137389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására

137.389 3 részében az izzó szénréteg fölött elhaladó CO, gázok CO gázokká redukálódtak és az előzőkben említett CO gázokkal együtt kihasználatlanul a kéményen át távoztak. A —11, 12— és —1—. be-és kihordó nyílásokhoz tartozó kamrákban a beszívott hideg levegő nemcsák a kész kiégetett árut, hanem főként a nyitott szórónyílások közelében, a nyitott szórónyílások által előidézett különleges áramlási irány következtében, a kamrák —19— hőszigetelő boltozatát és a kamrák oldalfalait is lehűtötte, holott a boltozat és a kamraoldalfalak lehűtésére csak oly mértékben volt szükség, hogy a kihordó munkások a kamrákban tartózkodni tudjanak. Ez végeredményben fölösleges melegveszteséget jelentett, amennyiben akkor, amikor a tüzelő zóna ismét ezekbe a kamrákba került, a lehűtött —19— boltozat és a kamra-oldalfalakat újból legalább 1100 C°-ra fel kellett hevíteni. A találmány értelmében a körkemence —19— boltozata és a —18— fedőlapja közötti —20— homoktérben négy sorban *a —17— szórónyílások között, az O-alakú vízszintes —23— csatornákat helyezzük el. Minden egyes —17— szórónyílás a szomszédos —23— csatornával a —24— elágazás útján van összekötve. A körülfutó —23— csatornákban a függélyes tengely körül forgatható —25— zárólapok vannak <(1. és 3. ábrák), amelyek fölülről a —26— forgattyúkarokkal a nyitási vagy zárási helyzeteikbe forgathatók. Az összes —25— zárólapok, a —21— papírzárólap mögöttiek kivételével — a nyitott helyzeteikben vannak. A —24— elágazásokban a függélyes tengelyek körül forgatható —27— zárólapok vannak elhelyezve, amelyek fölülről a —28— forgattyúkarokkal forgathatók. A —28— forgattyúkarok, finomabb szabályozás lehetővé tételére, a —18— kemencefedélen elrendezett, beosztással ellátott, körív alakú vezetékek fölött beállíthatók és a mindénkori helyzeteikben tetszés szerinti módon, pl. ki- és beszerelhető csapokkal rögzíthetők. A —27— zárólapok nyitott helyzeteiben a kibontott —11, 12— és —1— be- és kihordó nyílásokon át beszívott friss levegő egy része, a kész égetett áru hatásos hűtése mellett, a —17— szórónyílásokba és onnan a —24— elágazásokon át a —23— csatornákba lép és utóbbiakon át a tűzzóna fölött végighalad. A tűzzóna fölött a —27— zárólapok a záróhelyzeteikben vannak, tehát a beszívott levegő a tűzzónán való keresztülhaladása alatt a —23— csatornákból nem tud a tűzzónába hatolni, hanem az erősen felhevített —20— homoktéren való áthaladása közben továbbmelegszik. A tűzzóna végső, azaz a kéményhez közelebbi szakaszában a —27— zárólapok vagy azok egy része Vyitott helyzetben van, úgy, hogy a —23— csatornákon áthaladó, kb. 500—600 C°-ra előmelegített levegő a —17— szórónyílásokon át a tűzzónába kerül éspedig ott, ahol arra az oxigénhiány miatt leginkább szükség van. Ez a szekunderlevegő-bevezetés s tüzelőanyag tökéletes elégését biztosítja. A kb. 500^600 C° hőmérsékletre előmelegített levegőt nemcsak a tüzelési zóna végső szakaszába, hanem a befalazott —5, 6— be- és kihordó nyílásokhoz tartozó kamrákba is bevezetjük. Utóbbi kamrákban az 500—600 C°-ra előmelegített levegő a nyers, égetetlen árut kb. 350 C°-ra előmelegíti, szárítja. Mivel a —21— papírválaszfal mögötti —25— zárólapok a záróhelyzetükben vannak, tehát a —13— kémény huzama a —-23— csatornákból az összes előmelegített levegőt oly módon szívja ki, hogy ez az előmelegített levegő kénytelen az —5, 6— nyílásokhoz tartozó kamrákban levő nyers árut előmelegíteni, szárítani. A —21— papírválaszfal mögötti, záróhelyzeteikben levő —25— zárólapok megakadályozzák azt, hogy a —23— csatornákban áramló, előmelegített Jevsgc, a —23— csatornáknak a —21— papírválaszfal utáni kamrák fölötti részeibe lépjen, következésképpen ily módon sem keletkezhet hőveszteség. Azáltal, hogy a nyers égetetlen áru előmelegítését és szárítását nemcsak a tűzzónán át a kémény felé haladó füstgázok, hanem a —23— csatornákból a —17— szórónyílásokon át lefelé áramló előmelegített levegő is biztosítják, az előmelegítés idejét lényegesen lerövidíthetjük és kívánt esetben — erőszakolt, gyorsított üzemnél — a tűzzóna hosszát növelhetjük. Itt még rá kell mutatnunk arra, hogy a —23— csatornákon áthaladó levegő hőmérséklete a tűzzóna fölötti útszakaszon tovább emelkedik, anélkül azonban, hogy a tűzzóna fölött káros lehűléseket okozna, mivel a hőszigetelő —20— homokrétegtől annak a melegnek egy részéi vonja el, amelyet a hőszigetelő —20— homokréteg a körkemence —18— fedőlapjának adna át, azaz oly meleget, amely egyébként veszendőbe menne. A tüzelőanyag minőségétől és erőszakolt üzem esetén a kívánt termelési gyorsaságtól függően az összes —23— csatornákat a tűzzónának a kéményhez közelebbi része fölötti —17— szórónyílásokkal a —27— zárólapoknak a nyitási helyzeteikbe való elforgatása útján összekötjük vagy pedig a —23— csatornáknak csak egy részén át vezetjük a tűzzónának a kéményéhez közelebbi szakaszába az előmelegített szekunderlevegőt. Azáltal, hogy a tűzzónát meg tudjuk hosszabbítani és a kiégetés idejét előmelegített szekunderlevegő-hozzávezetéssel meg tudjuk rövidíteni, végeredményben a termelést gyorsítjuk, amenynyiben a tűzzónát rövidebb idő alatt tudjuk a körkemencén körülvezetni. A 4. ábrán látható felső füstgázelvezetéses második megoldási alaknál a vízszintes —15— füstcsatornához az utóbbival párhuzamos —29, 29— oldalcsatornák csatlakoznak. A —29— oldalcsatornák, — az egyes kamráknak megfelelően, a —15— főcsatornával a —30— csatlakozások útján vannak összekötve. A —30— csatlakozásoknak megfelelően a —29— oldalcsatornákhoz fölül a függélyes —31— csonkok csatlakoznak, amelyek a körkemence —18— fedőlapjába torkollnak. A —31— csonkok, — ha azokon át nem történik füstgázelvezetés —• a —32— sapkákkal le vannak zárva. Füstgázelvezetés esetén, azaz akkor, amikor a 2. ábrán látható —21— papírválaszfal közvetlenül a szóbanforgó —31— csőcsonk mögött van elhelyezve, a —31— csőcsonkról a —32— kupakot és a vele szomszédos —17— szórónyílás