136543. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű Dieselmotor ellendugattyúval

Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TAIALMÁNYÍ HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 136.543. SZÁM. ./•. 46 a2 , 45-70. OSZTÁLY. - J—4520. ALAPSZÁM. „Kétütemű Diesel-motor ellendugaítúyval." Juhász Andor gépésztechnikus, Zalaegerszeg. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 1. Az ellendugattyús rendszerű motoroknál — _ á káros tér csökkentése és a forgattyúten'gelynek kétoldalú igénybevétele céljából —.ugyanazon hen­gerben egymással szemben két dugattyú mozog. E?, dacára az. ilyén rendszerű motor jobb hatásfoká­nak, jelentős hátránnyal- jár. Ilyen hátrány pél­dául az ellendugattyús, motorok lényegesen na-, gyöbb építési • magassága és súlya — az azonos hengerűrtartalmú más rendszerű motorpkhoz ha­sonlítva. További hátrány az, hogy a felsődugattyu hajtókarja csak a forgattyúházon kívül helyezhető el. Ugyancsak hátrányt jelent az is, hogy az ellen­dugattyús rendszerű motoroknak ke.tut.emu' motor­ként való alkalmazásánál a gáz, vagy levegő szí­vására és sűrítésére egy harmadik dugattyút kell alkalmazni. Ez még jobban, növeli az építési ma­gasságot, még az esetben is, ha a felső- dugattyú kettős dugattyúként van kiképezve. Még több hát­ránnyal jár az ólyán ellendugattyús ' rendszer, amelynél a két dugattyúhoz fogaskerekekkel egy­máshoz kapcsolt két különálló forgattyútengely kapcsolódik a henger alsó és felső részén. A találmány tárgyát, képező ellendugattyús mo­tórrendszer célja a fenti hátrányok kiküszöbölése és olyan ellen dugattyús szerkezet építése, amelynél a hajtókarqk a henger . alatt lévő f orgattyúházban helyezhetők el olyképpen, hogy a közös forgaty­tyútengelyre kétkarú emelőként adnak forgató •nyomatékot. . ' " ' . . A találmány lényegének:' a hengerellendugaty­tyúnak .az előnyei a csatornás rendszerű kétütemű Diesel-motornál és a hasonló szerkesztésű gőzgép­nél a legjelentősebbek. Ezen oknál fogva a mellé­kelt szerkezeti rajzok, egy léghűtéses egyhengeres Diesel-motor metszeteit ábrázolják. • .... A 2., 4. és 6. ábrák a csatornás rendszerű két­ütemű ellen dugattyús Diesel-motor egyik henge­rének oldalnézeti hosszmetszeteit mutatják be. Az ábrák alapján szerkezetileg ismertetett mo­torrendszer- lényege az, hogy az 1) forgattyúten­gely egyik oldalának 2) tengelycsapjára a 3) du­gattyú 4) hajtókarja, — az ellentétes oldalon lévő másik 5) forgattyútengelycsapra pedig a 6) hen­gerellendugattyú 7) hajtókarja kapcsolódik. Ez a szerkezeti megoldás olyan kettős dugattyúnak fe­lel meg, amelynél a kisebbik dugattyú a-nagyob­bikban mozog. Ez a nagyobbik dugattyú az ellen­dugattyú, amelyet alakja miatt hengerenendugaty­tyúnak vagy Csődugattyúnak nevezünk. Az ily mó­don a forgattyútengelyre kapcsolt 6) hengerellen­dugattyú a benne mozgó 3) dugattyúval együtt a 8) külső hengerben mozogva, felső lapjával a har­madik dugattyút alkotja, amely .a levegő szívására és sűrítésére szolgál. A 8) külső henger a két da­rabból álló és 21) anyáscsavarokkal Összekapcsolt 9) forgattyúházhoz rögzítődik és ugyanott van a forgattyútengely csapágyazása is. ' A 8) henger és a 6) hengerellendugattyú egy­aránt háromcsatornás rendszerű. A 6) hengerellen­dugattyú pályájának ' megfelelő . fielyzetben össze­köti a 8) henger csatornáit. A dugattyú és hengerellendugattyú külső holt­pontját a 2. ábra, belső holtpontját a 6. ábra és középállásban a 4. ábra ábrázolja. A működési fo­lyamat tulajdonképpen olyan két különálló, részre bontható, amelyek egyidőben mennek végbe. Az első folyamat a levegő szívása és sűrítése a 6) hen­gerellendugattyú által a 8) hengerben. A másik folyamat a 3) dugattyú által a csatornákon át oda beáramlott levegőnek a hengerellendugattyúban való összesűrítése, illetve ezt követően a tüzelő­anyag befecskendezése folytán a robbanás. Az első működési folyamatban a 6) henger­ellendugattyú . ä • 2. ábra szerinti helyzetéből le­felé elmozdulva. szívóhatást hoz létre a 8) henger­ben.. A szívóhatás a 10) csatornákon át megnyitja a hörgő rendszerű 11) szelepet, amelyen át a le­vegő beáramlik a 8) hengerbe. Amikor a 6) hen­gerelleridugattyú a 6. ábra szerinti helyzetbe ér, a levegő beszívása megszűnik és a 11) szelep el­záródik. Ezután a 6) hengerellendugattyú felfelé haladva a beszívott levegőt összesűríti és be­nyomja a 10) csatornán át a 8) hengert körül­fogó 12) csatornagyűrűbe. Ennek a 12) csatorna­gyűrűnek a 2. ábra szerinti A—B metszetét az 1. ábra mutatja — a 11) szelep és annak légszűrő 'felerősítésére szolgáló háza nélkül. Ezen az ábrán vékony vonallal a tüzelőanyag befecskendezésére szolgáló csonk is fel van tüntetve. A második működési folyamát akkor kezdődik, amikor a 6) hengerellendugattyú 13) csatornái a külső holtponton összekötik a 8) henger 10) csa­tornáit. Ekkor az előzően a 12) csatornagyűrűbei) összesűrítődött levegő a csatornákon át beáram-

Next

/
Oldalképek
Tartalom