el­térő anyagból is készülhet. A köpenynek a hüvely fenekével való összekö­tésénél ügyelnünk kell arra, hogy a köpeny ki­tágulásakor a befogott köpenyszélnek a hüvely fenekén való csúszása közben keletkező súrlódási erő kisebb legyen, mint amennyi a köpeny készí­téséhez használt bádoglemez megengedett legna­gyobb igénybevételének megfelel. Evégből a kö­peny behajlított széle és a hüvely feneke vagy az összekötőelem közötti súrlódási tényezőt grafit, papír, vagy egyéb anyagok behelyezésével csök­kenthetjük. Adott esetben elegendő, ha a súrló­dási felületeket simán munkáljuk meg. A hüvely fenekének előállításához használt anyag szilárd­sága legalább 50 kg/mm- legyen és a köpenybá­dog szilárdságánál legalább 10 kg/mnr-el legyen nagyobb. Különösen előnyösnek oly összekötőelem bizonyult, mely rugalmas, többrésjzű gyűrűből áll. Ezt a rugalmas részt alakjának megváltozta­tása közben a hüvely fenekének megfelelően alá­metszett mélyedéseibe szorítjuk, úgy, hogy e rész a köpeny szélét a hüvely fenekére illetve megfe­lelő alátétre nyomja. Mivel a hüvely köpenye és feneke közötti ösz­szekötőhely van a legnagyobb igénybevételeknek kitéve, célszerű lehet, ha a köpeny hátsó részét egy vagy több karmantyúval erősítjük. A hüvely köpenyének fentemlített légzőmozgása szempontjából fontos, hogy az egymáson fekvő köpenyrészek közötti súrlódás ne legyen túl nagy és a légzőmozgást ne gátolja. A tekercselt hüvely­köpeny átlapolását tehát célszerűen úgy méretez­zük, hogy az egymásra felfekvő köpenyrészek kö­zötti súrlódási erő kisebb legyen, mint az az erő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom