136953. lajstromszámú szabadalom • Fűrészelőgép, különösen sinfűrészelőgép
136.953 ,iidezésnek a lengővezetékkel összekötött másiK része súrlódással elcsúsztatható. A szóban forgó, fogasrudat és fogaskereket tartalmazó előnyös megoldás esetében a kívánt működést célszerűen úgy hozzuk létre, hogy a gép lengővezetékén ágyazott fogaskereket a munkalöket befejeztekor olyan értelemben forgatjuk el, hogy a fogaskerék a helytálló géprésszel összekötött fogasrúdba kapaszkodva az egész lengővezetéket felemelje, a fogaskereket visszaforgás ellen reteszeljük, hogy az a lengővezetéket a fűrészlaptartó visszamenete — az üresjárási löket — közben felemelt helyzetében tartsa, a visszamenet végén pedig a fogaskerék reteszelését oldjuk, hogy az előtolóerő a lengőkeretet ismét munkahelyzetébe vigye és a fűrészlapot a munkalöket alatt a munkadarabra szoríthassa. A kiemelő fogaskerék ilyen működtetését például olyan kilincsművel valósíthatjuk meg, melynek kilincskereke a fogaskerékkel forog együtt, forgatókilincse pedig a fűrészlaptartó mozgási pályájában elhelyezett vezérlőütközővel van összekötve. Az ütköző elhelyezése és a kilincsmű részeinek kialakítása olyan, hogy a fűrészlaptartó a munkalöket végén ütközzék bele a kérdéses vezérlőütközőbe és ezt rövid darabbal elmozgassa, amiáltal az ütközővel összekötött forgatókilincs a kilincskereket, és vele a kiemelő fogaskereket, a kívánt kiemelés eléréséhez szükséges mértékben elfordítja. A fogaskereket a vele együttforgó kilincskerék fogaiba kapaszkodó akasztókilincs biztosítja visszaforgás ellen, mindaddig, amíg — az üresjárási löket befejeztével — a már említett okból mindkét kilincset ki nem emeljük. A kilincsek kiemelését célszerűen második vezérlőütköző váltja ki, amelybe a fűrészlaptartó, üresjárási löketének végén, beleütközik. Gondoskodnunk kell e szerkezetnél arról, hogy a kiilncsek az egész munkalöket alatt kiemelve maradjanak és így a szerszám előtolását ne akadályozzák, a munkalöket befejeztével viszont ismét a kellő kapcsolatba kerüljenek a kilincskerékkel. A találmány tárgyának egy, az előbbiekben ismertetett fajtájú kiviteli alakját és ennek működését részletesebben, a mellékelt rajzra való hivatkozással, alant ismertetem példaképpen. A rajz 1. ábrája a fűrészelőgép szóban forgó kiviteli példájának oldalnézetét, 3., 4. és 5. ábrája pedig, nagyobb léptékben, e gép kilincsművének egy-egy különböző munkahelyzetét mutatja. A rajzon a törzsszabadalom szerinti gép egyes részeinek megfelelő részek a törzsszabadalom rajzával azonos hivatkozási jelekkel vannak jelölve. Az 1. ábrán példaképpen feltüntetett találmány szerinti fűrészelőgép gépi hajtású, könnyen szállítható sínfűrészelőgépként van kialakítva. E gép egyirányú fogazással ellátott (1) fűrészlapja a (2) tartókeretbe van befogva, amely felülnézetben célszerűen — a törzsszabadalom példájában ismertetetthez hasonlóan — H-alakú, és két, egymással párhuzamos (3) vezetékben van ide-oda eltolhatóan vezetve. A (3) vezetékek — melyek közül a rajzon csak az elülső látszik — (4, 5) keresztdarabokba vannak erősítve és ezekkel együtt merev keretet alkotnak, amely a gép üzemközben helytálló, — a rajzolt megoldás esetében csőből készített — (12) talpának felfelé nyúló (12a) részébe erősített (8) csap körül lengethető. Célszerűen ugyanezen a (8) csapon van lengethetően ágyazva a (2) fűrészlaptartó kerettel a (6) hajtórúd útján csuklósan összekötött kétkarú (7a, 7b) emelő is, mégpedig előnyösen úgy, hogy az (1) fűrészlap síkjában lenghessen. A felső (7a) emelőkaron hosszanti kivágás van, mellyel a forgathatóan ágyazott (24) tárcsából kinyúló (25) forgattyúcsap kapcsolódik. A (24) tárcsát a (26) burkolatban elhelyezett fogaskerekek közvetítésével a (27) villamosmotor hajtja, aminek következtében a (7a, 7b) működtetőemelő ide-oda leng és ide-oda mozgatja a (2) fűrészlaptartó keretet. A (24, 25, 7a) részek alkotta mechanizmus ismert mozgási törvényszerűségeiből következik, hogy a (2) keret az egyik irányban gyorsabban mozog, mint a másikban. A (24) tárcsának temrészetesen olyan forgásirányt kell adnunk, hogy a' keret a munkalöketben mozogjon lassabban és az üresjárási löketben gyorsabban. Az (1) fűrészlapot — mint a rajzon is látható — célszerűen úgy erősítjük fel, hogy a (2) keretnek azon lökete alatt végezzen fűrészelőmunkát, amelynél a (6) hajtórúd húzásra van igénybevéve. A fűrészelendő (13) sínt a (12) géptalpon elhelyezett (14a, 14b) satupofák közé foghatjuk, amelyeket a (15) csavar segítségével szoríthatunk egymáshoz, A gép rezgéscsillapító berendezésének (17) vezetőrúdja (16)-nál van a (12) talphoz csuklózva. A rezgéscsillapító másik részét a (19) csúszódarab alkotja, amely a lengővezeték üreges kivitelű (4) keresztdarabjának a (17) vezetőrudat keretszerűen körülvevő (4a) részéhez van csuklósan erősítve és melyet a (22) csavarral szabályozható nyomású (20) rugó szorít a (17) vezetőrúdra. A csúszódarab cserélhető, például bőrből való, (23, 23) súrlódóbetéteivel támaszkodik e vezetőrúdra. Abból a célból, hogy a fűrészelőgép lengővezetékét minden üresjárási löket tartamára fel lehessen emelni, a rezgéscsillapító berendezés (17) vezetőrúdja egyúttal fogasrúdként van kialakítva, és fogazásával a lengővezeték (4a) részében elforgathatóan ágyazott (28) fogaskerék kapcsolódik. E fogaskerék tengelyére (29) kilincskerék van szilárdan erősítve, amelynek (30) akasztókilincse és (31) forgatókilincse van. A kétkarú emelőként kialakított (30) akasztókilincs a (4a) részben megerősített (32) csap körül lengethető, és azt az alsó (30a) kilincskarhoz kapcsolódó (33) rugó szorítja a (29) kilincskerék fogai közé. A (31) forgatókilincs (34) csap útján a lengővezetékben hosszirányban ide-oda mozgathatóan vezetett, de elfordulás ellen biztosított (35) működtetőrúdhoz van csuklózva, és e kilincset a (36) laposrugó igyekszik a (29) kilincskerék fogaival kapcsolatba hozni. A (31) forgatókilincs (35) működtetőrúdjára (37) vezérlőütköző van erősítve. Ez az ütköző úgy van a (2) fűrészlaptartó keret mozgási pályájában elhelyezve, hogy e keret — a rajz esetében jobbrahaladó — munkalöketének végén, például 20—30 mm-rel a holtpont előtt, beleütközzék és a holtpontig magával vigye. Az ilyen módon — a rajz szerint jobbfelé — elmozgatott (37) vezérlőütköző a (35) működtetőrúdnál fogva magával mozgatja a (31) forgatókilincset is, melyet a (36) rugó a
