137061. lajstromszámú szabadalom • Csőszerű és ebbe illő hengeres alkotórészekből összeszerelt töltőtollak és töltőirónok

2 137.06L alkatrészeket a (b) csővel kapcsolatban, mikor is minden horonyban egy-egy (c) gyűrű foglal he­lyet (8. ábra). A csőszerű (b) alkatrész szája elő­nyösen kúposán szűkül, úgyhogy a (b) alkatrész a (c) gyűrűt az (aj) alkatrész betolásakor önműkö­dően deformálja. Ezt az előnyös rendszabályt va­lamennyi következő kiviteli példánál is alkalmaz­zuk. Mint a 2. ábrán látható, a csőszerű (bi) alkat­résznek az (ai) alkatrész hornyával egyező ma­gasságban ugyancsak lehet hornya, melybe a ru­galmas (c) gyűrű becsappan. Ha a (bi) alkatrész hornyának feneke ívelt és a (c) gyűrű körkereszt­metszetű huzalból van, az (ai) alkatrész a (c) gyű­rű rugalmas összenyomása mellett a (bi) alkat­részből eltávolítható, bár ez a művelet nagyobb erőkifejtést igényel, mint az 1. ábrabeli kivitel esetében. Egyáltalában nem távolítható el a hen­geres (aj) alkatrész a 3. ábrában feltüntetett cső­szerű (b'i) alkatrészből, minthogy itt a csőszerű alkatrész hornya támaszkodó vállakat ad az egyéb­ként négyzetes keresztmetszetű huzalból való (c') gyűrűnek és azt a gyűrű síkjára merőleges erő ha­tására deformálni nem képes. Az 1—3. ábrákban feltüntetett kivitelek egy-, mással kombinálhatók is. Mindhárom kiviteli ala­kot egyesítő változatot mutat a 4. ábra. E kiviteli alaknál a hengeres (a3) alkatrésznek három hor­nya van gyűrű felvételére, míg. a csőszerű (b'2) alkatrész két horonnyal rendelkezik oly módon, hogy a tágított csőszájhoz közelebb eső horony ívelt fenekű és az (a3) alkatrész behelyezése ese­tén ennek középső hornyával kerül szembe, míg a (b'2). alkatrész másik hornya vállatalkotó és az (a3) alkatrésznek legmélyebben behatoló hornyá­val kerül szembe. Az így összeválogatott (a3, b'2) alkatrészek szerelésének most már három változa­ta szerint az 1—3. ábráknak megfelelő kivitele­ket kapunk. Ha ugyanis az (a3) alkatrész legfelső hornyába helyezünk (c) gyűrűt, mint az a 4. áb­rán fel is van tüntetve, az 1. ábrának megfelelő kivitel adódik. Ha a (c) gyűrű az (a3) alkatrész középső hornyába kerül, a 2. ábra szerinti kivitelt kapjuk. Az (83) alkatrész legalsó hornyának (c') gyűrűvel való felszerelése pedig a 3. ábrában látható foganatosítási példával egyező eredmény­re vezet. A legutóbbi változathoz megjegyezzük, hogy a (c') gyűrű a (b'2) alkatrésznek szájnyílásá­hoz közelebb eső, vállat nem alkotó hornyán az 1(33) alkatrész behelyezésekor, már méreteinél fog­va is egyszerűen átcsúszik. Felmerülhet a szüksége annak, hogy ugyanazok­nak az alkatrészeknek felhasználásával többféle kivitelben készítsünk árut, mimellett az egyes ki­vitelek egymástól abban térnek el, hogy a henge­res és csőszerű alkatrészek különböző mértékben vannak egymásba tolva, esetleg a csőszerű alkat­rész homlokfelülete és a hengeres alkatrész válla különböző vastagságú további alkatrészeket, pl. gyűrűs csíptetőt, színjelző gyűrűt, fognak közre. Ilyen kívánalmak kielégítésére az összeszerelen­dő alkatrészeknek legalább egyikén több hornyot létesítünk. Az 5. ábrán látható kivitel szerint pl. a csőszerű (b3) alkatrésznek a hengeres (a'i) al­katrész hornyával való összeműködésre három hornya van, ami lehetővé teszi, hogy az (a'i) al­katrész a (bs) alkatrészhez képest három külön­böző helyzetben rögzüljön. Minthogy a már ismertetett kivitelek további kombinálásából adódó lehetőségek az előadottak­ból is eléggé világosak, a 6. ábrabeli kiviteli pél­dával kapcsolatban csak arra a műszaki feladatra mutatunk rá, mikor azt kívánjuk, hogy a csőszerű és hengeres alkatrészek egymás között különböző helyzetekben legyenek rögzíthetők, de e helyzetek oly kevéssel különböznek, hogy a csőszerű alkat­rész hornyai az 5. ábrában bemutatott módon, egymás mellett már ki nem alakíthatók. Ily eset­ben, mint az a.6. ábrán látható, mindkét (a2 , b2) alkatrészen több hornyot létesítünk, de a horony­távolságot választjuk különbözőre. A szerelésnél azután a (c) gyűrűt a kívánalmak szerint helyez­zük be. Az 1. ábrabeli megoldás a 2. és 3. ábrabeli ki­vitelekkel annyiban is kombinálható, hogy az utóbbi kiviteleket is bizonyos határok között való tengelyirányú eltolás lehetővé tétele mellett va­lósíthatjuk meg, nevezetesen úgy, hogy a horony tengelyirányú méretét a gyűrű tengelyirányú mé­reténél nagyobbra vesszük. A 7. ábra a hornyokba illeszkedő gyűrű egy elő­nyös kiviteli példáját mutatja. E kivitel szerint a gyűrű mintegy negyedköríven nyitott és lapí­tott. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ily gyűrűk egyszerűen bepattanthatók a hornyokba, a hen­geres szakaszon való végigvezetés és káros tágítás nélkül, továbbá jól központosítanak. Használha­tunk azonban finom huzalból készült tekercsgyű­rűket is, melyek szintén igen rugalmasak. A rajzbeli kiviteli példák szerint a gyűrűfelvevő hornyok a hengeres alkatrészekben vannak kiala­kítva. Nincs elvi. akadálya annak sem, hogy a gyűrűfelvevő hornyokat a csőszerű alkatrészek­ben alakítsuk ki. Szabadalmi igénypontok: 1. Csőszerű és ebbe illő hengeres alkotórészek­ből összeszerelt töltőtoll vagy töltőirón, azzal jel­lemezve, hogy az összeszerelendő alkotórészek egyikén a darab tengelyére merőleges síkban ho­rony van és e horonyban oly rugalmas gyűrű van elrendezve, melynek belső átmérője a hengeres alkotórész átmérőjénél kisebb, külső átmérője pe­dig a csőszerű alkotórész belvilágánál nagyobb. 2. Az 1. igénypontban meghatározott töltőtoll vagy töltőirón kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy az egyik alkatrészen létesített, gyűrűbefo­gadó horonynak megfelelően a másik alkatrészen a gyűrű bepattanását lehetővé tevő horony van. 3. Az 1. és 2. igénypontban meghatározott töl­tőtoll vagy töltőirón kiviteli alakja, melyet az jel­lemez, hogy a bepattanási horony ívelt fenekű. 4. Az 1. és 2. igénypontban meghatározott töl­tőtoll vagy töltőirón kiviteli alakja, melyet az jel­lemez, hogy a bepattanási horony vállalkotó. 5. Az előző igénypontok bármelyikében megha­tározott töltőtoll vagy töltőirón kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy több gyűrűfelvevő hor­nya van, amelyek közül egy vagy több valameny­nyi fel van szerelve rugalmas gyűrűvel. 6. Az előző igénypontok bármelyikében megha­tározott töltőtoll vagy töltőirón kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy több, esetleg, különböző kialakítású bepattanási hornya vari.

Next

/
Oldalképek
Tartalom