136457. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvezetőkondenzátor

Megjelent 195a. évi április hó 15-én. SZABADALMI LEÍRÁS • . . 136.457. SZÁM. 21. <•. 1-19. OSZTÁLY. - F—1Ö410. ALAPSZÁM. Villamos átvezetőkondenzátor „Fides" Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung von gewerblichen Schutzrechteil mit beschränkter Haftung, Berlin, mint a Sieme ns & Halske Aktiengesellschaft berlin-siemens-síadti cég jogutóda A bejelentés napja; 1943. április 17. Németországi elsőbbsége: 1942. április 17. Átvezetőkondenzátor oknak oly villamos kon­denzátorokat neveznek, melyeknek magellen­állása igen kicsiny és amelyek ezért zafcarnien­tesítési célokra különösen alkalmasak. Az ilyett átvezetőkondenzátor elvileg a következő módon van felépítve. üreges tekercselt testen vezető hatol at, mely a tekercsalkotta tokból mindkét oldalon kinyú­lik és csatlakozó eszközökkel van ellátva. A te­kercselt testen fegyverzetet alkotó fóliák van­nak, melyek a homlokoldalon kiállnak és egy­mással valamennyien össze vannak forrasztva, egyidejűleg pedig az egyik oldalon az átmenő vezetékkel, a másik • oldalon a tokkal vannak összekötve, például összeforrasztva, úgyhogy a. tok ellensarkot alkot. Az ilyen kondenzátor magellenállása alatt a kondenzátor mögött, az átmenő vezeték és a tok közötti feszültség, va­lamint a mellső oldalon a kondenzátorhoz folyó áram közötti viszonyt értjük. Az ilyen átvezető kondenzátoroknál, amelye­ket gyártás közben egymás közt egyenlőékre készítenek, a tapasztalat szerint a látszólagos ellenállás görbéje a legkülönbözőbb lefolyású, ami az egyenlő felépítés miatt minden további nélkül nem látszott megmagyarázhatónak. Szá­mítások és ezeket követően végzett kísérletek azt mutatták, hogy a látszólagos ellenállás kü­lönböző lefolyásait a fent említett kiálló fóliák szegélyeinek forrasztásai okozzák. Mivel fegy­verző fóliákként különösen alumíniumfóliákat alkalmaznak, amelyek viszonylag nehezen for­raszthatók, gyakran előfordul, hogy egyes me­netek nem forradnak össze, illetőleg az áram­vezetés nem egyértelműen központos, minek kö­vetkeztében a magellenállás és a látszólagos el­lenállás tág határok között változik. Kifogástalanul forrasztott kondenzátoron 1 mikrofaraddal felvett magellenállás görbéje azonban továbbra is nem kívánatos lefolyást mutatott, mert a 10 MHz tartományban rezo­nancia jelenségek léptek fel, amelyek az éppen ebben a tartományban jelentkező számos zavaró frekvencia hatásos levezetését meggátolják. Meglepő, hogy nem jól forrasztott átvezető kondenzátornál, amelynél tehát egyes menetek vagy menetrészek nincsenek forrasztva, ezek a rezonancia jelenségek nem lépnek fel, úgyhogy a kondenzátor, legalább is a fent említett tarto­mányban, jobban használható, mint a szabály­szerűen forrasztott kondenzátorok. A nem jól forrasztott kondenzátor azonban rendszerint csak a véletlen, nem pedig tervszerű munka eredménye és igen nagy frekvenciáknál a mag­ellenállás induktivitásának fokozásával jár. Ez a jelenség azonban nem kívánatos és azt éppen áramvezetőknél el kellene kerülni. A találmány. lehetővé teszi, hogy mind.a jól forrasztott, mind a rosszul forrasztott tekercs hiányait is meghatározott módon foganatosított forrasztási móddal kikerüljük. Evégből a talál­mány értelmében a fegyverzőmeneteknek csak egy részét forrasztjuk a homlokoldalon és köt­jük össze központosán az átmenővezetékkel, il­letőleg a tokkal, míg a többi fegyverzőmeneteí egy vagy több áramot bevezető szalagpár útján az átmenővezetéknek vagy a toknak ugyanazok­kal a csatlakozási helyeivel kötjük össze. Kevés számú menet egymással kifogástalanul forraszt­ható össze, úgyhogy a leírt eljárás mindig egyenlő eredményeket ad. Az eljárással továb­bá drága fémeket takaríthatunk meg, végül pe­dig az ilyen kondenzátor magellenállásának le­folyása jobb, mint a teljesen forrasztott átveze­tő kondenzátorok magellenállásaé. Az egymás­sal összeforrasztandó menetek száma a kapaci­tás nagyságával és a kondenzátor külső mene­teivel bizonyos összefüggésben van. A szokásos méretű kondenzátoroknál a fenti célra körülbe­lül 5-—10 menet elegendő, a menetekhez azon­ban az áramot szabatosan központosán kell ve­zetni. A többi menetet önmagában ismert mó­don az áramot bevezető szalagókkal kötjük ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom