136498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagoknak fajsúlykülönbség alapján való elválasztására

136.498 3 Természetesen még nehezebb molekulasúlyú vegyületeket vagy oldataikat is alkalmazhatjuk. A víznél könnyebb fajsúlyú rendszert pl. ala­csony fajsúlyú szerves folyadékok, továbbá esetleg az ismeretes alacsony fajsúlyú szilán vagy sziloxán típusú vegyületek adagolásával, esetleg gázok abszorbeáltatásával létesíthetünk. Ismeretes, hogy bizonyos diszperz rendszerek­nél vagy oldatoknál különféle anyagok adagolá­sával olyan hatásokat lehet elérni, melyek kap­csán a diszperz rendszerből anyagok válnak ki. Ilyenek a vegyi úton történő kicsapás, annak következtében, hogy a rendszer valamelyik al­katrésze a beadagolt anyaggal új anyaggá alakul át, mely a keletkezett rendszerben nem marad diszpergálva vagy oldva, továbbá az úgyneve­zett kisózás, amikor bizonyos iónok tömény­ségét az ilyen iónt alkatrészként tartalmazó ve­gyület oldhatóságának túllépéséig megnöveltük, a vegyi koagulálás, midőn a hidrogénión kon­centrációt valamely diszperz rendszerben úgy változtatjuk meg, hogy a djszpergált anyag izo­elektromos pontjának megfelelő hidrogénión­koncentrációt kapjunk. Ismeretes továbbá az is, hogy szerves preparatív munkáknál korlátolt mértékbén elegyedő folyadékok elválasztásának megkönnyítésére, illetve a választótölcsérben éles folyadékhatárfelületek kialakítására a vizes fázist konyhasóval szokták telíteni, itt azonban nem fajsúly szerinti elkülönítést létesítettünk, hanem a vizes fázis határfelületének felületi fe­szültségét növeltük ú. n. kapillarinaktiv anyag adagolásával és ezáltal kaptunk éles határfelüle­teket. Az említett ismeretes eljárások természe­tesen kívül esnek a találmány szerinti eljárás keretein, minthogy a találmány szerint diszperz rendszerek alkatrészeit fajsúlyküiönbség révén különítjük él, különösen ülepítéssel, tejfölkép­zéssel, centrifugálással és olyan anyagokat ada­golunk, amelyek ezt viszonylagos fajsúlykülönb -ség létesítése útján könnyítik meg. Mint említettük, a találmány szerinti eljárás célszerűen alkalmazható kaucsuknak vagy kau­csukszerű anyagoknak vizes diszperziókból való elkülönítésére, különösen a 396 359 sz. olasz szab. leírás szerinti eljárással kapott igén híg lúgos kaucsuk tartalmú diszperziókból a kau­csuknak pl. centrifugálás vagy tejfölképzés út­ján való elkülönítésére, ami egyébként nehézsé­geket okozna. Ezek a lúgos folyadékok pl. 5%­nyi, kaucsukból és egyéb gyantákból álló szá­razanyagot tartalmaznak, melynek fajsúlya kb. 0,94, míg a diszpergáló közegé kb. 1. A talál­mány szerinti eljárás értelmében, pl. az oldatok­nak konyhasóval való elegyítése, pl. célszerűen telített, konyhasó oldat kisebb-nagyobb meny­nyiségeinek adagolása, esetleg sóval, pl. konyha­sóval való telítése útján elérjük azt, hogy a kaucsuk- és gyantatartalmú anyagot centrifu­gálás útján el tudjuk különíteni vagy legalábbis fel tudjuk töményíteni. Már aránylag csekély mennyiségű só hozzáadásával figyelemreméltó hatást érhetünk el. Ha pl. a fentemlített 5%-os kauesukdiszperzióhoz annyi konyhasót adago­lunk, hogy az kb. 6% konyhasót tartalmazzon (vagy az edényrendszer felnyitását ilyen kony­hasótartalmú ammóniás oldatban végeztük), úgy feleannyi idő alatt következik be a tejfelképző­dés, mint egyébként, (80 C°-on 2 V? óra alatt, söhozag nélkül pedig 5 óra alatt) és jobb hatás­fokkal, mint sóhozag nélkül, amennyiben e szé­rumban kevesebb kaucsuk marad vissza. A centrifugáláshóz pl. Alpha-Laval rendszerű szeparator-cent.rifugákat alkalmazhatunk, a só­oldatot vagy sót a centrifugálás előtt és/vagy közben adagolhatjuk. Az elfolyó, kaucsuktól megfosztott oldatokból e sót pl. betöményítés útján regenerálhatjuk, vagy egyéb úton meg­akadályozzuk, hogy a konyhasó veszendőbe menjen, és lehetőleg mindig ugyanazt a bizo­nyos sómennyiséget tartjuk körfolyamban. Eset­leg — mint fentebb jeleztük — úgy is eljárha­tunk, hogy a kaucsuktartalmú növények edény­rendszerének felnyitását már eleve kisebb-na­gyobb mennyiségű sót tartalmazó alkalikus kémhatású oldatokban foganatosítjuk, úgyhogy ezekből már a kaucsuk a mechanikus szennye­zések eltávolítása után közvetlenül centrifugál­ható. A sóhozag esetleg ugyanannak az anyag­nak a hozagos mennyiségéből állhat, amelyik az alkalikus kémhatást idézi elő. • Amennyiben egyszeri centrifugálással nem sikerülne elég nagy kaucsuktartalmú anyagot kapnunk, úgy ázt önmagában véve ismert mó­don, újbóli centrifugálással tovább dúsíthatjuk. A centrifugák megválasztásánál ilyen oldatok kezelése esetén ügyelni kell arra, hogy a centri­fugák híg lúgok behatását álló anyagból készül­tek legyenek. Kaucsuk vagy kaucsukszerű anyagoknak ol­dataikból vagy diszperzióikból tejfelképzéssel vagy centrifugálással sóhozag, pl. konyhasóho­zag jelenlétében való elválasztása eddig nem volt ismeretes.., A találmány szerinti eljárás e foganatosítási módjára tehát a védelem kiterjed függetlenül attól, hogy a tényleg elért hatás mi­lyen jelenségek következményé, azaz a fajsúly­különbség keletkezésével és/vagy más jelenség­gel magyarázható-e. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás anyagkeverékekből, különösen disz­perz rendszerekből alkatrészek fajsúlykülönbség alapján való elkülönítésére, pl. ülepítés, röpítés stb. útján, melyet az jellemez, hogy az elkülö­nítési folyamat előtt és/vagy közben oly anya­gok egyjét vagy többjét adagoljuk, amelyek a a diszperz rendszer alkatrészeinek fajsúlyai kö­zött viszonylagos különbségeket hoznak létre, il­letve azt eredményezik, hogy a diszperz rend­szer egy vagy több alkatrésze az eredetitől el­térő fajsúlyú közegben fog helyet foglalni. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, melyet az jellemez, hogy sókat, pl. konyhasót adagolunk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy azt természetes vagy mesterséges kaucsuk vagy kaucsukszerű anyagok oldatainak vagy diszper-

Next

/
Oldalképek
Tartalom