137390. lajstromszámú szabadalom • Bomba és eljárás előállítására

Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.390. SZÁM 72. d. OSZTÁLY — L—8538. ALAPSZÁM Bomba és eljárás előállítására Lindman Emrik Ivar mérnök, Ekbacken, Rönninge (Svédország) A bejelentés napja: 1941. október 15. A repülőgépekből ledobandó gyakorlóbombákat gyakran betonból állítják elő. Emellett már kü­lönböző javaslatokat tettek a bomba súlyának azzal való növelésére, hogy a betonba vashulla­dék darabokat öntenek be, hogy a bomba elég súlyos legyen. Ezzel egyidejűleg a bomba súly­pontjának helyzetét is bizonyos mértékben be le­het állítani. A bomba súlya és súlypontjának helyzete ugyanis többek között a bomba ballasz­tikai tulajdonságaira nagy jelentőségű. Ezek az ismert bombák azonban nem kielégítő­ek és nem rendelkeznek azokkal a b^íllasztikai tulajdonságokkal, mint a valóságos harci bom­bák (éles bombák), amiért is az ismeretes gyakor­lóbombák repülők kiképzésére nem elégségesek. Azonkívül az ismert gyakorlóbombák ballasztikai tulajdonságai — az előállításuknál alkalmazott minden igyekezet ellenére is —• nem egyformák, úgy, hogy a ledobáskor a szórás igen nagy. En­nek egyik oka abban rejlik, hogy a betontömeg­be helyezett vashulladékdarabok a beton megme­revedése közben könnyen eltolódnak és annak folytán a gyakorlóbomba ballasztikai tulajdonsá­gai lényeges változást szenvednek. További nehézségeket okozott az is, hogy az ismert bombák vízbe vagy lágy mocsaras talajba (vagy más lágy talajba) való becsapódásukkor nem robbantak elég gyorsan, amikor ugyanis a robbanásnak olyan gyorsan kell megindulnia és befejeződnie, hogy a hátsó bombarésznek a vízbe vagy a talajba hatolása előtt befejeződjék. Ezért eddig igen nagy érzékenységű iniciálé tölteteket (gyutacsokat) alkalmaztak, tehát például olyan nagy érzékenységű gyutacsokat, amilyeneket nagy érzékenységű tüzérségi lövedékeknél szoktak hasz­nálni. Ennek következtében azonban a bomba szállítása vagy más kezelése rendkívül veszélyes­sé válik, az ilyen bombák súlyos szerencsétlen­ségeket okoztak. A nagy érzékenységű gyutacs legcsekélyebb, szándékolatlan ütődésre már köny­nyen veszélyes robbanást idézhet elő, pl. amikor a bombát a repülőgéphez szállítják. A találmány célja olyan bomba létesítése, mely­nek jó, egyenletes ballasztikai tulajdonságai van­nak és mindamellett egyszerűen és olcsón állít­ható elő. A találmány szerint olyan gyakorlóbom­bák állíthatók elő, melyek szűk határokon belül az előírt, előre meghatározott ballaszti'kai tulaj donsá­gakíkál rendelkeznek és ennek folytán a legcseké­lyebb szórással dobhatók le. Az ilyen bombákkal végzett ledo'bógyákorlatok tehát ugyanolyan pontos­sággal végezhetők, mint valódi harci bombákkal, amiért is a gyakorlatok sokkal értékesebbek, mint az eddigiek.- A találmány további célja a bomba olyan kialakítása, hogy nem tűzveszélyes füst­elegyekkel legyen alkalmazható. A bomba ennek folytán tűzveszély nélkül olyan gyakorlóterepek­re, pl. erdőkre is lehajítható, ahol egyébként tűz­veszély állna fenn. A találmány további célja bombákhoz való, kü­lönösen gyorsan és biztosan ható, azonban nagy érzékenységű gyújtóberendezés létesítése, mely szállításkor és biztosított állapotban máskor is nagyon érzéketlen. A találmány szerinti bombát ezért vigyázatlanul is kezelhetjük és például zárt biztosítással a földre is ejthetjük, anélkül, hogy robbanna. Miután azonban a biztosítékot kioldot­tuk, a gyújtószerkezet nagyon érzékeny lesz, úgy, hogy a bomba vízbe vagy lágy talajba esve sem marad hatástalan. Emellett a gyújtószerkezet olyan gyorsan működik, hogy valamely, a bom­bába zárt jelzőelegy, például füstelegy, meggyul­lad és teljes hatását eléri, mielőtt a bomba a víz­ben vagy a talajban eltűnne. A találmány szerinti gyakorlóbombát ezért be­tonból, nehéz homokkal (tehát 3,0 fajsúlynál ne­hezebb homokkal) készítjük, úgy, hogy a kívánt ballasztikai tulajdonságokat elérjük. Ez a nehéz homok előkészített érc vagy finomszemcsés (ho­mokszerű), például aprított érc vagy pedig szem­csén vas vagy ólom lehet. A mellékelt rajz a találmány szerinti gyakorló­bomba néhány foganatosítási példáját szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti (nagyobb) gyakor­lóbomba hosszmetszete. A 2. és 3. ábrák az 1. ábra II—II, illetőleg III—III vonala mentén vett keresztmetszetek. A 4. ábra az 1. ábrában bemutatott bomba csú­csában levő gyújtószerkezet nagyobb léptékű hosszmetszete. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom