136431. lajstromszámú szabadalom • Fogószerv főzőedényekhez

2 136.431 alakúak. A fogószerv —1— és —2— szárainak belső oldalain a —3— rugók csavarvonalalakú —3a— részét befogadó félhenger alakú hor­nyok —1 a-val és —2a-val vannak jelölve, Az —1,2— fogószerv-szárak külső oldalain a meg­fogás megkönnyítésére a —4,5— vájatok van­nak alakítva. Az —1— fogószerv szár belső ol­dalán, — mint ez különösen az 1. és 4. ábrákon, látható, egymással párhuzamosan a —6,7,8 — és —9— hornyok vannak alakítva. A —6,7,8,9— hornyokat, utóbbiakra merőlegesen, az —1— szár belső oldalán, a —10—-horony keresztezi. A —10— horony nincsen az —1— szár közép­síkjában, hanem ahhoz viszonyítva oldalirány­ban el van tolva. Ez az eltolás azért fontos, — mint azt az alábbiakban ismertetni fogjuk, — hogy mind rövidebb, mind hosszabb edényfüle­ket jól, biztosan meg lehessen fogni. Az —1— fogószerv-szárban a —6, 7,8, 9— hosszhornyok és ezeket keresztező —10— ha­ránthorony az —1— szár belső oldalán két sor­ban kidomborításokat vagy bordákat alakít. Ezek a kidomborítások, illetve bordák jelölései —11, 12,13,14, llx, 12x, 13x, 14x—. Az Össze­tartozó, közös egyenesekben fekvő bordákat egymástól a —10— haránthorony választja el. A fogószerv másik, azaz —2— szára belső ol­dalának alakítása az —1— szár alakításával pontosan egyezik. A —2— szár belső oldalán az egymással párhuzamos hornyok jelölései —15, 16, 17,18—, az utóbbiakat keresztező ha­ránthorony —19—, míg a —15,16,17,18— hor­nyok közötti kidomborodások vagy bordák —20, 21,22,23— és —20x, 21x, 22x, 23—x. A 6. ábrán külön feltüntetett —3— rúgó L-alakú szárai —3b, 3c—. A fogószerv —1— szárának —la— hornyán a —24,24— hengeres furatok hatolnak át. (2, ábra.) A —24,24— furatokhoz az —1— fogószerv-szár külső oldalán a —25,25— hor­nyok csatlakoznak. A •—2— fogószerv-szár —2a— hornyának két végénél a —2— szár homlokfalaiban a —26, 26— hornyok vannak alakítva. A fogószerv —1— és —2— szárainak össze­szerelése oly módon történik, hogy a —3— rú­gok egyik pl. —3c— szárait az —1— szár belső oldala felől a —24— furatokon átbújtatjuk oly módon, hogy a —3c— szárnak a —3a— rész­szel párhuzamos szakaszai az —1— szár külső oldalán lévő —25, 25— hornyokba kerüljenek, ezt követőleg —3— rugók másik, azaz —3b— szárait a —2— szár homlokfelületeiben alakí­tott —26, 26— hornyokhoz a —2— fogószerv­szár külső falán a —27, 27— hornyok csatla­koznak, úgy hogy összeszerelésnél a —3— ru­gók —3b— nyúlványainak a —3a— résszel párhuzamos szakaszai az előzőkben említett —27, 27— hornyokba kerülnek. összeszerelés után a rugók a fogószerv—1— és —2— szárainak hornyokkal és bordákkal el­látott belső felületeit egymásra szorítják és a —3— rugók —3a— részei az —la és 2a hor­nyokba illeszkedve az —1— és —2— szárak között forgástengelyt alkotnak. Az 1.—4. ábrákon szakadozott vonalakkal feltüntetett főzőedény —28— és annak füle —29—. A —28— edény —29— fülét oly mó­don fogjuk meg, hogy a fogószerv —1,2— szá­rainak a rugókkal szomszédos végeit, a rugók hatásával szemben, összenyomjuk, azaz a fogó­szerv hosszabb szárait egymástól eltávolítjuk és ezt követőleg a —29— fület közrefogjuk. A —29 —fül, a szárainak mindenkori hosszától függően, az egymással szemközt lévő távolabbi vagy közelebbi hornyokba kerül. Az adott eset­ben a —29— fülnek a két szárát összekötő kö­zéprésze a —7— és a —15— hornyok közé jut és a —3 —rugók hatása alatt tökéletesen rög­zítődik (1. ábra). Ugyanakkor az —1— és —2— száraknak a forgástengelytől távolabbi végei vagy szélei a —28— edény hengeres falára szorulnak, úgyhogy a fogószervvel való fel­emelés esetén a —28— edény nem billenhet. Az adott esetben a —29— fül szára közötti távolság a fogószerv szélességénél nagyobb, úgyhogy a —29— fül két szára a fogószerven kívül kerül (2. ábra). Nagyobb edényeknél az edény mindkét fülét külön fogószervekkel fogjuk meg. A —28— edény —29— füle a —28— edény fenéklapjá­val párhuzamos síkban van, azonban a talál­mány lényegének érintése nélkül a fogószerv oly edények füleinek megfogására is alkalmas, amelyeknél az edényfülek síkja az edényfenék síkjára merőleges. A rögzítés biztonsága szem­pontjából nem feltétlenül szükséges, hogy az —1,2— fogószerv-száraknak a forgástengelyé­től távolabbi végei vagy szélei a —28— edény hengeres palástjával érintkezzenek. Feltéve, hogy a fogószerv szélessége na­gyobb, mint az edényfül két szára közötti tá­volság, úgy a 4. és 5. ábrákon látható —10— és —19— haránthornyok jutnak szerephez. Ebben az esetben, mint azt az 5. ábrán szakadozott vonalakkal jelölt —30— edény —31— füle mutatja, a —31— fül egyik szára a —19— és —10— hornyok közé, míg a középrésze a —16— hornyoknak a —20— és —21— bordák közötti szakaszába illeszkedik. Amennyiben az 5. ábrán látható megoldási alaktól eltérően a —31— fülnek a két párhuzamos szára közötti távolság kisebb, úgy a —31— fület oly módon rögzítjük a fogószervben, hogy a —31— fül szárai nem a —21, 22, 23,— hanem a —21x, 22x, 23x— bordákat veszik körül. A 4. ábrával kapcsolatban a —32— edény függélyes síkban elrendezett —33— fülének rögzítését is szemléltetjük. Ezt a —33— fület oly módon fogjuk meg ä fogószerwel, hogy a —33— fül egyik, mégpedig a felső szára a —6— horonyba, míg a másik, azaz az alsó szára a —9— horonyba és a fül középrésze a —10— haránthoronyba kerül. Természetes* hogy ugyanakkor a —33— fül a fogószerv má­sik, 2— szárának megfelelő hornyaiba illeszkedik. A fogószerveknek az edényfülre való felhelyezése után a fogószerveket a —4—> és —5— külső mélyedéseknél, illetve hornyok­nál fogjuk meg. A'fogószervek —1—2— szárai előnyösen hőszigetelőanyagból, pl. porcelánból

Next

/
Oldalképek
Tartalom