136457. lajstromszámú szabadalom • Villamos átvezetőkondenzátor

2 136.457 sze, mi mellett az áramot bevezető szalagpárok száma a csillapítás okozta veszteségek csökkentése végett a kapacitás nagyságától, illetőleg a tekercstest átmérőjétől függ. Az áramot bevezető szalagokat, mint fent már említettük, párosával rendezzük el. Ezalatt azt értjük, hogy valamely fegyverzet áramot bevezető szalagja ugyanabban a tekercsmenetben lévő ellenfegyverzet áramot bevezető szalagjával ugyanazon a helyen szemben fekszik. Ily módon kis induktivitású tekercstest állítható elő. Ezenkívül az áramot bevezető szalagoknak a homlokoldal felől nézve szabályszerű azimutalis elosztásban kell elrendezve lenniök, hogy induktivitásuk kicsiny legyen. A homlokoldalon forrasztott menetek adott esetben több gyűrűalakú szakaszra, például két szakaszra oszthatók fel, mi mellett előnyösen az egyik gyűrűs szakasz a tekercs belső kerülete mentén, a másik gyűrűs szakasz a tekercs külső kerülete mentén fekszik. Rendes körülmények között azonban egyetlen gyűrűs szakasz is elegendő, amelyet célszerűen 3 tekercs belső kerülete mentén, tehát az átmenő vezeték közvetlen környezetében rendezünk el. Azokat a fegyverző fóliákat, amelyeket a homlokoldalon nem forrasztunk össze, a homlokoldalon összeforrasztott fóliákkal egyetlen darabról is készíthetjük. A kétféle fólia azonban egymástól el is különíthető, ami azért célszerű, mert ez esetben a tekercstest többi részének felépítéséhez keskenyebb és a szigetelő szegélyeken túl nem nyúló fegyverző fóliákat alkalmazhatunk. Emellett megvan a lehetősége annak, hogy az összeforrasztandó fegyverző fóliákat más anyagból készítsük, mint az össze nem forrasztandó fegyverző fóliákat, amivel egyrészt a homlokoldalon kifogástalan forrasztást biztosítunk, másrészt pedig ezen a helyen nagy frekvenciával szemben nagy ellenállást létesítünk. Kitűnt, hogy a forrasztott, a homlokoldalon kinyúló fegyverző fóliák célszerűen vasból készíthetők. Drágafémek további megtakarítása végett a gyűrűs szakaszokat forrasztás helyett hegeszthetjük is. A tekercstest különböző részei egymástól elkülönítetten is előállíthatók és egymás fölé tolhatók, mi mellett különösen kicsiny magellenállás elérése végett célszerűen a tekercstest e két részét egymástól közzel választjuk el, úgyhogy az így keletkezett rés járulékos' induktivitás módjára hatásos. Ez a rés adott esetben ferromágneses anyaggal is kitölthető. A rajz. 1. ábrájában oly átvezető kondenzátort tüntettünk fel, amelynél az átmenő •—a— vezetékre tokot alkotó —b— tekercstestet vittünk fel. A tekercstest fegyverző fóliái a homlokoldalakon kiállnak és egyrészt a —c— helyen, másrészt a —d— helyen egymással össze vannak forrasztva. A tekercstest többi —e— részéhez egymással pontosan szemben fekv5 több f, g, h, i, k—1 és m—n csatlakozó fólia tartozik, melyek kettesével párokat alkotnak és amelyek ugyanezeken a helyeken mind az átmenő —a— vezetékkel, mind a —b— tokkal össze vannak kötve. A 2. ábrában az 1. ábrabelivel azonos alkatrészeket azonos • hivatkozási jelekkel jelöltük. Ennél a kondenzátornál a —b— tekercstest és az —e— tekercstest között —p— rés van, amelyet a felvett példában ferromágneses anyaggal töltöttünk meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos átvezető kondenzátor, melynek a tekercstesten tengely irányában átmenő vezetője van, amely a zavarmentesítendő vezetékbe iktatható, melyre jellemző, hogy a fegyverző meneteknek csak egy része van a homlokoldalakon egymással és az átmenő vezetékkel, illetőleg a tekercs alkotta tokkal központosán öszszekötve, míg a többi fegyverző menet áramot bevezető egy vagy több szalagpár útján az átmenő v«etéknek, illetőleg a toknak ugyanezekkel a csatlakozó helyeivel van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti kondenzátor kivi^ teli alakja, melyre jellemző, hogy a homlokoldalon egymással összekötött fegyverző menetek több gyűrűs szakaszra vannak elosztva. 3. Az 1. igénypont szerinti kondenzátor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a homlokoldalakon egymással összekötött fegyverző menetek a tekercs legbelül fekvő menetei. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti kondenzátor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a homlokoldalakon rövidre zárt tekercsrészek egyik vagy mindkét fegyverző fóliája a többi fegyverző menettől el van különítve. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kondenzátor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a. homlokoldalakon rövidre zárt tekercsrészek egy vagy több fegyverző fóliája más anyagból készült, mint a többi fegyverzet. 6. Az 1. igénypont szerinti kondenzátor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a homlokoldalakon rövidre zárt fegyverző fóliák vasból vannak. 7. A 4. igénypont szerinti kondenzátor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a homlokoldalakon rövidre zárt tekercsrészek és a tekercs többi része között rés, adott esetben ferromágneses anyaggal megtöltött rés van. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti kondenzátor kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tekercstestből kinyúló fegyverző menetek egymásai össze vannak hegesztve. 1 rajz A kiadásért felel a Nyomta tványellátó Váll. igazgatója, 3186. Terv Nyomda. 1954: —' Felelős vezető: Bolgár Imre.