137398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hírközlő kábelek, kiváltképpen távkábelek áramkörei közötti áthallásoknak kiegyenlítésére
/ 2 ' 137.398 Mivel az összes szakaszokon előre elvégezhetjük az áthallásméréseket, a szakasz összekötése teljesen tervszerűen, nem pedig próbálgatással folyik. Az elért eredmények jobbak lesznek, mert mindig a legjobb helyzetnek megfelelően köthetünk és nem vagyunk annak a meglepetésnek kitéve, hogy az utolsó szakasz bekötésekor egyik helyzetben sem kapunk kielégítő áthallási eredményt, mert véletlenül a két összekötendő szakasz értékei egymást nem javítják, hanem lerontják. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példákat adjuk; melyekben alkalmazott jelölések a szokásos jelölésmódoktól csak előjel alkalmazásában, különböznek. így a bgl távolvégi áthallást egy érnégyes első párjáról a saját második párjára; bg9 távolvégi áthallást egy érnégyes első párjáról a szomszédos érnégyes első párjára; bgio e §y érnégyes első párjáról a szomszádos érnégyes második párjára stb. jelenti. Ha csak négyesen belül kívánunk áthallást kiegyenlíteni, vagy fantomkihasználás nélküli négyesek áthallásait kívánjuk kiegyenlíteni, akkor a bg értékek közül csak néhányat kell figyelembe venni; szakértő ilyenkor fejben is könnyen kikeresheti a megfelelő kötéssémát. Ha az összes bg értékekre tekintettel vagyunk, akkor ajánlatos az öszszes lehetséges eseteket táblázatba összefoglalni. Ekkor látjuk, hogy az előjelváltásokban és helyeserékben bizonyos szabályosság van, nem kell tehát a táblázat összes kombinációit minden esetben végig kutatni. így pl. először eldöntjük, kell-e helycsere; ha nem, akkor az összes helycserés kombinációkat máris figyelmen kívül hagyjuk, majd eldöntjük, hogy kell-e előjelet változtatni; ha nem, akkor az összes előjel változásos eseteket figyelmen kívül hagyjuk és így tovább. Megjegyezzük még, hogy a leírásban „előjelet vált" és „helyet cserél" kifejezés mindig a b szakasz megfelelő értékeire vonatkozik; az a szakasz megfelelő értékeit úgy előjelben, mint helyileg változatlannak tételezzük fel. Az alábbi összeállítás mutatja, hogy a lehetséges kötésmódoknál mikor váltanak előjelet, illetve cserélnek helyet a bgl —b gl2 értékek. bgl Előjelet vált, ha az egyik pár ereit keresztezzük. Helyét nem változtatja. bg 2 Előjelet vált, ha az első pár ereit keresztezzük. Helyet cserél bg3 -mal, ha a négyesen belül a párokat keresztezzük. Előjelet is vált, helyet is cserél, ha mindkét fenti műveletet elvégezzük. bg3 Előjelet vált, ha a második pár ereit keresztezzük. Helyet cseréd bg2 -vel, ha a négyesen belül a párokat keresztezzük. Előjelet is vált, helyet is cserél, ha mindkét fenti műveletet elvégezzük. bg4 Előjelet vált, ha az egyik négyes párjait keresztezzük. Helyét nem változtatja. bg5 Előjelet vált, ha az első négyes első párjának ereit vagy/ a második négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bg6 -tal, ha az első négyesen belül a párokat keresztezzük. Előjelet is vált, helyet is cserél, ha mindkét fenti műveletet elvégezzük. bg6 Előjelet vált, ha az első négyes második párjának ereit vagy a második négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bg5 -tel, ha az első négyesen belül a párokat keresztezzük. Előjelet is vált, helyet is cserél, ha mindkét fenti műveletet elvégezzük. bg7 Előjelet vált, ha a második négyes első párjának ereit vagy a.'/, első négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bg8 -oal, ha a második négyesen belül a párokat keresztezzük. Előjelet is vált, helyet is., cserél, ha mindkét fenti műveletet elvégezzük. bg8 Előjelet vált, ha a második négyes második párjának ereit vagy az első négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bg^-tel* ha a második négyesen belül a párokat keresztezzük. Előjelet is vált, helyet is cserél, ha mindkét fenti műveletet elvégezzük. bg9 Előjelet vált, ha az első négyes első párjának vagy a második négyes első párjának ereit keresztezzük. Helyet cserél bgl0 -zel, ha a második négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bg ú-gyel, wha az első négyes párjait keresztezzük. Helyet cse-. rél bg,2-vel, ha mindkét négyes párjait keresztezzük. Előjelet is vált és valamelyik helycserét is elvégzi, ha a fenti első műveletet a következő három művelet valamelyikével kombináljuk. bgl0 Előjelet vált, ha az első négyes párjának vagy a második négyes második párjának ereit keresztezzük. Helyet cserél bg9 -cel, ha a második négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bgll gyel, ha mindkét négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bgl2 -vel, ha az első négyes párjait keresztezzük. Előjelet is vált, valamelyik helycserét is elvégzi, ha a fenti első műveletet a következő három művelet valamelyikével kombináljuk. bgU Előjelet vált, ha az első négyes második párjának vagy a második négyes első párjának ereit keresztezzük. Helyet cserél bg 9-cél, ha az első négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél b.!10 -zel, ha mindkét négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél b?í 2-vel, ha a második négyes párjait keresztezzük. Előjelet is vált, valamelyik helycserét is elvégzi, ha a fenti első műveletet a következő három művelet valamelyikével kombináljuk. bgl2 Előjelet vált, ha az első négyes második párjának, vagy a második négyes második párjának ereit keresztezzük. Helyet cserél bg9 -cel, ha mindkét négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bg10 -zel, ha az első négyes párjait keresztezzük. Helyet cserél bgll -gyel, ha a második négyes párjait keresztezzük. Előjelet is vált, valamelyik helycserét is elvégzi, ha a fenti első műveletet a következő három művelet valamelyikével kombináljuk. 1. Példa; melynél csak négyesen belüli áthallásértékeket egyenlítünk ki. Előbb az áthallásértékeket mérjük, majd kondenzátornak, mint csatolóelemnek közbeiktatásával újból mérjük az áthallásértékeket és megállapítjuk, hogy azok javultak-e vagy rosszabbodtak-e. Előbbi esetben pozitív, utóbbi esetben negatív előjelet adunk a mért áthallásértékeknek. Távolvégi áthallásértékek: szakasz bgl bg2 bg3 a ..+.10,0 —8,5 —8,5 b —10,6 —8,9 —8,8 Látjuk, hogy ha a két szakaszt = X X séma szerint kötjük, akkor mindhárom értékre a, lehető
