137398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hírközlő kábelek, kiváltképpen távkábelek áramkörei közötti áthallásoknak kiegyenlítésére
137.398 3 legjobb kiegyenlítést kapjuk, mert bg2 -ben akkor 2. példa: érünk el előjel váltást, ha az első párt, bg3 -ban akkor, ha a második párt keresztezzük, bgi -ben pedig akkor maradnak meg az előjelek, ha mindkét pár simán, vagy mindkettő keresztbe van kötve. Helycserére szükség nincs, így tehát a párok «gyenesbe köthetők. A szomszédos négyeseket is tekintetbe vesszük, de egyszerűség kedvéért fantomkihasználás nélküli esetet tételezünk fel, amikor bg2 —b g8 értékek nem szerepelnek. Távolvégi áthallások: szakasz négyes bgi bg9 bgio a 1 2 — 8,8 — 10,2 1.-ről 2.-négyesre + 8,8 — 9,6 b 1 2 — 9,4 — 10,4 1.-ről 2.-négyesre + 9,1 + 9,5 bői + 8,8 bg i2 + 9,9 + 12,8 J Fenti értékekből látjuk, hogy az a szakasz a' bg i és bg9 —b gl2 értékei alatt a b szakasz megfelelő értékei abszolút értékben elég közel állanak egymáshoz. Nem szükséges tehát olyan kötéssémát választani, hogy a b szakasz értékeinek sorrendjét megváltoztassuk. Mindkét négyes párjai simán köthetők. Az előjeleket szemügyre véve látjuk azt, hogy mindkét szomszédos négyesnél a bgl -nél előjelkülönbségre kell törekednünk. Ugyanígy kell a bg9 -nél és bgi2 -nél is eljárnunk. A bgl0 és bgn-nél az előjelek különbözősége már fennáll, itten tehát előjelváltoztatásra nincs szükség. Ha tehát iaz első négyest = X = és a második négyest = = X séma szerint kötjük, akkor a fentemlített követelményeket kielégítettük és ekkor a lehető legjobb áthallásértékeket kapjuk. A találmány szerinti eljárásnál is lehetséges, hogy egy teljes erősítőszakasz kiegyenlítésénél az egyes szakaszokat vakon kötjük össze és az így kapott nagyobb egységeken végezzük a méréseket. Tekintve azonban, hogy az ismert eljárásokhoz viszonyítva sokkal kevesebb méréssel a legjobb kötéseket pontosan meg tudjuk állapítani, a találmány szerinti eljárásnál minden szakaszon elvégezzük az áthallásméréseket az érnégyesek öszszekötésének legjobb módját e mérésekből megállapítjuk és ennek alapján a szerelőnek a kötéssémát minden próbálgatás nélkül előírjuk. Ezután az így összekötött hosszabb szakaszokon végzünk méréseket és a megállapított legjobb kötésséma szerint kötjük azokat össze és ezt az eljárást addig folytatjuk, míg az egész erősítőszakaszt össze nem kötöttük. Az eljárást tetszőleges hírközlőkábelekre alkalmazhatjuk, így pl. alkalmazhatjuk DM sodrású, csillagsodfású érnégyeseket, vagy párokat tartalmazó távkábelekre, továbbá kisfrekvenciás vagy nagyfrekvenciás (többcsatornás) áramkörökre és pupinozott, mint nem pupinozott áramkörökre is. Ha pupinozatlan áramkörökre alkalmazzuk, ezt az eljárást, akkor a kiegyenlítendő szakaszok nem csévemezők, hanem csévemező nagyságrendű szakaszok. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hírközlőkábelek, kiváltképpen távkábelek áramkörei között fellépő áthallásoknak kiegyenlítésére, melyre jellemző, hogy az összekötendő szakaszokon az áramkörökön áthallást mérünk, majd e méréseket csatolóelemeknek beiktatása mellett megismételve megállapítjuk, hogy az áthallásértékek pozitív vagy negatív értelemben változnak-e, ezután ezeket a mért áthallásértékeket előjellel együtt feljegyezzük és a lehetséges kötésmódok közüL azt alkalmazzuk, melynél az abszolút értékben egymáshoz — a kötésmódok adta lehetőségek határain belül — a legközelebb álló áthallásértékek ellenkező előjellel adódnak össze. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy először gyártási hossz vagy csévemező nagyságrendű szakaszokat kötünk össze előzetes áthallásmérés alapján egymással, azután az így keletkezett nagyobb egységeken ugyanolyan méréseket végzünk, mint a kisebb egységeken végeztünk és ezek alapján e nagyobb egységeket még nagyobb. egységekké egyesítjük és ezt az eljárást addig folytatjuk, míg az egész erősítőszakaszt el nem készítettük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 623001. Terv Nyomda, Budapest V., Öalassi Bálint utca 21-23.
