136827. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonból készült hajótest

2 136827 az ívelt keresztmetszet végpontjain vízszintes irányú erők nem vivődnek át. A találmány többféle alakban valósítható meg, amelyek a fentieken kívül még további járulékos előnyöket adnak. Így például célszerű,, ha a héjazat a fenék közepétől a fenék széle felé folytonosan növekvő gör— bületű, majd a görbület a fenék szélétől az oldalfalak mentén folytonosan csökken. A görbület folytonos átmenete a fenék és annak széle között, a fenék közepén kezdődhet. A találmány értelmében továbbá előnyös, ha a fenék középső része felfelé hajlik és a görbületi sugarak a felfelé hajlás helyétől a fenék széle felé csökkennek, majd innét kezdve felfelé haladva ismét növekednek. Ezzel azt érjük el, hogy a görbületi sugarak viszonylag kicsinyek. Ennek dacára a merevítő alkatrészek egymástól nagy távolságokban helyezhetők el, mert a fenék kis görbületi helyeiből az átmenet a fenék szélének nagyobb görbületű részébe és innét az oldalfalak belső széle felé folytonosan változik. A görbületi sugarak csökkentésével jár a feszültségek csökkenése és a merevítések egymástól nagyobb távolságokban rendezhetők el. Ennek következtében a merevítő alkatrészek száma kicsiny, ami súlymegtakarítást jelent. Ez a kiviteli alak áramlástechnikai szempontból is előnyös. Az ilyen kialakítású hajótest ugyanis az irányt jobban tartja és a hajó ringó mozgásai jobban csillapodnak. A találmány szerinti hajótest további jellemzőit és az ezekkel elért előnyöket a rajzban feltüntetett, példakénti kivitelek kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerint vasbetonból készült hajótest alaprajza, a 2. ábra ugyanannak hosszmetszete, a 3. ábra a 2. ábra III—III vonala menti metszet, a 4. ábra a IV—IV vonal menti metszet, az 5. ábra a hajótest egyik felén át vett, nagyobb léptékben készült metszet, amelyben az íveltséget feltüntető görbét is ábrázoltunk. A 6—9. ábrák a találmány szerinti hajótest négy további kivitelj alakját tüntetik fel. Az 5. ábrán az 1 fenék és a 2 fal görbületének változását a hajótest egyik felére az 5 vonallal tüntettük fel. A fal valamely meghatározott helyén a görbületet a keresztmetszeti görbére vont normális hossza határozza meg. Mint az 5 görbéből kitűnik, a görbület a fenék közepén kicsiny, míg a hajófenék széléig, a legnagyobb értékig, folytonosan növekszik, majd az oldalfal mentén folytonosan csökken. A rajzból továbbá kitűnik, hogy a görbület folytonos átmenete a fenék közepétől a fenék széléig a fenék közepénél kezdődik. A 6. ábrában, vasbetonból belvizekhez szerkesztett teherhajó testének keresztmetszetét tüntettük fel. A hajótest héjazata az 1 fenék közepén felfelé hajlik. Ennek következtében a 6 hivatkozási számmal jelölt helyen törés jelentkezik. A görbületi sugár a 6 helyen viszonylag nagy, majd a fenék 7 széléig minimumra csökken, végül a 2 fal mentén a 9 helyig ismét növekszik. A hajótest belsejében harántirányú 10 merevítések vannak, melyeket a felvett példában keret formájában készítettünk. Ä 6 törés helyén a hajótest belsejében 11 hossztartót rendeztünk el, amely a 6 törés helyén jelentkező erőkét veszi fel. A 7. ábra tankhajó keresztmetszete. Az 1 fenék a 6 középvonalnál ez esetben is felfelé hajlik. A keresztmetszet a 6 helyen nagy görbületi sugárral kezdődik, amely a hajófenék szélénél minimumot ér el, majd a 9 hely felé ismét növekszik. E kiviteli példánál a harántirányú merevítések 12 telefalak. Ezeket egymástól nagyobb távolságokban rendeztük el úgy, hogy ezek egyben a tankhajó válaszfalait alkotják. A »fenék közepén van a hosszirányú 11 válaszfal, melynek felső része két 11 ágra oszlik. Ez a megosztás a tankhajó stabilitását növeli. A válaszfalak függőleges 11 szakasza egyben azt az erőt veszi fel, amely a 6 helyen egymáshoz csatlakozó két csészealakú betontestből ered. A 8. ábrában tengerjáró teherhajó keresztmetszetét, vázlatosan ábrázoltuk. Az 1 fenék és a 2 hajóoldalfal alakja ugyanaz, mint a 7. ábrában, viszont különbség van a 11 válaszfal kialakításában. Ezenkívül a hajótest kettősfalú, melyek közű' 2 a külső fal és 13 a belső héjazat. A rajzban csak nézetben látható 14 harántmerevítések a külső 2 falat a belső 13 héjazattál összekötő bordák. A találmány szerinti hajótest, a stabilitás fokozása végett, hajótőkével alakítható ki. Hajótőkének a 6—9. ábrákban feltüntetett példakénti kiviteleknél való alkalmazása azzal az előnnyel . jár, hogy a hajó gázlását nem fokozza. A találmány szerinti megoldásnál ugyanis a hajótőke a fenék felhajlított részén belül rendezhető el. A 9. ábrában második fedélzettel szerkesztett teherhajó keresztmetszetét tüntettük fel. A főfedélzet alatti 2 hajófalak és az 1 fenék alapja ugyanaz, mint a 8. ábrabeli példakénti kivitelnél. 15 a második fedélzet, amelyet a 17 főfedélzettel ívelt illetőleg csészealakú 16 falak kötnek össze. A keresztmetszet a 17 főfedélzet magasságában a 18 helyen megtörik, ez a törésvonal azonban a hajó mellső és hátsó részén fokozatosan eltűnik. A második 15 fedélzetet, célszerűen, könnyű betonból készítjük, nehogy a hajótestet igénybevevő hajlító nyomaték túlnyomó nagy része a második 15 fedélzetet terhelje. A 17 főfedélzet az erők felvételében nagy mértékben vesz részt. E példakénti kivitelnél az erőket a 17 főfedélzet és a hajó belső feneke között a belső falak és a 15 belső fedélzet, valamint az 1 külső fenék között a 2 külső falak viszik át. Egyébként az azonos hivatkozási számok a megelőző ábrákkal egyező, azanos alkatrészeket jelölnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Vasbetonból készült hajótest, melyre az a jellemző, hogy héjazata csészeszerűen van kialakítva és az ívelt keresztmetszet középvonala, a fenék szélén és a fenék közepén átfektetett támasztó vonallal szemben, felfelé hajlik. 2. Az 1. igénypont szerinti hajótest kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a hajó héjazatának görbülete a fenék közepétől a fenék széle felé folytonosan növekszik és a fenék szélétől az oldalfal mentén folytonosán csökken. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hajótest kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a görbületi sugárnak a fenék közepétől a fenék széléig való folytonos változása a fenék közepén kezdődik.