137489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektrómágneses rezgések vagy elektron-, vagy egyéb sugárzások létrehozására alkalmas anyagok előállítására, illetve előkészítésére

2 137.489 Ugyancsak felmerül a finom szemcsenagyság és tisztaság követelménye a közvetett fűtésű katódák fűtőtesteinek bevonóanyagával kapcsolatban és más, villamos kisütőkészülékekben alkalmazásra kerülő anyagokkal kapcsolatban is. Amidőn tehát a fenti fajtájú anyagokat elő akarjuk állítani, illetve oly állapotúra elő akarjuk azokat készíteni, amely állapotban a villamos kisötőkészülékben alkalmazhatók, kettős feladattal találjuk magunkat szemben, éspedig oly kettős feladattal, amelynél az egyik feladat illetve követelmény teljesítése bizonyos mértékig kizárja a másik feladat illetve követelmény teljesítését. Amidőn ugyanis egyfelől rendkívül tiszta, másfelől pedig igen finom szemcsézettségű anyagot akarunk előállítani, figyelembe kell venni azt, hogy a szóbanforgó anyagok a finom szemcsenagyságra való őrlésnél az őrlőtestekről szennyeződéseket vesznek fel, illetve a szemcsefelületek (kristályfelületek) az őrlőtestek anyagával szennyeződnek. Megállapítást nyert például, hogy lumineszkáló bevonatok számára való anyagok fényteljesítménye rohamosan csökken, ha bizonyos időn túl kezeljük őket az e célra alkalmazni szokott, kemény poreelángolyókat tartalmazó golyósmalomban. Oxidkatódák bevonata céljára való alkáliföldfémkarbonátok pedig őrlésükkor ugyancsak szennyeződhetnek az alkalmazott őrlőtestektől. A fenti nehézségek kikerülésére 128 306 sz. korábbi magyar szabadalmi leírásunkban javasoltuk már oxidkatódák bevonóanyagának előállításával kapcsolatban azt, hogy az őrlést teljesen mellőzzük, nevezetesen oly módon, hogy az alkáliföldfémkarbonátokat már eleve abban a kis szemcsenagyságban csapjuk alkáliföldfémvegyületek oldatából ki, amilyen szemcsenagyságban azokat a katóda előállításánál a fémmagtestre felvisszük. Ennek a módszernek is megvannak azonban a maga hátrányai. Itt ugyanis a csapadékot mossuk, szárítjuk, majd valamely szerves anyagban, célszerűen izobutilalkoholban, szuszpendáljuk, mely szuszpenzióból azután a karbonátok a magtestre permetezés, mártás, de legcélszerűbben kataforézis útján vihetők fel. Azok a kristályfelületek tehát, amelyek később a katódán helyet fognak foglalni, nem abban a közegben keletkeznek, amelyből azokat a katódamagtestre felvisszük, hanem a kicsapáskor használt vizes közegben, és így kezelés közben, pl. a szárításnál, még szennyeződhetnek. Célszerűbb volna tehát, ha a szabad kristályfelületeket csak abban a közegben keletkeztethetnénk, amelyből már közvetlenül a katódamagtestre való felvitelt foganatosítjuk. A fenti feladat megoldását és általában a bevezetésben említett hátrányok kiküszöbölését a találmány szerinti eljárással tesszük lehetővé, amelynek értelmében elektromágneses rezgések vagy elektron- vagy egyéb sugárzások létrehozására közvetlenül vagy közvetve alkalmas anyagokat, pl. alkáliföldfémkarbonátokat, lumineszkáló anyagokat, stb. nagyfrekvenciájú mechanikai rezgésekkel, az úgynevezett ultrahanghullámokkal foganatosított aprítás útján hozzuk arra a szemcsenagyságra, amelyben azokat az elektromágneses rezgés vagy elektron- vagy egyéb sugárzás létesítésére való készülékben, például villamos kisütőkészülékben alkalmazzuk. Emellett célszerűen úgy járunk el, hogy az említett anyagok ultrahanghullámokkal való aprítását az anyagok előkészítésének az elektromágneses rezgés vagy elektronsugárzás létesítésére alkalmazott készülékbe való bevitele vagy készülékalkatrészre való felvitele előtti utolsó fázisában és/vagy abban a közegben foganatosítjuk, amelyben vagy amelyből az anyagot a készülékbe be- vagy készülékalkatrészre felvisszük. A találmány szerinti eljárás értelmében például előnyösen úgy járhatunk el, hogy a rezgések vagy sugárzások létrehozására alkalmazandó anyagokat a kereskedelemben kapható nagytisztaságú • alakjukból kiindulva vagy azokat kiindulási anyagaikból megfelelő módszerek, pl. kicsapás útján előállítva, amikor is az anyag nagyobb szemcsenagyságban van jelen, mint amelyben a szóbanforgó villamos készülékben alkalmazható, esetleg még további kezelő vagy tisztító műveleteknek vetjük alá, miközben ügyelünk arra, hogy az anyaghoz szennyeződéseket lehetőleg ne juttassunk és ezután abban a célszerűen cseppfolyós közegben, amelyből vagy amellyel a szóbanforgó készülékbe, pl. elektroncsőbe, gázkisüléses fénycsőbe, stb. vagy készülékalkatrészre való be- illetve felvitel történik, szuszpendáljuk és alávetjük a nagyfrekvenciás mechanikus rezgések behatásának. Ezt a behatást magában véve ismeretes módon, pl. Claus-féle vagy hasonló berendezésben foganatosíthatjuk. Az ilyen berendezésnél a hozzávezető elektródák közé befogott piezoelektromos kvarckristály általában olajjal töltött edény fenekén foglal helyet. Ebbe az edénybe mártjuk azt az edényt, amelyben az ultrahanghullámok behatásának alávetendő anyag foglal helyet, amelyre tehát a rezgéseket az olaj közvetítésével visszük át. A kvarcra rákapcsolandó nagyfrekvenciás áramot gerjesztő berendezés a kvarckristályt hordozó edénnyel esetleg össze lehet építve. A találmány szerinti eljárás keretében például 800 méteres hullámhosszú villamos rezgésekkel létrehozott ultrahanghullámokat alkalmazhatunk. A behatás időtartama különböző lehet és attól függ, hogy a kívánt szemcsenagyságot milyen gyorsan érjük el. Ezt viszont előkísérletekkel könnyen megállapíthatjuk, amennyiben az ultrahangbehatás alatt álló anyagból mintát veszünk és a szemcsék nagyságát mikroszkóp alatt vagy egyéb módon mérjük. Alkalmazhatunk természetesen a fentitől eltérő berendezést és 800 m-nél rövidebb vagy hoszszabb hullámhosszú villamos rezgésekkel gerjesztett ultrahanghullámokat, és esetleg a hullámhosszat a behatás folyamán változtathatjuk. Az ultrahangbehatás útján kapott finom szuszpenzióból mármost az elektromágneses * rezgések vagy elektron- vagy egyéb sugárzás létrehozására alkalmas anyagot célszerűen elektroforézissel viszszük rendeltetési helyére, de természetesen más módszereket, pl. kenést, mártást, permetezést stb. .. is alkalmazhatunk és adott esetben hozagosan valamely kötőanyagot adagolhatunk. A találmány szerinti eljárás igen előnyösen alkalmazható bármely módon kicsapott alkáliföldfémkarbonátoknak az eredeti szemcsenagyságnál kisebb méretűre való őrlésére. Ezek a karbonátok mint említettük, pl. közvetlen fűtésű elektroncső-