137646. lajstromszámú szabadalom • Berendezés téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására

137.646 3 vagy cső kerül alkalmazásba. A —23— csövek­hez a —17— szórónyílások harántsorával egy vo­nalban a függélyes —35— elágazások csatlakoz­nak, melyek a —18— csatorna fedelébe torkoll­nak. Az ismert —23— csövek hátrányait a leírás be­vezetésében már ismertettük. Itt csak azt emeljük ki, hogy a szekunderlevegő-pálya éles törései mi­att a kémény nem képes az összes beszívott, hi­-deg levegőmennyiséget a körfolyamatban tartani úgy, hogy az —1— és —2— nyílások közötti sza­kaszon, ha kisebb számban is, szórónyílásokat kell nyitva hagyni úgy, hogy bár csökkentett mennyi­ségben, azonban még mindig kilép meleg levegő a -körfolyamból és ha csökkentett mértékben is, de még mindig káros hűtések lépnek fel az égető­tér boltozatánál és oldalfalainál s ha csökkentett mértékben is, de még mindig szabálytalan, egy­mást többé-kevésbé keresztező, hűtő levegőára­mok vannak, melyek az áru egyenlőtlen hűtésé­ből kifolyólag repedéseket okozhatnak. A találmány szerinti berendezés az előzőekben felsorolt hátrányokat teljesen kiküszöböli, a be­szívott, hideg levegőmennyiséget maradéktalanul a körfolyamatban tartja, ezenkívül kedvezőbb le­vegő-megosztást biztosít oly értelemben, hogy a felső pályán az eddiginél több előmelegített levegő vihető előre, részben a tűzzónának a kéményhez legközelebb eső szakaszában és részben a friss, elő­szárítandó árut tartalmazó kamrákba. A szekunder­levegő, azáltal, hogy hosszabb úton át, a kemencéből tozat fölött ill. a kemence felső lapja alatt halad, ezen a pálya-szakaszon is meleget vesz fel és a ke­menceboltozat és a kemence felső lapja között különösen értékes hűtést biztosít, amennyiben oly meleget von el, amely eddig a kemence deformá­lódási veszélyét fokozta, végeredményben ez a melegelvonás a kemence élettartamát növeli és a karbantartási költségeit csökkenti. A —17— szórónyílás és a hozzátartozó —35— csőcsonk felső végei hosszúkás haranghoz hason­ló alakú —36— fedelek útján vannak egymással összekötve. A belső —23— cső —35— csőcsonkja a tőle jobbra és balra fekvő —17— szórónyílások felső végeivel — mint ez az 1. és 2. ábrákon lát­ható — hosszabb méretű —36— fedéllel van ösz­szekötve. A —36— fedelek, a 3. ábrán látható módon, az —1— nyíláshoz — továbbá a —4— nyíláshoz tartozó kamra fölött, három-három sor­ban vannak elhelyezve. A tűzzóna előrehaladásá­nak megfelelően a —36— fedeleket kamránként előbbre visszük és a felszabaduló —17— szórónyí­lásokat és a —35— csőcsonkokat sapkákkal zár­juk. A —36— fedél felső lapjának a —17— szó­rónyílás feletti részében, a —37— vízszintes ten­gely körül lengethető —38— ajtó kerül alkalma­zásba (4. äbrä^ -melyét rúgó vagy ellensúly tart állandóan a záróhelyzetben. Ha a—36— fedélnek a —38—• ajtó fölötti nyílására szóró-automatát helyezünk, úgy utóbbi szórócsöve a —38— ajtót az ellensúly vagy a rugó hatásával szemben, a —39— nyílirányban elforgatja azaz nyitja úgy, hogy a szén, a —17— szórónyíláson át szabadon a tűzzónába eshet és ugyanakkor, tehát a tüzelés­sel egyidejűleg, az előmelegített, friss levegő (elő­melegített szekunderlevegő) is közvetlenül a tűz­zónába azaz oda léphet, ahol arra a legnagyobb szükség van úgy, hogy a szén tökéletesen elég, a szénsav (CO) nem redukálódik és a tűzzónának a kéményhez legközelebb eső részében a kiége­téshez szükséges, magas hőmérséklet biztosítva van. Tüzelés közben a —38— ajtó a —36— fedél oldalfalára simul úgy, hogy a friss, előmelegített levegőnek a szórónyílásba áramlását nem gátol­ja. A —36— fedélen, lengethető —38— ajtó he­lyett, levehető sapka vagy kifelé nyíló ajtó ke­rülhet alkalmazásba. A találmány értelmében a példaképpen feltün­tetett megoldásnál a négyzet-keresztmetszetű —35— csöcsonknak a kéményhez közelebb eső falán a —40— tolóka kerül alkalmazásba, mely­nek alsó éle félkör alakú (4. ábra). A —40— tolókát függélyes irányban a —41, 41— hornyok vezetik. A —40— tolóka, a 4. ábrán látható, felső, kiikta­tott helyzetében, tetszés szerinti módon, pl. rugós csappal rögzíthető. Ha a —40— tolókát a 4. ábrán látható helyzetéből az alsó, záró helyzetébe toljuk, ezáltal a —23— cső keresztmetszetét zárjuk úgy, hogy az előmelegített szekunderlevegő a —35—• csőcsonkon át, felfelé és a —36— fedél alatt át­áramolva a —17— szórónyíláson át lefelé haladni kénytelen. A —40— tolókák könnyen megközelít­hetők és kényelmesen kezelhetők. Négyzet-ke­resztmetszet helyett körkeresztmetszetű —35— csőcsonk is alkalmazható. Utóbbi esetben a —40— tolóka félkör-keresztmetszetű. A mindenkori kö­vetelményeknek és erőszakolt üzemnél a kívánt gyorsítás mérvének megfelelően, a friss levegőt háromnál több sorban elhelyezett —36— fedélen át vezethetjük a —23— csövekhez és nemcsak a tűzzónának a kéményéhez legközelebb eső szaka­sza fölött helyezünk el —36— fedeleket, hanem a tűzzónához csatlakozó, első, esetleg első és má­sodik, a nyers téglaárut tartalmazó kamrák fö­lött is. A —40— tolókák kényelmes lehetőséget nyújtanak oly értelmű szabályozásra is, hogy több szekunderlevegőt vezetünk a tűzzónába és kevesebbet használunk fel az előmelegítéshez, előszárításhoz és megfordítva. A —36 fedelek bőséges méretezésével és a leve­gőáram legkisebb ütközését biztosító, lekerekített alakításával az áramlás okozta ellenállást csök­kentjük.' A 6., 7., 8. ábrákon látható, második megoldási alaknál, a —23— csövek helyett, a —19— bolto­zat és a —18— kemencefedél közötti teret sza­baddá tesszük és ezt a teret használjuk fel az elő­melegített szekunderlevegő előrevezetésére. Itt te­hát az első megoldási alakkal szemben lényegesen nagyobb az átáramlási keresztmetszet, amennyi­ben egyetlen viszonylag nagy keresztmetszetű szekunderlevegő-csatornát alakítunk. Azáltal, hogy a kemenceboltozat és a —18— kemencefedél kö­zött homoktöltés helyett, —42— légteret alakí­tunk, a boltozat és a kemence-felsőlap mozgási veszélyét csökkentjük és ott, ahol arra a legna­gyobb szükség van; a tűzzóna felett a kemence­boltozatot, fölülről, hatásosan hűtjük és egyide­jűleg a szekunderlevegőt fokozott mértékben elő­melegítjük. A —42— légteret középvonalban a —43— hossz-válaszfal két külön O-alakú pályára (csatornára) osztja. A —43— válaszfal használa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom