137390. lajstromszámú szabadalom • Bomba és eljárás előállítására

2 137.390 4a. ábra ennek egy részléte. Az 5'. ábra más foganatosítású (kisebb) gyakorlóbomba hosszmetszete. A 6. ábra az 5. ábra szerinti bomba csúcsában elhelyezett gyújtószerkezet nagyobb léptékű metszete. Végül a 7. ábra az 5. ábra VII—VII vonala mentén vett nagyobb léptékű metszet. Az 1—4. ábrában szemléltetett foganatosítási alaknál a pl, fémből készült (2) központos cső az (1) bomba egész hosszán végighalad és előnyösen annak hátsó részén túlnyúlik. A szemléltetett foganatosítási alaknál ennek a csőnek egyenletes keresztmetszete van, azonban ez a keresztmetszet változó is lehet, előnyösen olyképpen, hogy a (2) csőnek a bomba hátsó részében nagyobb keresztmetszete van. A tulajdonképpeni (1) bombatest a (2) cső köré betonból van öntve. Az ábrázolt kiviteli alak esetében a betontest két (1) és (3) részből van, azonban bizonyos esetekben célszerű lehet a betontestet még több részből önteni. A beton kötőanyagból, előnyösen hidraulikus kötőanyagból, pl. cementből és nehéz homok (3,0-nál nagyobb fajsúlyú homok) különféle keverékeiből van. Bizonyos esetekben aszfaltszerű vagy másfajta kötőanyagokat is alkalmazhatunk. Á nehéz homok például előkészített ércből vagy finom szemcséjű (homokszerű) ércből, például vasércből lehet. Közönséges gránitból, gnejszből vagy másefféléből vagy betonklinkerből, horzsakőből vagy másefféléből való homokot is belekeverhetünk. A betontömeg nagy térfogatsúlyának elérésére a homokhoz szemcsézett vasat {úgynevezett „granul"-t, melyet nyersvasnak vízben való szemcsézése útján kaptunk) vagy ólmot adagolunk vagy pedig a homokot egészen ezek alkothatják. A „homok" szót itt a betoniparban szokásos értelemben használjuk, tehát ezen 7 mm-ig terjedő szemcsenagyságokat értünk. A különféle homokfajták egymáshoz és a kötőanyaghoz viszonyított lemérés útján tehát az itt szóbanforgó határon belül a térfogatsúlyt bármilyen kívánt értékre beállíthatjuk. A bombát előnyösen álló formában öntjük és a kívánt, különböző fajsúlyú betonokat emellett különféle magassági rétegekben öntjük, úgy, hogy a súlypont a kívánt helyzetbe kerül és a bomba összsúlya is a kívánt értékű lesz. Emellett legelőször az (1) részt öntjük, melynek az összsúlyra döntő befolyása van. Miután ez a rész megszilárdult, ellenőrzés céljából megmérjük (utánamérjük), ezt követőleg pedig a (3) részt hozzáöntjük. Ezt a részt akár közvetlenül a már megszilárdult (1) részre önthet j ük, akár pedig előbb magában előállítjuk és azután erősítjük a bombára, például cementhabarcs segítségével, melyet az (1) és (3) bombarészek közé és az utóbbi rész és a (2) cső közé viszünk be. Ha a (3) részt közvetlenül az (1) részre öntöttük, akkor a (3) részhez szükséges betont megmérjük, úgy, hogy az (1) rész ellenőrzésre megmért súlyával együtt a bomba előírt összsúlyát adja, mimellett természetesen le kell számítanunk a fémrészek súlyát, melyek esetleg az (1) rész ellenőrző mérése alkalmával nem szerepeltek. Ha a (3) részt magában öntjük, akkor rendszerint több olyan részt ái iilunk elő, melyeket megszilárdulás után ellenőrző mérésnek vetünk alá és azután az (1) részekkel olyképpen kapcsoljuk össze, hogy ezzel a kívánt összsúlyt elérjük. A gyakorlatban azt találtuk, hogy tömeges előállításkor a súlynak ilyen pontos hitelesítését kis költségekkel elérhetjük. Az (1) és (3) részek számos esetben különböző térfogatsúlyú betonból készíthetők. Azt találtuk, hogy a bomba súlyponthelyzetének csekély változását, mely úgy keletkezik, hogy kissé eltérő súlyú (3) részeket alkalmazunk, általában elhanyagolhatjuk. Azokban az esetekben, ahol a súlypont helyzetének toleranciája túlságosan kicsiny ahhoz, hogy a (3) résznek a bomba hátsó részére való erősítését megengedje, az összsúly hitelesítését végül is az ((1) írész mélyedésében éspedig a bomba súlypontjának közelében végezzük. Ilyen esetekben a (2) csőnek csak elülső részét öntjük a betonba, míg a; cső hátsó részét szabad csatorna veszi körül, melyet úgy állítunk elő, hogy az öntőformába hátulról (felülről) második csövet tolunk, abból a célból, hogy a (2) csövet körülvegye. Ezt a második csövet a betontömeg megszilárdulása után újra eltávolítjuk. Miután az így előállított rész ellenőrző mérését (utánamérését) elvégeztük, akkor e csatornán keresztül a (2) cső köré a bomba kívánt összsúlyának elérésére lemért betontömeget az elülső bombarészre, tehát a súlypont felé, öntjük és megszilárdulni engedjük. A csatornának a (2) cső körüli hátsó végét emellett szükség esetében alkalmas módon lezárhatjuk. A betontestnek kis bombák számára alkalmas egyik .foganatosítási alakja esetében a bomba csúcsához cementből, előkészített ércből, vasércből és vasszemcséből való 1:3:3 arányú betont alkalmazunk. Ebből a betonból a bomba összsúlyának körülbelül 20—30%-át készítjük. Az (1) rész maradékát, tehát az összsúlynak körülbelül 80—70%át olyan betonból készítjük, mely csak cementet és vasérciszapot tartalmaz 1 :3 arányban. Végül a (3) részt az (1) résznél kisebb térfogatsúlyú betonból készítjük. Nagyon fontos, hogy a beton összetétele és kezelése minden bombánál egyenletes legyen. Azt találtuk, hogy a legjobb eredményeket ebben az esetben nagyfrekvenciájú vibrációval érjük el, például olyan gépben, mely a vibrációkat magának a vibrációs gép anyagának rugalmas rezgetésével hozza létre. Ha a (2) cső a betonba van öntve, akkor a beton zsugorodása következtében minden további nélkül jól bekötődik. Mindamellett természetesen a (2) cső és a beton között külön lehorgonyzást is rendezhetünk el. Az 1—4. ábrában szemléltetett bombának az a rendeltetése, hogy a repülőgépen függőleges helyzetben felfüggesszük. Erre a célra a betonba (4, 5) vasvértezeteket öntünk, melyek a (2) cső köré vannak hajlítva, mints'ezt a 2. ábra szemlélteti. Emellett az elülső (4) és a hátsó (5) vasat ellenkező oldalakra hajlítjuk, hogy a bomba súlya a hossztengely vagy valamely hosszanti felület mentén részarányosán oszoljék meg. A vasnak a bomba felületében látható végein csavarmenetes