137251. lajstromszámú szabadalom • Szabatossági mérőeszköz

137.251 3 keresztmetszetű négyoldalú hasábok magassági helyzeteiben és az egyes tömbök magassági méreteiben vannak. A —7— négyoldalú hasáb fenéklaipja 1 mm-rel magasabban, van, mint a középső —8— négyoldalú hasáb, fenéklapja. Ezt a szintkülönbséget a —7— négyoldalú hasáb oldalfalainak alsó szélén az „1" jelzés mutatja. A —7— négyoldalú hasáb fölső lapja a —8— négyoldalú hasáb felső lapjához viszonyítva 5 mmrel ^mélyebben fekszik. Ezt a szintkülönbséget a —7— négyoldalú hasáb oldallapjainak felső szélén ,„5" jelzés mutatja. A —9— négyoldalú hasáb alsó lapja a —6— négyoldalú hasáb alsó lapjánál 6 mm-rel magasabban van. Ennek megfelelően a — 9— négyoldalú 'hasáb oldalfalának alsó szélén a jelzés ,,6". A —9— négyoldalú hasáb felső lapja a —8— négypldalú hasáb felső lapjával egy. síkban fekszik, melynek magfelelően a —9— négyoldalú hasáb oldalfalain a felső jelzés ,,0". A —7— négyoldalú hasáb magassága 8 mm. A megfelelő „8" jelzés az 5. ábrán látható. A —9— négyoldalú hasáb magassága 8 mm. A megfelelő ,.8" jelzés 'a-—9— négyoldalú hasáb homlokfalába van vésve. A —*8-— négyoldalú hasáb magassága 14 mm. A vonatkozó, jelzés a —8— négyoldalú hasáb két szabad oldalfalán látható. A 7—9. ábrákon_. feltüntetett —C— toldatmérőidom , a négyzet alakú —13— négyoldalú hasábból, a félhenger-keresztmetszetű —14— testből és a —13— négyoldalú hasábot a —14— testtel összekötő —15— karból áll.' A —13'— négyldalú hasáb hengeres —16— furatának átmérője a —6— és —10— hengeres furatok átmérőiével egyezik. A —13— négyoldalú hasáb alaplapjának méretei az —1, 2, 3— és —7, 8, 9— négyoldalú hasábok alaplapjainak méreteivel egyeznek. A —14— félhenger sík fenéklapja és a —14— test félhenger-palástja köszörült és pontosan csiszolt felületek. A 10., 11. ábrákon látható —17— alátéttárcsa lágyabb anyagból, pl. sárgarézből készül. A —17— alátéttárcsa hengeres furata —18—. A —18— furat átmérője a —6, 10, 16— hengeres furatok átmérőjével egyezik. A —17— alátéttárcsa célja annak biztosítása, hogy az alap-anérőidomok, a toldat-mérőidomok és az egyes mérőelemek összeszerelésénél a pontosan csiszolt felületek sérülést ne szenvedjenek. A 12., 13., 14. ábrák szerinti összeállítás a szabatossági mérőeszköznek magassági méréshez való felhasználását Szemlélteti. Mielőtt még a magas- ' sági méréshez való összeállítást ismertetnők, a 12., 13., 14. ábrákoq látható további elemeket írjuk le. A ^—19— zsámolynak a központos hengeres csavarmenetekkel ellátott —20— furata van, A —19— zsámoly fenéklapjábói a -—21-— lábak emelkednek ki, amelyeknek alsó lapjai egy síkban fekszenek és pontosan köszörültek, csiszoltak. A —19— zsámoly felső lapja — mely a —21— lábak fenéklapjaival párhuzamos sík •—, szintén pontosan köszörült és csiszolt. A —19— zsámoly «magassága 20 mm. Ezt a magasságot a —19— zsámoly oldalfalán a „20" jelzés mutatja. A —19— zsámoly fölött, a mindenkori kívánt vagy lemérendő magasságnak megfelelően egy vagy több henger alakú —22— mérőéi em van rögzítve. A —22— mérőelem pontos hossza a rajzon példaképpen vett megoldási alaknál 50 mim. Ennek megfelelően a —22— mérőelem palástján az' „50" jelzés van, feltüntetve. A —22— mérőelem belső hengeres furata —23—. A —22— mérő elem felső és alsó végfalaiban alakított korong alakú —24— mélyedések célja a —22— mérőelem végfalain a csiszolandó felületek nagyságának csökkentése. Az alábbiakban ismertetett méréseknél az —A— alap-anérőidomot használjuk, mégpedig abban a helyzetben, amelyben a „0" jelzések alul vannak. Ezeknél a mérési alkalmazásoknál az —1— és —3— négyoldalú hasábok felső lapjainak különböző magassági helyzetei nem jutnak szerephez, azonban rajztű használata esetén az —A— alap-<mérőidom megfordított elrendezésben is alkalmazható, azaz oly módon, hogy a ,,0" jelzések felül kerülnek, feltéve, hogy a mérendő vagy felrakandó magasságok ezt szükségessé teszik. Áz —A— alap^ mérőidom —2— négyoldalú hasábjának —6— furatán és a —22— mérőelem —23— furatán a —25— hengeres rúd hatol át, amelynek végein csavarmenetek vannak. A —2'5— rúd alsó csavarmenetes vége a —19— zsámoly csavarmenetekkel ellátott —20— furatába van csavarolva. Az —A— alap-mérőidom —2— négyoldalú hasábjának felső lapjára, illetve az abból kiemelkedő —25— rúd csavarmenetes végére, a :

—17-—

alátéttárcsa közbeiktatásával, a belső csavarmenetekkel ellátott, a külső palástján recézett —26—- csavaranyát csavaroljuk. Áz —A— alap-rné'rőidorn —1— négyoldalú hasábjának fenéklapja alatt, az alábbiakban ismertetett módon, a henger alakú —27— kisegítő. mérőelem (levonást biztosító kisegítő mérőelem) van oldhatóan rögzítve. A —27— kisegítő mérőelem fenéklapja és felső lapja egymással párhuzamos, pontosan köszörült és csiszolt síkok, A —27— kisegítő mérőelemben a csavarmenetekkel ellátott hengeres —28— zsákfurát van kialakítva. A csavarmenetekkel ellátott —28— furathoz a —27— kisegítő mérőelem felső lapjában korong alakú •—29— mélyedés csatlakozik, melynek célja a —27— kisegítő mérőelem felső lapja megmunkálandó, felületének csökkentése. A —27— kisegítő mérőelem magassága a —19— zsámoly 'magasságával pontosan egyezik, az adott esetben 20 mm. A megfelelő „20" jelzés a —27— kisegítő mérőelem palástjába van vésve. A —27— kisegítő mérőelemet az —A— alap^mérőidommal a hengeres —30— rúd köti össze, amelynek végein csavarmenetek vannak. A —30— rúd alsó csavarmenetes vége a —27— kisegítő mérőelem csavarmenetekkel ellátott —28—^ furatába van csavarolva. A —30— rúd az —A—r

alap-mérőidom —1— négyoldalú hasábjának' —6— furatán hatol át és felső végére, a —17— alátéttárcsa közbeiktatásával, a —31—^ csavaranya van csavarolva. A —30— és —25— rudak egyenlő átmérőjűek, azonban eltérő hosszúságúak. A megmérendő, illetve a felrakandó magasság — mely a 12. ábrán a —32, 33— nyilakkal van jelölve —, az ismert sík pontosan csiszolt —34— asztallap és a —27— kisegítő mérőelem fenéklapja közötti színvonalkülönbség. Ez a magasság a —22— mérőelem magasságával, azaz 50 mm-irel egyenlő, éspedig azért, mivel a —27— kisegítő mérőelem, melynek magassága — mint azt már