137489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrómágneses rezgések vagy elektron-, vagy egyéb sugárzások létrehozására alkalmas anyagok előállítására, illetve előkészítésére

137.489 o •J vek részére katódabevonatként igen akalmasak. E karbonátbsvonatot a katódamagtesten oxidokká alakítjuk át és aktíváljuk illetve formáljuk. Természetesen a találmány szerinti eljárás katódabevonatként alkalmazható egyéb anyagok kisebb szemcsenagyságúvá való alakítására is célszerűen felhasználható. Oxidkatódák bevonata gyanánt alkalmas karbonátok előállítására, illetve előkészítésére a találmány értelmében többféleképpen járhatunk el. így pl. eljárhatunk úgy, hogy egy vagy több vízben oldható alkáliföldfémvegyület oldatából kicsapjuk a megfelelő karbonátokat, éspedig nagyobb szemcsenagyságban, mint amilyenben azokat alkalmazni óhajtjuk. Előnyösen pl. úgy járhatunk el, hogy az alkáliföldfémvegyületeket pl. a 128 306 sz. magyar szabadalmi leírásban ismertetett módon oly arányban alkalmazzuk, hogy azoknak egynemű keverékkristályait csapjuk ki. Ezután a karbonátokat moshatjuk, száríthatjuk, majd valamely szerves folyadékban, célszerűen izobutilalkoholban szuszpendálhatjuk és a szuszpenziót ezután alávethetjük az ultrahangbehatásnak. Kicsapószerként előnyösen alkálikarbonátokat vagy ammóniumkarbonátot vagy ilyenek elegyeit alkalmazhatjuk. Alkálikarbonátokkal, különösen nátriumkarbonáttal vagy káliumkarbonáttal finomabb, ammóniumkarbonáttal durvább szemcséket csaphatunk ki és ezért ez utóbbit a találmány szerinti eljárás keretében előnyben részesítjük. Természetesen azonban az alkálikarbonátok is alkalmazhatók, mert előfordulhat, hogy bizonyos esetekben az alkálikarbönátokkal kicsapott, magában véve már igen finom szemcsenagyság' sem elégít ki és ultrahangbehatás útján még finomabb szemcsenagyságot akarunk előállítani. A fentebb említett, szerves folyadékban való szuszpenziót az ultrahangbehatás előtt vagy után hígíthatjuk, annyira, hogy az pl. kataforézis útján való felvitelre alkalmas legyen. A találmány szerinti eljárás egyik igen előnyös foganatosítási módja értelmében a szennyeződések .további kikapcsolása végett úgy járunk el, hogy a karbonátcsapadék szárítását mellőzzük, és a csapadékot oly módon mossuk ki és visszük át a felpermetezésre, mártásra vagy kataforézisre alkalmas közegbe, hogy az közben nem kerül levegőre, hanem mindig a szennyezésektől őt védőközegkéht megvédő folyadékréteg alatt marad, illetve a szemcsék védő folyadékhártyával maradnak bevonva. E foganatosítási mód értelmében célszerűen úgy járhatunk el, hogy a karbonétól da t hozzáadására képződött csapadékot vízzel, előnyösen meleg vízzel levegő hozzájutásának gyakorlatilag való kizárása mellett többször mossuk, majd a nedves csapadékhoz valamely előnyösen vízzel elegyedő szerves folyadékot, célszerűen alkoholt, például metil- vagy etilalkoholt adunk, a csapadékot benne felrázzuk, a folyadéktól elkülönítjük, pl. leszívatjuk, úgy, hogy az kellően alkoholnedves maradjon, tehát az alkohol a kristályokat a levegő behatása elöl elzárja. Ezt a műveletet előnyösen többször megismételjük. Ilyképpen a vizet a szerves folyadékkal megismételjük. Ilyképpen a vizet a szerves folyadékkal egyszerű eszközök alkalmazása mellett kiszorítottuk, anélkül, hogj- a kristályok levegőn szennyeződhettek volna. A kapott szuszpenzió, például rendszerint metilalkoholos szuszpenzió, már tulajdonképpen alkalmas arra, hogy belőle a katódamagfémet kataforézis útján a karbonátokkal bevonjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy mégegyszer közeget változtatunk, azaz a kataforézist például izobutilalkoholos szuszpenzióban végezzük. Végezhetjük a kataforézist más szerves folyadékok, például aceton vagy más ketonok, alkoholok, stb. alkalmazása mellett is. Általában oly szerves anyagok alkalmasak e célra, amelyek valame^ reakcióképes csoportot, például OH- vagy CO-csoportot tartalmaznak, szénhidrogének például kevéssé alkalmasak. Nincs természetesen, akadálya annak, hogy az egész vízkiszorítási folyamatot azzal a szerves folyadékkal végezzük, amelyből a magtestre való felvitel történik, tehát például izobutilalkohoUal, azonban gazdaságossági okoból célszerűbb a vízkiszorítást előbb metilalkohollal foganatosítani, és azután átvinni a karbonátokat abba a más közegbe, amelyből a felvitel történik. A közvetett fűtésű katódák fűtőtestei bevonására alkalmas anyag előkészítésénél pl. úgy járhatunk el, hogy kereskedelemben kapható tiszta alumíniumoxidot valamely szerves folyadékban szuszpendálunk és e szuszpenzióban vetjük alá az ultrahangbehatásnak. A kívánt szemcsenagyság elérése után az alumíniumoxidot kataforézis útján vihetjük fel a fűtőhuzalra, de természetesen más módszert is alkalmazhatunk. Hasonlóképpen járhatunk el a fénycsövek bevonórétegeinek előkészítésekor. így pl. cinkberilliumszilikátot, kadmiumszilikátot. kadmiumborátot, magnéziumwolframátot, kalciumwolframátot valamely megfelelő folyadékban, pl. szerves folyadékban, pl. acetonban, metilalkoholban szuszpendálunk és ultrahangbehatásnak vetünk alá. A kapott szuszpenzióhoz valamely kötőanyagot, pl. kollodiumoldatot adagolhatunk és ezután az egészet a szokásos módon fénycső belső falára vihetjük fel. Eljárhatunk esetleg úgy, hogy a bevonóanyagból, több, egyenként különböző szemcsenagyságú frakciót állítunk elő és a fénycső belső falára különböző szemcsenagyságú rétegeket vihetünk fel, pl. a rétegekben levő anyag szemesenagysága rétegről-rétegre növekedhet. 1. példa: 26,1 g vízmentes báriumnitrátot, 8,2 g vízmentes kalciumnitrátot és 21,2 g vízmentes stronciumnitrátot 1,5—2 liter desztillált vízben feloldunk és a forró, pl. 90 C°-os oldathoz 23 g ammíniumkarbonát kb. 1 liter vízben való ugyancsak meleg oldatát öntjük. A csapadékot vízzel, előnyösen meleg vízzel mossuk, majd kb. 350 C°-on 4 óra hosszat szárítjuk. Az így kapott anyagból 20 g-ot 50 cm3 izobutilalkohoUal felveszünk, kb. félóráig rázunk és azután a már előzőleg ismertetett módon, 800 méteres hullámhosszú villamos rezgéssel gerjesztett ultrahangrezgések behatásának teszünk ki, amíg kb. 1 \>. szemcsenagyságot el nem értünk. Ezután a szuszpenziót izobutilalkohoUal annyira hígítjuk, hogy kb. 0,2—0,5%-os szuszpenziót kapjunk. E szuszpenzióból az alkáliföldfómkarbonátokat magában véve ismeretes módon, pl. kataforé-