137389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására

4 137.389, felső végéről a —22— kupakot leemeljük és a •—31— csőcsonk felső vége és a vele szomszédos —17— szórónyílás felső vége fölé, szájával lefelé fordítva, a szakadozott vonalakkal jelölt —33— vályút helyezzük, amely a mindenkori utolsó kamrából a —15^> füstcsatornához legközelebb fekvő —17—• szórónyíláson át a gáznemű égéstermékeket a —31— csőcsonkba vezeti, ahonnan azok a —29— oldalcsatornán, a —30— csatlakozáson, _ a —15— főfüstcsatornán és a —37— füstcsatornán át a —13—• kéménybe jutnak. A füstgázelvezetésnek ez a módja önmagában véve ismert. Az első megoldási alak —23— csatornái helyett a négyoldalú hasáb alakú, vízszintes —34— csatornák kerülnek alkalmazásba, amelyéknek keresztmetszetei úgy vannak megválasztva, hogy a —17— szórónyílások között a —20— teret kitöltsék. Ezáltal nagy légáramlási keresztmetszetet kapunk. A —34— csatornákhoz fölül, a —17— szórónyílások szomszédságában, a —-35— csőcsonkok csatlakoznak, amelyek a kemence —18— fedőlapján áthatolnak. Minden egyes -^35— csőcsonkot a vele szomszédos —17— szórónyílás felső végével, a szájával lefelé fordított —36— vályúval kötjük össze ott, ahol a —34'— csatornák és a —14:— kamratér között összeköttetéseket óhajtunk létesíteni. A —36— vályú méretei az előzőekben ismertetett —33— vályú méreteivel egyeznék és a —35— csőcsonk és a hozzátartozó szomszédos —17— szórónyílás közötti távolság a —31— csőcsonk és a szomszédos —17— szórónyílás közötti távolsággal egyenlő. Ennél a megoldásnál tehát az első megoldásban ismertetett —24— elágazások és a —27— zárólapok elmaradnak. A —36, 36— vályúk célszerűen jó hőszigetelő anyagból készíthet tők vagy hőszigetelő burkolattal vehetők körül. A —36— vályúkat a lehűtendő kész árut befogadó kamrák fölött" és a tűzzónának a papírválaszfalhoz közelebbi vége fölött a 4. ábrán látható módon helyezzük el, 'míg a tűzzóna feletti —34— csatornák —35— csőcsonkjai fölé zárókupakokat és a —17— szórónyílások fölé tüzelőanyag-adagoló automatákat helyezünk. A tüzelőanyag minőségétől és erőszakolt üzem esetén a kívánt termelési gyorsaságtól függően a tűzzónának a —21— papírválaszfalhoz közelebbi vége fölött az összes —34— csatornákat vagy azoknak csak egy részét kötjük össze a hozzájuk tartozó —17— szórónyílásokkal. Az 5. ábrán látható harmadik megoldási alaknál, — mely az 1—3. ábrákon látható első megoldási alak továbbfejlesztése — összesen csak két O-alakú vízszintes —23— csatorna kerül alkalmazásba, amelyékhez jobbra és balra a —24— elágazások csatlakoznak. A —24— elágazások a —23— csatornát a —17— szórónyílásokkal kötik össze. Két-két —17— szórónyílássorhoz egy—23— csatorna tartozik, míg az ötödik, a —15— főf üstcsatornához legközelebb eső —17— szórónyílássornak nincsen —23— csatornája. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy egyrészt kevesebb az átalakítási munka, kisebb az anyagszükséglet, másrészt felső füstgázelvezetésre különösen al«kalmas, amennyiben a —15— fő-füstcsatornához legközelebb eső —17— szórónyílásoknak csak egyféle szerepük van. A tűzzónához való levegő-hozzávezetés szabályozása egyszerű, gyors. Az égési kamrákban a levegő és a füstgázok áramlási iránya rendszerint a belső, azaz a —15— főfüstgázcsatornát magában foglaló fal felé hajlik el, tehát a külső fal közelében a tűzzónában gyengébb az égés, mivel ott kevesebb a levegő. Ezen a hátrányon oly módon lehet segíteni, hogy a tűzzónának a kéményhez közelebbi szakaszában létesített szekunderlevegő-bevezetésén kívül a bal oldali —23— csatornához csatlakozó bal oldali —24— elágazások -^27— zárószerveit a tűzzóna teljes hosszában részben vagy teljesen nyitjuk. A találmány lényegének érintése nélkül az egyes megoldási alakok egymással kombinálhatók. Az 5. ábrával kapcsolatban ismertetett szekunderlevegő-bevezetés az 1—3. ábrákon látható megoldásnál is megvalósítható. Azáltal, hogy előmelegített szekunderlevegőt vezetünk be a tűzzónába, ott átmeneti lehűlés sem keletkezhet. A szekunderlevegő-bevezetés ugyanakkor létesül, amikor a szórónyílások fölé helyezett tüzelőanyagszóróautomaták dolgoznak, tehát a tüzelőanyag-adagolással egyidejűleg, azaz tüzeléstechnikai szempontból a legkedvezőbb időpontban történik a tűzzónában a szekunderlevegő bevezetése. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás téglát és téglaárut égető körkemence termelésének növelésére és az üzeme gazdaságosságának javítására, melyet az jellemez, hogy a kész égetett árut befogadó kamrák szórónyílásai felső végeinek zárt helyzetében a nyitott be- és kihordó nyílásokon át beszívott levegőt részben a kész égetett árut befogadó kamrákon, a tűzzónán és a nyers, ki nem égetett árukat befogadó kamrákon át — és részben a kiégetett árut befogadó kamrák fölötti és a tűzzóna fölötti csatornaszakaszokon át és a ki nem égetett árut befogadó kamrákon át a kéménybe vezetjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a kiégetett árun áthaladó, előmelegített levegőnek a kamrák feletti csatornákon áthaladó részét vagy annak töredékét a tűzzónába vagy a tűzzónának a kéményhez közelebbi szakaszába mint szekunderlevegőt bevezetjük. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy a kamrák fölötti csatornákat a tüzelőanyagszórőnyílásokkal elzárható csatlakozások útján összekötjük. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a szekunderlevegő-bevezetést a szórónyüások fölé szerelt tüzelőanyagszóró-automaták működésével egyidejűleg végezzük. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy a kamrák fölötti csatornákat a mindenkori papírzárófal szomszédságában elzárjuk. 6. Berendezés az 1—5. igénypontok !

szerinti eljárás megvalósítására, jellemezve a kamrák fölött a szórónyílások között elrendezett csatornák-