137251. lajstromszámú szabadalom • Szabatossági mérőeszköz

2 . , 137.251 az alap-mérőidomot a toldat^mérőidommai összekötő, az alap-mérőídom egyik szélső tömbjének, hengeres furatán és a •toldat-rnérőidom tömbjének hengeres furatán átvezetett, a végein csavarmenetekkel ellátott hengeres rúd és ezen rúd csavarmenetes végeire alátéttárcsák közbeiktatásával csavarolt csavaranyák jellemzik. A rajz a találmány szerinti .szabatossági mérőeszköz példaképpen vett megoldási alakjait, illetve azokhoz való elemeket és mérőidomokat és ezen elemeknek és mérőidonioknak különböző jellegű méréseknél való összeállításait mutatja. Az * 1. ábra. kétkarú emelőhöz hasonló egyik . alapmérőidom oldalnézete. A . 2. ábra az 1. ábrához tartozó végnézet, az 1. ábra baloldala felől nézve. A • 3. ábra az 1. ábrához tartózó felülnézet. A 4. ábra a kétkarú emelőhöz hasonló másik alapméfőidpm oldalnézete. Az 5. ábra a 4. ábrához tartozó végnézet, a 4. ábra baloldali vége felől nézve. A 6. áíbra a 4. ábrához tartozó felülnézet..A 7. ábra egykarú emelőhöz hasonló toldat-mérőidom oldalnézete. A 8. ábra a 7. ábrához tartozó felülnézet. A 9. ábra a 7. ábrához tartozó'végnézet, a 7. ábra jobboldali vége felől nézve. A 10. ábra a rögzítésekhez való alátéttárcsa oldalnézete. A * 11.,ábra a 10. ábrához tartozó felülnézet. A 12. ábra a szabatossági mérőeszköznek magas-, i sági méret felrakásához, illetve ellenőrzéséhez, továbbá rajztű (irdalótű) rögzítéséhez való első összeállítását oldalnézetben mutatja. A 13. ábra a 12. ábrához tartozó szerkezeti részletet, nevezetesen a rajztű elfordulását meggátlo csap nagyobb léptékű távlati képét szemlélteti. A 14. ábra a 12. ábra szerinti összeállítás zsámolyának felülnézete. A 15. ábra a mérőeszköz mérőelemeinek és kél alap-mérőidomának példaképpen vett második . összeállítását, oldalnézetben mutatja. A 16. ábra a mérőeszköz elemeinek, két alapmérőidamának és két toldat-mérőidomának, hengerfuratok belső átmérőjének méréséhez, továbbá henger alakú tárgyak külső átmérőjének méréséhez való harmadik összeállítását oldalnézetben szemlélteti, A 17. ábra a 16. ábra szerinti két- toldat-mérőídom végnézete, a 16. ábra I nyila irányából nézve. A 18. ábra a 7., 8., 9. ábrák szerinti toldat-mérőidom változatának oldalnézete és részben függélyes metszete. A • 19. ábra a 18. ábrához tartozó felülnézet, különleges összekötő csavarorsóval és utóbbival együttműködő rögzítőcsavarral. A 20. ábra a 19. ábra szerinti különleges - összekötő csavarorsó oldalnézete. A 21. ábra a 20. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszet. A < 22. ábra a szabatossági mérőeszköz nagy hengerátmérőkhöz és nagy belső átmérőjű furatokhoz való negyedik összeállítását, a' két alap-mérőidom elfordulással szemben biztosított rögzítését és a 18., 19. ábrák szerinti "toldat-mérőidoimoknak az ajapmérőidomokon való. rögzítését oldalnézetben mutatja. Az 1—3. ábrákon látható egyik —A— alapmérőidom oly kétkarú emelőhöz hasonlít, amely az —1,. 2, 3— négyzet alapú négyoldalú hasábokból és utóbbiakat egymással összekötő —4— és —5— károkból áll. Az —1, 2, 3—• négyoldalú hasábokban az egymással egyenlő átmérőjű hengeres —6— furatok vannak. A szomszédos —6— furatok egymástóli távolsága felülnézetben egyenlő. Az —-I, 2— és —3— négyoldalú hasábok alapnégyzetei egybevágók. Az —1, 2, 3— négyoldalú hasábok fenéklapjai — mint ez különösen az 1. ábrán látható —, egy síkban fekszenek. Ezzel szemben azonban az —1, 2, 3— négyoldalú hasábok felső lapjai egymáshoz viszonyítva külön-' böző magasságokban vannak. A magasságkülönbség valamely meghatározott hossz, pl. hossz-, mértékegység^ az adott esetben mm egész számú többszöröse. Ezek a .magasságkülönbségek biztosítják az egész milliméterekben való kényelmes mérés, illetve méretielrakás lehetőségét. Az •—1— 2. 3— négyoldalú hasábok sík fenéklapjai és sík felső lapjai — mint ezt a rajzon az élére állított négy háromszög jelzi —, pontosan köszörültek és két ezred mm pontossággal csiszoltak. Az alapmérőidom, amely egyetlen összefüggő test, edzett acélból készül. Az —1, 2, 3— négyoldalú hasábok fenéklapjai között nincsen magassági méret különbség. Ezt az 1. ábrán látható módon az —1— és —3— négyoldalú hasábok oldalfalaiba bevésett „0" jelzéssel jelezzük. Az —1, 2, 3— négyoldalú hasábok felső lapjai között a magassági-méretkülönbségek a következők: Az —1—• négyoldalú hasáb felső lapja a —2— négyoldalú hasáb felső lapjához viszonyítva két mm-rel mélyebben fekszik. Ezt a magassági-méretkülönbséget az —1— négyoldalú hasáb oldalfalain „2" jelzéssel jelezzük. A —3— négyoldalú hasáb felső lapja a —-2— négyoldalú hasáb/ felső lapjához viszonyítva 4 mm-rel mélyebben fekszik. Ezt a magassági-méretkülönbséget a —3— négyoldalú hasáb .oldalfalain ,,4" jelzéssel jelezzük. Az előzőkben említett ,,0," 2, 4" jelzések kizárólag a szélső négyoldalú hasábok mindkét oldalfalán kerülnek alkalmazásba, úgy, hogy azok mérésnél kényelmesen leolvashatók. A számjelzés utáni pont a leolvasásnál tévedések keletkezését csökkenti. Mint az 1. ábrán látható, a ,j2, 4" jelzések a ,,0;?

jelzésekhez viszonyítva fordítva vannak elhelyezve. A jelzések ily módon való elrendezése is csökkenti a tévedések keletkezését, amennyiben a jelzés már az elhelyezésével is rámutat arra, hogy a középső —2— négyoldalú hasáb alsó, illetve felső lapjához viszonyítva kell a magasságkülönbséget figyelembe venni. Ezenfelül az —1— és —3— négyoldalú hasábok homlokfalain a mmben mért magasság bevéséssel van jelezve. Az . —1— négyoldalú hasáb magassáiga, mint ezt a 2. ábrán látható „10" jelzés mutatja, 10 mm. A jobboldali —3— négyoldalú hasáb magassága 8 mm. A középső —2— négyoldalú hasáb magas- • sága, amelyet áz oldalfalakon, jelzünk, 12 mm. A'4., 5., 6. ábrákon látható másik —B— alapmérőidom felülnézetben az —A— alap-mérőidommal egybevágó. Eltérések csak a szélső négyaet-