136710. lajstromszámú szabadalom • Vasuti kocsi, kirakodáshoz való, mozgatható csapóajtókkal

2 136.710 elforgatás során előbb a 2. ábrán feltüntetett helyzetbe kerülnek. A 3. ábrán feltüntetett helyzetben a —17— forgáscsap a —20— ágyazótányérral kapcsolódik. A —15— homlokfal a —2, 3— oldalfalaktól a 2. ábrán feltüntetett helyzethez viszonyítva eltávolodott. Az emeltyűt alkotó —20a, 21a— karoknak és a —20, 21— ágyazótányéroknak vagy csapágyaknak a —19— tengely körül való elforgatásával a 4. ábrán látható módon lehetővé válik, hogy a —15—• homlokfalat kis mértékben a rajzon jobbra eltoljuk, és így az 5. ábrán látható módon a —3— oldalfalat párhuzamos helyzetbe menesszük. A 2a ábrán a —20a— karnak a —17— forgáscsaphoz viszonyított helyzetét nagyobb léptékben tüntettük fel. A 3a. ábrán a —17— forgáscsapnak a —20— ágyazótányérban való elhelyezkedése látható. A 4a. ábrán a —20— 'karnak a —19— tengely körül való kismérvű elforgatás utáni helyzetét tüntettük fel, míg az 5a. ábrából a —3— oldalfalhoz hajtott —15— homlokfal, valamint a'—20a— karnak a —19— tengely körül való elforgása és a —15— homlokfalnak a —20—ágyazótányérral való kapcsolódása látható. A 6—13. ábrákon feltüntetett, második példakénti kiviteli alak esetén a 6. és 7. ábra a vasúti kocsi oldalnézetét és felülnézetét tünteti fel, míg a 8., 9. és 10. ábrán a homlokfal oldalnézetben látható. A 11. ábrán a rakodóajtónak billentéskor elfoglalt helyzetét, a 12. és 13. ábrán a függőleges tengely körüli elforgatást lehetővé tevő tartócsapágy részleteit tüntettük fel. E példakénti kiviteli alak esetén —22— hivatkozási számmal a homlokfalnak gátlemezként kiképzett és egyidejűleg közíekedőhídként használható, a 7. ábrán szaggatott vonalakkal feltüntetett és függőleges helyzetében a homlokfal felső részét lezáró alsó részét jelöltük. Billentéskor a vízszintes —24— tengely körül forgatható és e tengely útján a —25, 26— csapágyakban ágyazott, felső —23— csapóajtót —27, 28— csapágyakkal kapcsolódó, függőleges tengely körül elforgatható helyzetbe hozzuk. A vízszintes —24— tengelyt ágyazó —25— csapágy és a függőleges —27— csapágy egyetlen darabot alkot. Annak biztosítása végett, hogy a függőleges tengely körül elforgatható helyzete elfoglalásához szükséges kapcsolások teljesen végbemenjenek és téves kezelés következtében károk ne keletkezzenek, a következőkben leírt módon működő biztosítószerkezetet alkalmazunk: A felső —23— csapóajtónak a billentés útján való kirakodáshoz szükséges módon a vízszintes —24— tengelyre való beállítását mindaddig meg kell akadályoznunk, ameddig a függőleges tengelyt alul ágyazó —28— csapágy be van iktatva, minthogy máskülönben a felső —23— csapóajtó e helyen rögzítve lenne, s elhajolna és viszont. A —28— csapágyat ezért —29— csapnak a 12. és 13. ábrán feltüntetett, be nem kapcsolt helyzetében az alsó csapóajtóval kapcsolóidó >—31— horogig érő —-30— rúd lenyomásával iktatjuk be. A —30— rudat csak akkor nyomhatjuk le, és ezzel a —29— csap útján a kapcsolatot csak akkor létesíhetiük, ha a —22— csapóajtó és a horog kapcsolódását megszüntettük, és a —31— horog legmélyebb helyzetét elfoglalta, vagy a —22— csapóajtó közlekedőhidat alkotó helyzetben van. Ha a —22— csapóajtót a billentés útján való kirakodás megtörténte után ismét megemeljük, és a —31— horgot a kocsiszekrény újbóli megtöltése végett ismét beakasztjuk, akkor a —30— rudat csak akkor kell ismét megemelnünk, ha azt előzőleg lenyomtuk. Meg kell akadályozni továbhá, hogy a felső és a —27, 28— csapágyakkal kapcsolódó, függőleges tengely körül elforgatható csapóajtót mindaddig elforgathassuk, ameddig a függőleges tengellyel kapcsolódó, alsó —28— csapágy be van iktatva. A —30— rúdnak evégből a —27— csapágyban elforgathatóan ágyazott reteszzára van, mely úgy kapcsolódik a —23— tengely másik végén elrendezett —26— csapággyal, hogy a felső csapóajtó mindaddig nem forgatható a vasúti kocsi belsejébe, ameddig a —28— csapágy nincs beiktatva. A csapágyakat és a biztosítószerkezetet, természetesen, az előbbiektől eltérően is kiképezhetjük. A 14—16. ábrákon a vasúti kocsi végén elrendezett csapóajtót —32— hivatkozási számmal, a gátlemezt illetőleg közlekedőhidat alkotó, alsó részt pedig —33— hivatkozási számmal jelöltük. A vasúti-kocsi ^=3-4=^-oldalfalán--függőlegesen-elrendezett —36— csapágyakban elforgathatóan vízszintes —35— tartó van ágyazva. A —35— tartón, további —37— csapágyak útján, a —32— csapóajtó van vízszintes tengely körül elforgathatóan elrendezve. A —35— tartó szabad vége, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetében, a vasúti kocsi —34a— oldalfalán fekszik meg, és azt e helyen helyzetében —38— szeg biztosítja. A —38— szeg helyett, természetesen, más biztosítószerkezetet is alkalmazhatunk. A vasúti kocsi végén elrendezett csapóajtónak a függőleges tengely körüli elforgatását —36— csapágyak, a vízszintes tengely körüli elforgatását pedig —37— csapágyak útján eszközöljük. A —32— csapóajtót, a szállítandó járművek átbocsátása végett, a függőlépés tengelv körül, szükség szerint, befelé vagy kifelé forgatjuk. A csapóajtót általában a kocsi belsejébe forgatjuk, hogy ezt a helyzetet a vonat mozgása közben is megtarthassuk. A csapóajtóval azonban a fékező állás korlátját vagy önmagában ismert kivitelű fékezőházat is összeköthetünk, amelyből önmagában ismert módon, oldható rudazat útján, a fék kézzel működtethető. Ez esetben a csapóajtót kifelé forgathatóan rendezzük el, hogy a járművek átbocsátásához való hely a szükséges szélességben szabaddá váljék. Szabadalmi igénypontok: 1. Vasúti kocsi, amelynek kirakodáshoz való mozgatható csapóajtói vannak, melyet a kocsiszekrény kiürítését vagv a kocsiszekrény billentésével és a csapóajtó felfelé forgatásával, vagy pedig a kocsiszekrény helyzetének változtatása nélkül, a csapóajtó oldalirányú elforgatásával lehetővé tevő, a vasúti kocsi végén elrendezett (15) csapóajtót, választás szerint, vízszintes (8) vagy függőleges (19) tengely körül elforgató eszközök jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti vasúti kocsi kiviteli alakja, melyet a csapóajtó ágyazását a vízszintes tengelyről a függőleges tengelyre átállító, a vízszintes (8) forgástengely (6, 7) csapágyait emelő