137689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új p-aminobenzolszulfonamidszármazékok előállítására

Megjelent: 1962. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.689. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — C-5783. ALAPSZÁM Eljárás új p-aminobenzolszulfonamid- származékok előállítására CIBA Société Anonyme cég, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1943. június 21. Svájci elsőbbsége: 1943. április 14. Ajánlottak már víziben nehezen oldódó, kemoterápiás hatékonyságú p-aminobenzolszulfonamidok vízben oldhatóvá tételét oly módon, hogy sóképző csoportokat tartalmazó maradékot vezettek be az aromás aiminocsaportba. Az eddigi effajta eljárásoknak az a hátrányuk volt, hogy csak előnytelenül végezhetők vagy olyan vegyületeikhez vezetnek, melyeknek hatékonysága parenterális és rektális adagolásban lényegesen kisebb, mint a helyettesitetlen aminoké. Ezek a vízben oldható származékok a szervezetiben feltehetően nem inasadnak le elég gyorsan, úgyhogy az alapjukat képező aminők nem fejthetik ki teljes hatásukat. Azt találtuk mármost, hogy vízben oldható, de egyszersmind parenterálisan és rektálisban adagolva hatékony p-aminobenzolsziilfoiiamid-származékokat állíthatunk elő előnyösen oly módon, hogy kemoterápiás hatékonyságú, szulfonamidesoportjukbam poliheteroatomos-heterociklusos maradékkal helyettesített p-aminobenzolszulfonamidokat a glioxilsav sóival, a szabad savval vagy glioxilsavvá, illetőleg sóivá átalakítható vegyületetekéi hozunk behatásra és esetleg a kapott vegyületeket a megfelelő karbonsavak vízben oldható sóivá alakítjuk át. A kiindulási anyagokként megnevezett p-aminobenzolszulfonamidok közül különösen alkalmas a 2-{p-aminobenzolszulfooamido)^tiazol. Alkalmazhatók azonban más, a szulfonamidcsoportban kéntartalmú, polihetieroatomo^heterociklusos maradékkal helyettesített vegyületek is, pl. a 2-(p-ami-R__NH—S02

R._NH—SO 9 V iiobe!nzol^zulfonamido)-4,5-dihidrotiazol vagy 2-(p-aminobeHzolßzulfonamido)-tiodiazolok, így a 2-(p-aminobenzolszulfonjamido)^5-etiltiodiazol. Kiindulhatunk továbbá p-aminobonzolszulfonamidopirknidinekből, pl. 6-(p-aimÍ!nobenzolszulfonamido)-2,4-(dimetilpirimid!>nből vagy p-aminobenzoiszulfonamido-pirazinekből is. A glioxilsav sóiként különösen az alkálisók, valamint a földalkálisók, az ammóniumsók vagy szerves bázisokkal képezett sók alkalmazhatók a reakcióhoz. Glioxilsavvá, illetőleg sóivá átalakítható vegyületekként például a glioxilsavésztert, glioxilsavészter-félacetálokat, tioglioxilsavat, diacetoxieeetsavat, alkoxihalogénecetsavésztereket és imásefféleket nevezzük meg. A reakciót célszerűen úgy végezzük, hogy a p-aminobanzolszulfonamideket, különösen a 2-(p-aminobenzolszulfonamido)-tiazolt glioxilsavas sókkal, nátriumgiioxiláttal vízben, esetleg valamely vízzel keverhető oldószer, mint alkohol hozzáadása mellett egymákssal vegyhatásra hozzuk. Dolgozhatunk továbbá szerves oldószerek jelenlétében is, különösen ha glioxilsavat vagy ennek észtereit alkalmazzuk. A szalbad karbonsavak, észterek és máseffélék alakjában nyert vegyületeket magáiban véve ismert amódon tetszőleges, vízben oldható sókká, például a nátrium-, ammóniumvagy kalciumsókfeá alakíthatjuk át. Az új vegyületek szerkezetét nem sikerült teljes biztonsággal megállapítai. A kapott analízisértékek alapján valószínűleg a következő- képletek jönnek tekintetbe: R._NH—SO? •N—CHCOOH NH—CH—COOH OH SO2—NH—R, COOH