137688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új p-aminobenzolszulfonamid-származékok előállítására
137.688 3 képlettel egyezik. A nátriumsó oldatát kiszámított mennyiségű szódaoldat hozzáadásával könnyen 'kaphatjuk. Szokásos módon előállíthatjuk a kalciumsó oldatát is. Ha 2-r(p-aminoibenzolszulfonaniido)-tiazol helyett :2-(p-aminobenzolszulfonamido)-, 5-etiltiodiazolt vagy 2-(p-am.ittT)obenzolisizulfoirtamLÍdo)-pirimidint hasanálunk, akkor azonos munkamóddal a megfelelő vegyületeket kapjuk. 3. példa: 13" g metilénibisztioiglikolsav tömény vizes oldalához, melyet formaldehidből és tioglikolsavból Holmberg és Matüsson eljárásával (A. 353, 124. lap, 1907) kaptunk, 70 am3 alkoholt és 15 g 2-<p-aminobenzolszulfonamido)-tiazolt adunk és az egészet 60°-ra hevítjük. Néhány perc múltán az -egész feloldódott. Kihűléskor a 2-(p^(karboximetil-tiametilamino)-benzíolszulfonaniido)-tiaaol kristályosodik ki, melynek olvadáspontja és keverékkel adott olvadáspontja ugyanaz, mint az 1. példában kapott terméké. A termelési hányad csaknem elméleti. 4. példa: 25 g 2-(p-aminabenzolszulfonamido)-tiazolt, 3,1 g paraformaldehidet és 8 cm3 tioglikolsavat 120 cm 3 abszolút alkoholban kavarás közben egy órán át forralunk. Kihűlés után az 1. és 3. példában ismertetett, 159—190° olvadáspontú vegyületből 25 g-ot kapunk. 5. példa: 25 g 2-(p-aminoibenzolszulfonamido)-tiazolt, 7,5 cm3 40%-os formalinoldatot és 10 dm 3 o-tiotejsavat 150 cm3 jégeoetben 60°-ra oldódásig hevítünk. Kihűléskor 34 g 2-(p-(«-karboxi-etil--tiometilamino)-benzolszulf onia.mido)-tiazol kristályosodj k ki, melynek képlete N \ -NH—S02 — -NH—CH2 CH3 I -S—CH—COOH Olvadáspont 96—98°. A termék alkoholban és metanolban könnyen oldódik. A kalciumsót az 1. példa szerint kaphatjuk. Ugyanígy állíthatjuk elő a magnéziumsőt. Vízben mindkettő igen könytryen oldódik. ü. példa: 19 g p-aminabenzolszulfonmetilamidat, 7,1 cm3 40%-os formalinoldatot és 9 cm3 tioglikolsavat 30 cm3 alkoholban éppen csak felforralunk. Kihűlés és némi állás után a p-(karboximetil-tiotnetilamino^benzolszulfonmetilamid kristályosodik ki. Kevés éter hozzáadása után leszívatunk és kevés metanolból átkristályosítunk. Olvadáspontja 113—114°. 7. példa: 17,2 g p-aminobenzolszufonamidot 45 cm3 abszolút alkoholban feliszapolunk és 9,3 cm3 30%~os formaiint és 7,2 cm3 tioglikolsavat adunk hozzá, összerázva csekély felmelegedés közben lassanként teljes oldódás lép fel. A keveréket jéggel lehűtjük és lassanként 00 cm3 abszolút alkoholban felvett 2,3 g nátriumot adunk hozzá. A nátriumsó, melynek képlete valószínűleg H2 N—S0 2 — V -NH—CH2 —S—CH 2 COONa szilárd fehér anyag alakjában válik ki, melyet leszívatunk és megszárítunk. Vízben könnyen és semleges kémhatással oldódik. Tioglikolsav helyett egyenértékű mennyiségű, tioszalieilsavat vagy 4Hmerkaptobenzolszulfonsavat is használhatunk. 8. példa: 25 g 2-(p^aminoibenzolszulfonamido)-tiazolt, 7,5 cm3 40%-os formaiint, 11,3 cm 3 /Máotejsavat (^-merkaptopropionsavat) 125 cm3 95%-os alkoholban felveszünk. Enyhe önmelmelegedés közben részleges oldódás lép fel; az oldódást 60°-ra való hevítéssel tökéletessé tesszük. Kihűléskor 32 g. N \s/ _NH—S02 — y képletű vegyület kristályosodik ki. Leszívatás és szárítás után 165—166° olvadáspontú finom fehér port kapunk. 8. példa: 28 g 6-(p^aminobenzolszulfonamido)—2,4-dimetil-CH3 -NH--CH2 —S—CH 2 CH 2 COOH pirimidint 150 cm3 jégecetben szuszpendálunk és 8 cm3 40%-os formaldehidoHatot és 9 cm 3 tioglikolsavat adunk hozzá. Vízfürdőn 10 percig hevítjük, mire az egész feloldódik. Kihűlés és üvegpálcával való dörzsölés után lassanként a N y-NH—S02 — / \ V y-NH—CH2 —S—CH 2 COOH CH3
