137061. lajstromszámú szabadalom • Csőszerű és ebbe illő hengeres alkotórészekből összeszerelt töltőtollak és töltőirónok
Megjalent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.061. SZÁM 70. b. OSZTÁLY — B—-15946. ALAPSZÁM Csőszerű és ebbe illő hengeres alkotórészekből összeszerelt töltőtollak és töltőirónok Feltalálók: vitéz Benke József ny. vezérőrnagy, Budapest, és vitéz Benke Józsefné sz. Mósa Melanie háztartásbeli, Budapest A bejelentés napja: 1943. június 28. Magukban véve ismert szerkezetű töltőtollak, - töltőirónok, ún. csavarirónok és hasonlók előállításánál gyakran merül fel oly feladat, melynek kapcsán egy csőszerű és egy, a csőszerű alkatrészbe illő hengeres alkatrész szerelendők össze, mimellett az összeszerelés puszta tényén felül a két alkatrésszel szemben még különös követelményeket is támasztunk. Ilyenek például a következők: A két alkatrész kapcsolata legyen könnyen oldható, nehezen oldható, esetleg oldhatatlan; vagy a két alkatrész legyen egymásban elforgatható; vagy a kétalkatrész legyen egymásban hosszirányban eltolható, esetleg meghatározott viszonylagos helyzetben vagy helyzetekben a két alkatrész egymáshoz képest önműködően rögzüljön, az egymásban való elforgathatóság megtartása vagy kiküszöbölése mellett. E sokirányú feladatok megoldására eddigelé különböző szerkezeti megoldások kerültek javaslatba, melyek egy-egy speciális feladat megoldására alkalmasak voltak ugyan, azonban így is bonyolultak és költségesek voltak. Itt csak azokra a töltőtollakra és töltőirónokra utalunk, melyeknél a megfelelő alkatrészek mozgatására a darab végén forgatható gomb van elhelyezve. Az ilyen gomb rendszerint nem is ágyazható közvetlenül az irón vagy töltőtoll testében, hanem a testnek e célra eddigelé lecsavarható gyűrűje volt, melyen az ágyazandó forgatógombot átfűztük, majd pedig a gyűrűnek az irón vagy töltőtoll belseje felé eső oldalán a gomb kiesését akadályozó vállgyűrűt erősítettünk meg. Hasonló nehézségek mutatkoztak különböző rendszerű töltőirónok iróncsúcsainak megerősítésénél, irónesiptetők beépítésériéi és még számos más helyen. A találmány a fenti nehézkes összeerősítési módokat és a megmunkálásban jelentős költségtöbbletet okozó csavarmeneteket kiküszöböli, a különböző speciális feladatok megoldási eszközeit: egységesíti és ezzel nemcsak egyszerűsíti és olcsóbbítja a gyártást, de a tömeggyártás alapjainak kiszélesítésére is módot nyújt, amennyiben lehetővé teszi az előre nagy tömegben egységesen gyártott .alkatrészeknek különböző követelményeknek megfelelő módon való szerelését. A találmány szerint ugyanis az összeszerelendő alkatrészek egyikében, a darab tengelyére merőleges síkban, hornyot létesítünk és e horonyban oly rugalmas gyűrűt rendezünk el, melynek belső átmérője a hengeres alkatrész átmérőjénél kisebb, külső átmérője viszont a csőszerű alkatrész beivilágánál nagyobb. Nyilvánvaló most már, hogy a két rész egymásba tolásakor a gyűrű rugalmas deformáció mellett a részére rendelt horonyba fekszik és a két alkatrész között a gyűrű további deformálódását nem igénylő, erőhatás ellenében oldódó, súrlódó kapcsolatot létesít. A találmány további változata szerint az egyik alkatrészen létesített gyűrűbefogadó horonynak megfelelően a másik alkatrészen becsappanási hornyot létesíthetünk. E horony és a gyűrű megfelelő alaki kiképzése mellett elérhető akár az, hogy a gyűrűbefogadó és a becsappanási horonynak egymással szemközti helyzete a gyűrű síkjára merőleges erő hatásával, a gyűrű rugalmas deformációja mellett, tehát az egyszerű súrlódás legyőzésére elegendő erőnél nagyobb erővel megszüntethető, akár pedig az, hogy az összeszerelt alkatrészek egymáshoz képest törés nélkül oldhatatlanul rögzülnek. Az alkatrészeknek egymáshoz képest való elforgását megakadályozandó, ha ez egyáltalán szükséges, vagy kívánatos, az érintkező felületekben magukban véve ismert, egymással összeműködő hornyokat, ékeket, orrokat stb.-t létesíthetünk. A mellékelt rajz a találmány néhány kiviteli példáját tünteti fel. Az • 1—6. ábrák a találmány hat különböző kiviteli példájának vázlatos metszetei, nagyított léptékben. A 7. ábra az alkalmazott rugalmas gyűrű egy példaképpeni kiviteli alakjának nézete, míg a 8. ábra a találmány egy alkalmazási példáját mutatja metszetben. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az egyetlen gyűrűbefogadó horonnyal rendelkező (aj) hengeres alkatrészt a csőszerű (b) alkatrészben a rugalmasan összenyomott (c) gyűrű súrlódása rögzíti. Jobb központosítás vagy a hengeres alkatrész billegésének megakadályozása érdekében használhatunk két-, három vagy többhornyos (a2 , a3) hengeres
