136498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagoknak fajsúlykülönbség alapján való elválasztására

2 136.498 mok alkalmazásával ecetsav hozzáadása, tehát vegyi koagulással való kombinálás útján koagulálták a kaucsukot. A John Gordon & Co.-féle ú. n. koaguláló centrifugában kb. 1300 fordulatszám/perc alkalmazása mellett-javasolták a vízszel elegyített latex koagulálását. A kaucsuk állítólag majdnem teljesen szárazon a centrifuga kiemelhető bélésén maradt vissza és onnan lefejthető volt. Feltehető, hogy ebben az esetben ugyancsak vegyi koaguláló szert is kellett alkalmazni. Babst & Hamet szerint a latexet két koncentrikusan elrendezett, egymáshoz képest ellenkező irányban legalább 8000 fordulatszámmal forgó edényből álló centrifugában kezelték. A centrifugálás közben az anyag a belső edényből a külső edény felé halad és a kaucsuk állítólag a külső edény falán összefüggő rétegben kiválik, amit lefejtenek. Hasonló célra való elrendezést javasoltak Harry Sidney Smith, valamint Kinloch & Colledge is, azonban előbbinél a berendezés helytálló külső edényben forgó belső edényből áll és a kaucsuk állítólag a belső edény falán válik le, amíg a szérum a külső edénybe lép, az utóbbinál pedig a forgó hengeres edény falában ferdén elrendezett görbe csatornákkal igyekeztek a kaucsuk különválását előmozdítani. Végül az Empire Cream Separator Company eljárása, ill. berendezése szerint néhány ezer fordulatszámmal járó, gyűrűalakú terelőlapokkal ellátott centrifugát javasolták, amely állítólag a nehezebb és könnyebb kaucsukrészecskéket is elkülöníti egymástól, olymódon, hogy a nehezebbek a röpítőedény belső fala felé, majd innen felfelé haladnak és a tető bordái közötti csatornákon át külön gyűjtőedényben gyülemlenek fel, míg a könnyebb részecskék a készülék belsejében haladnak annak teteje felé, ahol megrekednek, úgyhogy a készülék szabad középső részében állítólag felülről lefelé haladó irányban növekedő kaucsuktömb alakul ki. E régebbi javaslatokkal szemben állnak azok a számos kiváló kaucsukszakértőtől származó egybehangzó megállapítások, amelyek szerint a kaucsukot a hevea-latexből nem lehet centrifugálás útján elkülöníteni, illetve, hogy a kaucsukrészecskéknek a szérumtól való teljes elválasztását centrifugálással nem lehet elérni. Ezzel magyarázható az a körülmény, hogy az előző bekezdésben ismertetett régebbi javaslatok a gyakorlatban nem váltak be és abba nem mentek át, illetve csak akkor, ha a centrifugálást savakkal való koagulással kombinálva alkalmazták (Gottlob) minthogy pl. formalinnal konzervált latexből a kaucsuk ecetsav hozzáadása mellett centrifugálással összetömöríthető. Az újabb megállapítások szerint hevea-latexből centrifugálással és pedig nagy fordulatszámú Alpha-Laval Company rendszerű centrifugákkal csupán 60% kaucsuktartalmú ú. n. „tejfelt" és 5% kaucsuktartalmú szérumot vagy „soványtejet" lehet kapni. A tejfel, ha ezt vízzel felhígítva újból röpítik, még kissé töményíthető. Mérsékelt égövi kaucsuktermő növényekből lúgos közegben való felaprításkor kapott kaucsuktartalmú oldatoknál, mint amilyenek pl. a 396 359. sz. olasz szab. leírás szerinti eljárással kapott oldatok is, ez az eredmény a diszpergált kaucsukgyantakeverék és a diszpergáló közeg igen csekély fajsúlykülönbsége folytán csak túl gyorsforgású centrifugák alkalmazásával volna elérhető, ami a centrifugálással való szétválasztás gyakorlati alkalmazhatóságát kedvezőtlenül befolyásolná. Ezeket a nehézségeket, valamint hasonló okokból egyéb diszperz rendszereknél fellépő elkülönítési nehézségeket is, a találmány szerinti eljárás értelmében azzal küszöböljük ki, hogy a diszperz rendszerhez az elválasztási (tehát pl. centrifugálási, ülepítési) folyamat előtt és/vagy közben oly anyagot adagolunk, mely a diszperz rendszer alkatrészeinek, tehát pl. egy vagy több diszpergált alkatrésznek és/vagy egy vagy több diszpergált alkatrésznek és a diszpergáló közegeknek fajsúlyai között különbséget hoz létre, illetve a már meglévő faj súly különbségeket megnöveli. Ilyen anyagokként az elérendő fajsúlykülönbségnek és a felhasználási célnak megfelelően a legkülönfélébb anyagokat adagolhatjuk. Ezek az anyagok szerves és/vagy szervetlen eredetűek lehetnek és azokból egyet vagy többet adagolhatunk, külön-külön vagy keverve, magukban vagy oldatok alakjában stb. Az adagolt anyagok vagy oldatok kis vagy nagy faj súlyúak lehetnek, aszerint, hogy a fajsúlykülönbséget a diszperz rendszer valamelyik alkatrésze fajsúlyának csökkentése, illetve csökkentett fajsúlyú rendszerre (ül. fázissá vagy közeggé) való alakítása vagy valamelyik alkatrész fajsúlyának növelése, illetve növelt fajsúlyú rendszerré, (ill. fázissá vagy közeggé) való átalakítása útján óhajtjuk létesíteni. Ez alatt például azt értjük, hogy valamely diszperz rendszernél, melyben A anyag B-ben van diszpergálva és B például oly folyadék, amelynek fajsúlya A anyag fajsúlyával közelítőleg azonos, a faj súly különbséget létrehozhatjuk akként, hogy valamely C anyagot pl. folyadékot adagolunk, amelynek fajsúlya kisebb, mint a B folyadéké, amikoris most már az A anyag a B + C elegyben lesz diszpergálva, tehát oly diszpergáló közegben, melynek eredő fajsúlya A fajsúlyánál kisebb. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy oly D anyagot, pl. vala, mely szilárd anyagot adagolunk, amely B-ben . oldódik és fajsúlya B fajsúlyánál nagyobb. (Esetleg D-t oldatban is, pl, B-ben való oldatában adagolhatjuk.) Ekkor az A anyag B -f- D elegyben mint diszpergáló közegben lesz diszpergált va, melynek eredő fajsúlya mármost magasabb lesz, mint A-é. Természetesen a találmány keretén belül a legkülönfélébb változatokat alkalmazhatjuk. A találmány szerinti eljárás keretében alkalmazható anyagok közül példaképpen megemlíthetjük a különféle sókat, amelyek segélyével a vízénél nagyobb fajsúlyú oldatokat lehet előállítani, pl. KCl-t, NaCl-ot, MgCl2-t CaCla-t stb. KCl, 24,9%-os oldata 1,17, NaCl 26,4%-os oldata 1,2 MgCk 37,49-f-os oldata 1,31, CaCl> 35,47%-os oldata 1,33 fajsúlyú, úgyhogy.pl. valamely vizes fázis fajsúlyát ilyen sók vagy oldataik adagolásával jelentősen megnövelhetjük.