136953. lajstromszámú szabadalom • Fűrészelőgép, különösen sinfűrészelőgép

136.953 3 (29) kilincskerék fogai közé szorít, és így e kilincs — a rajzon az óramutató járásával ellenkező irányban —• bizonyos darabbal elfordítja a (29) kilincskereket. A kilincskerékkel együtt fordul el a helytálló (17) rúd fogazásába kapaszkodó (28) fogaskerék, úgyhogy végeredményben az egész lengőkeret a (8) csap körül kissé felfelé leng. Néhány milliméteres felemelkedés a gyakorlatban teljesen elégséges. A (33) rugó hatására a kilincskerék fogai közé nyomuló (30) akasztókilincs a kilincskerék említett elfordulását nem akadályozza, a kilincskereket viszont visszaforgás ellen biztosítja, és így az egész rendszert felső — kiemelt — helyzetében reteszeli. A rajz 1. és 2. ábrája a gépet, ill. kiemelő szerkezetét a (2) fűrészlaptartó jobboldali holtponti állásában, vagyis a munkalöket és a kiemelés befejezése után elfoglalt helyzetben szemlélteti. Ebből a helyzetből a fűrészlaptartó visszafelé — a rajzon balra — indul, mégpedig kiemelt állapotban, vagyis üresjárásban, minthogy a kiemelő szerkezet az előbbiek értelmében reteszelve van és így az előzőleg felemelt lengővezeték nem süllyedhet le. A reteszelést az üresjárási löket végén oldani kell, ez a rajzon feltüntetett különleges szerkezeti megoldás esetében a következőképpen megy végbe: A kioldást kiváltó második (38) vezérlőütköző a rajzolt kiviteli alaknál ugyanarra a (31) forgatókilinccsel összekötött (35) működtetőrúdra van erősítve, mint az előbb említett (37) vezérlőütköző. A második (38) ütköző úgy van a (2) fűrészlaptartó keret mozgási pályájában elhelyezve, hogy ez — a rajz esetében balrahaladó — üresjárási löketének végén, például 20—30 mmrel á holtpont előtt, ütközzék bele és azután az ütközőt a holtpontig magával vigye. A (31) forgatókilincsnek mozgásirányához: képest ferde (31a) ütközőfelülete van, mely a (30) akasztókilincs alsó (30a) karjával olyképpen működik együtt, hogy ha e ferde felület a (31) forgatókilincsnek a forgatás közbeni elmozdulással- ellentétes értelmű — a rajzon tehát balra irányuló — elmozdulásakor a (30a) kilincskarba ütközik, akkor olyan erőhatás keletkezzék, amely mindkét kilincset a (29) kilincskerék fogai közül ki igyekszik emelni. A 3. ábra a kérdéses szerkezetet olyan pillanatban ábrázolja, amelyben az üresjárási löketének végét befutó (2) fűrészlaptartó keret a (38) ütközőbe már beleütközött, és ezt saját holtponti helyzete felé viszi. Az ilyen módon balfelé mozgatott (38) ütköző balfelé mozgatja a (35) működtetőrudat és a (31) forgatókilincset is, úgyhogy ennek ferde (31a) felülete érintkezésbe jön a (30) akasztókilincs (30a) karjával. Az említett érintkezés folytán, a (31) forgatókilincs balramozgása közben, fellépő erők mind a (30) akasztókilincsre, mind a (31) forgatókilincsre olyan hatást fejtenek ki, amely ezeket (32), ill. (34) forgáscsapjaik körül, a (33), ill. (36) kilincsrugók hatása ellenében, a kilincsfogakból kiemelkedő értelemben lengeti el. A (31) forgatókilincs balramozgásának végén, amint a 4. ábrán látható, már mind a két kilincs ki van emelve, a (31) forgatókilincs, ferde (31a) felületének felső részével, a (30a) kilincskar végére támaszkodik és e kilincskart a helytálló (39) ütközőhöz szorítja. A (31a) felület említett felső részének ferdesége célszerűen az alsó részétől eltérően úgy van megválasztva, hogy e felső felületrész a ráfekvő (30a) kilincskarral olyan szerkezetet alkosson, amelyet a kilincskarra ható erők, például a (33) rugónak e kilincskarra ható ereje, el nem mozgathat, vagyis amely a kilincskarról átadódó erőkkel szemben önzáró. A kilincsek ezáltal a 4. ábra szerinti helyzetükben mindaddig mozdulatlanok maradnak, amíg a (31) forgatókilincset a (35) működtetőrúd újból el nem mozgatja. A (29) kilincskerék a kilincsek kiemelésével szabaddá vált, úgyhogy az egész lengővezeték, súlyának hatására, ismét lefelé leng, és a fűrészlap ismét ráfekszik a fűrészelendő munkadarabra. Lesüllyedt helyzetéből a lengővezeték csak akkor emelkedik ismét fel, ha a (2) fűrészlaptartó keret, munkalöketének végén, a már ismertetett módon ismét el nem mozdítja a (37) vezérlőütközőt, ami után a fentiekben leírt folyamat újból ismétlődik. A (30) akasztókilincs (33) rugója célszerűen lágyabb a (31) forgatókilincs (36) rugójánál, hogy a forgatókilincs visszamenete közben (3. ábra) először a kisebb ellenállást kifejtő (30) akasztókilincs emelkedjék ki, és csak ami után ennek mozgását a (39) ütköző már. megállította, emelkedjék ki á keményebb rugójú (31) forgatókilincs. De lehetséges az is, hogy ez az utóbbi van lágyabb rugóval terhelve mint az akasztókilincs, mely esetben természetesen a forgatókilincs kilengését kell megfelelő ütközővel határolni, hogy a forgatókilincsnek az ütközőig való kilengése után a keményebb rugójú akasztókilincs is kilenghessen. A találmány szerinti kiemelő szerkezettel kiemelt lengővezetéknek a kiemelőhatás megszűnte utáni visszaesését a gép rezgéscsillapító berendezése bizonyos mértékben lassítja, ami az üzem zökeknésmentessége szempontjából előnyös. Ha szükséges, alkalmazhatunk azonban a lengővezeték hirtelen lesüllyedését tovább lassító, a lassú lesüllyedést — vagyis az előtolást —• és a felemelést azonban célszerűen nem akadályozó járulékos hidraulikus fékszerkezetet is. A fentiekben ismsetetett szerkezetek bármely alkatrésze vagy alkatrészei helyett egynél több párhuzamosan működő, azonos kivitelű részt is beépíthetünk. Így például a rajzon ábrázolt gép (28) kiemelő fogaskerekének mindkét oldalán helyezhetünk el egy-egy (29) kilincskereket, valamint e két kilincskerékkel együttműködő, a rajz; kapcsán ismertetettekhez hasonló kilincseket, működtető- és vezérlőszerveket, amivel azt érjük el, hogy a kiemelőerő két oldalról, két egyenlő részletben adódik át a kiemelő fogaskerékre, és így az egyoldali erőátadás által esetleg okozott káros jelenségek, mint például elhúzódások, nem mutatkozhatnak. A találmány szerinti kiemelő szerkezet egymással mechanikusan kapcsolódó két gépeleme fogasrúd és fogaskerék helyett például csavarorsó és csavaranya is lehet, amikor is a csavarorsó célszerűen a gépnek valamely üzemközben helytálló részével, például talpával, a csavarorsón elforgatható csavaranya pedig a fűrészlaptartó lengethető vezetékével áll összeköttetésben. A csavarorsó előnyösen egyúttal a rezgéscsillapító béren-