137251. lajstromszámú szabadalom • Szabatossági mérőeszköz
4 137.251 az előzőkben jeleztük —, a —19— zsámoly magasságával egyenlő, a —19— zsámoly magasságának leszámítását biztosítja. Az adott esetben a mindenkori kívánt magasságnak megfelelően a készletből több —22-^- mérőelemet fűzünk a —25—• rúdra. A 12. ábra egyben a —35— rajztű (irdalótű) használatát is szemlélteti. A, —35— rajztű ék alakú test, amelynek vízszintes —36— élével történik a jelzés. A —35— rajztű felső és alsó lapjai egymással párhuzamos, pontosan köszörült és csiszolt síkok. A —35— rajztű két- párhuzamos síkja közötti távolság 5 mm. Az • „5" jelzés a —35— rajztű két oldalán van feltüntetve. A —35— rajztű hengeres —36— furatának átmérője a —6, 10, 16— hengeres furatok átmérőjével egyezik. A —35— rajztűt az —A-1 — alapomérőidom —3— négyoldalú hasábjának fenéklapja alatt rögzítjük. A rögzítés a hengeres —30— rúddal történik, amelynek csavarmenetes végeire fölül és alul, a —17, 17—: alátéttárcsák közbeiktatásával, a —31, 31— csavaranyákat csavaroljuk. A —35— rajztűnek a hengeres —30— rúd körüli elfordulását a. hengeres —37— csap gátolja (12., 13. ábrák). A —37— csap alsó korkereszt. metszetű része a —35— rajztű hengeres —38— fészkében van helytállóan rögzítve. A —37— hengeres csap felső végében, alakított —39— bevágás függélyes sík lapja a —3— négyoldalú hasáb függélyes homloklapjához illeszkedik és ily módon a . —35— rajztű elfordulását megakadályozza. A rajztű —36— élének a —34— asztal síkjához^ viszonyított magassága az adott esetben .65 mm. Eat úgy állapítjuk meg,~ hogy a —22— ' mérőelem magasságához, azaz 50 mem-hez a —19— zsámoly magasságát, azaz 20 .mm-t hozzáadjuk és az összegből a —35— rajztű magasságát, azaz 5 mm-t levonjuk. A mindenkori kívánt magasságnak megfelelően a készletből több —22— mérőelemet fűzünk a —25— rúdra. 1—10 mm-en belül az egész számú millimétereket az alábbiakban isimertetett módom az egyik vagy másik alapmérőidoimjmal állítjuk be. A 15. ábrán a szabatossági mérőeszköz második összeállítása, illetve alkalmazása látható. Itt úgy az -—A—, mint a —B— alap-mérőidom alkalmazásba kerül. Az —A— alapémérőidom példaképpen úgy van elhelyezve, hogy annak „0" jelzései balra kerülnek, míg a —B— alap-iméröidoim helyzetét példaképpen, illetve a megmérendő vagy felrakandó hossznak megfelelően úgy választjuk meg, hogy annak „6" és- „1" jelzései jobbra kerülnek. Az —A— és —B— alap-méröidomokat a hengeres —25— rúd köti össze. A hengeres —25— rúdnak az —A—- és —B— alap-mérőidomok közötti részére a készletből a kívánt különböző hosszúságú —22— mérőelemeket fűzzük és ezt követőleg a —25— rúd csavarmenetes végeire, a —17— alátáttárcsák közbeiktatásával, a —26— csavaranyákat csavaroljuk. Az —A— és —B— alap-mérőidomök minden egyes összeállításban négy különböző méret mérését teszik lehetővé. Ezek a —40— és —41— nyilak közötti belső méret, a —42— , és —43— nyilak közötti belső méret, a —44— és —45— nyilak közötti külső méret és a —46— és —47— nyilak közötti külső méret. / Ha a' ^40— és —41— nyilak közötti belső méretet akarjuk- mérni, illetve a kívánt, hosszat fel akarjuk rakni, úgy a jobboldali —A— alapmérőidomból kiindulva, a —22—• mérőelemek hosszait összegezzük és utóbbihoz a —40— és —41— nyilak szomszédságában a —9—• és —1—• négyoldalú hasábokon leolvasható jelzések számértékeit (6 és 0) adjuk. Ha pl. felrakandó hosszról van szó' és a —40, 41— nyilak közötti távolságnak 85,23 mm-nek kell lenni, úgy az előzőkben említett 6+0 = 6 mm levonásával az —A— és —B— alap-mérőidomok közé a —25— rúdra 79,23 mm-t kell a —22— mérőelemeik; alakjában felraknunk. Az adott esetben „50, 20, 5, 2,2 és 2,03" jelzésű —22— mérőeleimeket fűzzük fel. Vizsgáljuk a —42— és 43— nyilak közötti hosszat. Ez az adott esetiben 80,23 mm. A hossz a —22— elemek hosszainak, illetve jelzéseinek összeadásából keletkezik. Ehhez az összeghez a —42— és —43— nyilak szomszédságában a —7— és —3— négyoldalú hasábokon leolvasható jelzéseket, azaz 1+0 = 1-et adjuk 50+20+5+2,2+ +2,03+1+0 = 80,23 mm. A —44— és —45— nyilak közötti külső méret két részből adódik össze. A —40— és —41— nyilak közötti belső mérethez, azaz 85,23 mm-hez az —1— és"—S— négyoldalú hasábok végfalain leolvasható jelzések számértekeit (10+8) adjuk. A —44— és —45— nyilak közötti távolság tehát 85,23+10+8 = 103,23 mim. Ugyanígy állapítható - meg a —45, 47— nyilak közötti távolság is, amely kél részből adódik össze. A —43, 44— nyilak közötti távolsághoz, azaz 80,23, mm-hez a —7— és —3— négyoldalú hasábok végfalain leolvasható jelzések számértékeit (8+8) kell. adni, tehát a —46, 47— nyilak közötti távolság 80,23+8+8 = -?= 96,23 mm. A méretek összeállítása, illetve azok ellenőrzése rendkívül egyszerű és kényelmes mechanikus művelet, úgy, hogy az eddigi megoldásoktól eltéíően tévedések keletkezésének eshetősége csekély. Az —A— és -—B— alap^mérőidomok más-más elhelyezésével kilenc milliméter-méretet állíthatunk be, tehát egytől kilencig bezárólag a mmbeállítást kizárólag az —A, B— elemekkel végezhetjük. Ez az összeállításnál rendkívül nagy könnyebbséget jelent az eddigi megoldásokkal szemben, amelyeknél a millimétereket egytől kilencig külön tömbökkel kellett felrakni, illetve külön kellett mm-beállításokkal mérni. Ha nem tízes rendszerű mértékegységekkel dolgozunk, pl. angol mértékegységekkel, úgy kettő helyett három alap-mérőidomra van szükség. A 16., 17. ábrák hengerfuratok, illetve hengeres testek 'külső átmérőjének mérésére alkalmas harmadik összeállítást szemléltetik. Az- —A, B— alapj mérőidomok a —22— hengeres mérőelemek közbeiktatásával a -«-25— hengeres rúdra vannak fűzve és a —17— alátéttárcsák közbeiktatásával a —26— csavaranyával és a belső csavarmenetekkel ellátott hosszabb —48— fogantyúval vannak egymáshoz erősítve. A hosszabb —48— fogantyú a mérőeszköz kezelését megkönnyíti. Az —A— alap^mérőidoni —1-^-, négyoldalú hasábjainak külső oldalára a 7., 9. ábrákon külön is feltüntetett —C— toldat^mérőidoim van rögzítve oly módon, hogy* annak —13— négyoldalú hasáb alakú része az —1—' négyoldalú
