136862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékek előállítására

Megjelent: 1956. évi március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.882. SZÁM 8. o. OSZTÁLY — F-10.427. ALAPSZÁM ...inj-. _ ,mjeag« Eljárás kondenzálási termékek előállítására I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt (Main)-Höchst Bejelentés napja: 1943. május 3. Németországi elsőbbsége a 620/1940, ]VI. E. sz. rendelet alapján: 1939. január 27. Ügy találtuk, hogy értékes kondenzálási termé­keket kapunk, ha telített alifás szénhidrogéneknek kéndioxiddal ég halogénnal való egyidejű kezelé­sével kapott kén-, oxigén- és halogéntartalmú ve­gyületeknek ammóniákkal vagy primer amktokkal való reagáltatásával előállított szulfamidcsoporttar­talmú Ye gyületeket, vagy ilyenek keverékét alká­liak jelenlétében savanyú sóképzőcsoportot tártaim­má zó szerves halogénvegyületekkel kondenzálunk. A kiindulási anyagként alkalmazott szulf amideso­porttartaknú vegyületeket tetszőleges telített alifás szénhidrogénekből állíthatjuk elő. Erre a célra pél­dául parafinszénhidrogének, ásványolajszénihidro­gének, a szénoxid redukálásánál nyomás nélkül, yagy alacsony vagy közepes nyomáson keletkező szénhidrogének, vagy ezen nagy nyomás alatti hjd­rpgénezésénél keletkező szénhidrogének jönnek te­kintetbe. Ha a keverékben telítetlen szénhidrogé­nek vannak jelen, ezeket szokásos módon kiold­hatjuk, vagy utólagos hidrogénezéssel telített szén­hidrogénekké alakíthatjuk át, A szulfamidcsoportokat tartalmazó ilyen vegyüle­tek vagy ezek keverékeinek kondenzálásához oly szerves halogénvegyületekként, melyek savanyú só.,­képzá csoportokat t ártalmasnak, a következő ve­gyületek jönnek tekintetbe: halogénkarbonsavak, például klóreoetsav, /Mdórpropionsav, «-klórvaj sav, Y -klórvajsav, »rbrómlaurinisav, a^brómundekánsav, klórmetilbenzoesav, klórmetilf enoxieeetsav, bróm­borostyánkősav, továbbá halogénszulfonsavak, vagy -kénsavészterek, mint a brómetánszulfonsav, y­-klór-^-oxipropánszulfonsav, benzilklorid-p-szulfon­sav, $-klór- vagy ^-brómetanolkénsavészter, klór­nitröbenzoesav, klóretiloxientánszulfosav. Eljárhatunk akként is, hogy először többértékű alkoholok halogénhidxinjeit, mint etilénklórhidrint, glicerinklórhidrint, továbbá poliglikolétereket vagy poliglicerinek monoklórhidrinjeit hagyjuk be­hatni és a kapott oxivegyületeket többázisú szer­ves savakkal reagáltatjuk. A savanyú sóképző cso­portokat tartalmazó szerves halogénvegyületeket célszerűen alkálisóik vagy észtereik alakjában al­kalmazzuk. Utóbbi esetben észterszerű kondenzálási termékek keletkeznek, amelyekből a szabad savat, illetve azok alkálisóit elszappanosítás, útján állít­hatjuk elő. A reakciókat általában akként foganatosítjuk. hogy a szulfamidcsoportokat tartalmazó vegyülete­ket például egyenértékű mennyiségű marónátron vagy marókáli beadagolása mellett vízzel oldjuk, vagy diszpergáljuk, vagy pépes alakba hozzuk és ezután a kondenzáláshoz használandó vegyületeket hagyjuk behatni. Akként is eljárhatunk, hogy a kondenzálási termék előállításához alkalmazott második reakciós összetevőt és maróalkálit a re­akciós tömeghez egyidejűleg folyamatosan folytat­juk. Az új termékek megfelelő mennyiségű szer­vetlen alkálisók keletkezése mellett képződnek. A reakciót adott esetben víz teljes kizárása mellett vagy közömbös oldó- vagy hígítószer jelenlétében foganatosítjuk. Az új termékeknek kapillaraktiv tulajdonságaik vannak és nedvesítő-, habképző-, diszpergáló- és tisztítószerként főleg a textiliparban alkalmazha­tók. Ezeket a vegyületeket önmagukban vagy e|y mással keverve vagy pedig a textiliparban az em­lített célokra használt egyéb termékekkel, például szappanokkal, szappanpótlóanyagokkal, a víz ke­ménységével szemben állandó szappanpótlóanya­gokkal, oldószerekkel, növényi nyalkákkal és egye­bekkel keverve is használhatjuk. Szokásos adalé­kokat is alkalmazhatunk, melyek például arra va­lók, hogy a víz keménységét okozó anyagokat ár­talmatlanná tegyékv mint például a foszforsavnak ama sói, melyek vízszegényebbek, mint az orto­foszforsav, vagy a nitrilotriecetsav sói. Fehérítő­szereket például perborátot, perszulfátot, perkarbo­nátót, valamint az utóbbi termékek állandósítósze­reit is beadagolhatjuk. I. példa 305 súlyrész hexadekánszulfonamidot keverő­edényben 250 súlyrész 32%-os nátronlúggal egy­nemű tömeggé keverünk, majd erőteljes keverés közben 350 súlyrész 65»/o-os klórecetsavas nátriu­mot keverünk be. Fokozatos hevítés közben reak­ció indul meg, a hőmérsékletet lehetőleg 95 C° alatt tartjuk, hogy a reakciós tömeg túl erős hab­zását meggátoljuk. A klórecetsavas nátrium bevi­telével várhatunk, míg az elöljáróban hex&diekan­szulfonamidból és nátronlúgból készített keverék mintegy 90 C° hőmérsékletet ért el, majd a sót oly mértékbén adagoljuk be. hogy $ reakciós hogy a w

Next

/
Oldalképek
Tartalom