136431. lajstromszámú szabadalom • Fogószerv főzőedényekhez

136.431 3 vagy tűzálló, sajtolt műanyagból, továbbá fából készíthetők. Mint ez különösen az 1. ábrán látható, a —6,7,8,9—, illetve —15,16,17,18— hornyok különböző mélységűek, oly célból, hogy az edények különböző szélességű füleinek megfelelően a fogószerv záróhelyzetében az —1,2— szárak belső oldalai lehetőleg egymásra simuljanak. A 4. ábrán egészen kisméretű edényfülek rögzítése is látható. A 4. ábra szerinti —34— fül két párhuzamos szára közül az egyik a —8—-, míg a másik. a —9— horonyba illeszkedik és a fülek szárait összekötő középrész a —10— haránthoronyban foglal helyet. Itt is a —34— fül a —2— fogószerv-szár megfelelő hornyaiba is behatol. Az előzőkben ismertetett alkalmazási lehetőségek igazolják, hogy a fogószerv az edény füleinek méreteitől, illetve a fülek szárainak egymástóli távolságától, továbbá a fül síkjának az edényhez viszonyított helyzetétől függetlenül bármelyik edényhez használható. A 7.—10. ábrákon látható második megoldási alakot ismertetve,, a 7. ábrán feltüntetett egyik, nevezetesen a —2— szár belső oldalából a —35,36,37,38,39,40— kidomborodások (kihasadások), továbbá a —41,42— elválasztóbordák emelkednek ki. A —2— szár belső oldalán a —35, 36, 37, 38, 39, 40— kidomborodások mellett, utóbbiakkal egyező alakú —43, 44, 45, 46, 47, 48— mélyedések vagy fészkek vannak alakítva. A rajzban nem ábrázolt másik, azaz —1— szárban is vannak kidomborodások és fészkek, amelyek azonban a —2— szártól eltérően úgy vannak alakítva, hogy a —35, 36, 37, 38, 39, 40— kidomborodásokkal szemben fészkek, míg a —43/44, 45,46, 47, 48— fészkekkel szemben kidomborodások és a —41,42— bordákkal szemben ezen bordákat befogadó csatornák vannak. Az előzőkben ismertetett, különleges alakítással elérjük azt, hogy az —1,2— szárak belső felületei egymásba részben besüUyeszthetők és ily módon az egymásba hatoló elemek oldalirányú elmozdulásokkal szemben jobb tartást kölcsönöznek és a fogószerv laposabbra összecsukódik. A fogószerv —2— pofájának belső oldalán, a --—2a— horonnyal párhuzamosan, a —49,50,51, 52, 53— hornyok vannak alakítva. A —49— és —52— hornyok egy egyenesben vannak ugyan, azonban ezeket egymástól a —41— borda választja el. Az —50— horony a —41— és —42— bordák között fekszik, illetve azokat egymástól elválasztja. Az —51— és —53— hornyok szintén egy egyenesben vannak, azonban ezeket egymástól a —42— borda választja el. Az előzőekben említett hornyokra merőlegesen a —41— és —42— bordák két oldalán az —54— és —55— haránthornyok vannak alakítva. A fogószerv —1— szárának az előzőkben említett —49, 50, 51, 52, 53, 54, 55— hornyokkal egyező alakú és egyező elrendezésű hornyai vannak. A fogószerv —1,2— száraiban alakított, az előzőkben ismertetett hossz- és haránthornyok együttesen különböző méretű edényfülek rögzítésére alkalmasak. A második megoldási alaknál a szakadozott vonalakkal jelölt —56— edényfül párhuzamos szárai a —49— és —51— hornyokban, míg a fül középrésze • az —54— horonyban foglal helyet. Ez a rögzítés biztos tartást kölcsönöz, mert az —56— fül középrésze nemcsak a megfelelő horonyba illeszkedik, hanem a —41— és —42— elválasztó-bordákra is támaszkodik, míg az —1,2— szárak megfelelő fészkeibe hatoló kidomborodásai az —56— fület elmozdulással szemben jól megtámasztják. Rövidebb szárakkal ellátott fülek a fogószervnek a —41,42— bordáktól jobboldalt fekvő hornyaiba illeszthetők. A fülek a fogószerv szárai között oly módon is rögzíthetők, hogy a fül középrésze az —50—horonyba, míg az egyik szára az —-54 — vagy —-55 —horonyba és a másik fogószervszár megfelelő hornyaiba kerül. Ily módon a fülnek egyrészét a középrészét, másrészt az egyik szárát fogjuk közre. A fogószerv —1— és —2— szárait egymással az első megoldási alakkal kapcsolatban ismertetett két —3 — rugóval vagy az alábbiakban a 13. ábrával kapcsolatban ismertetett két rugóval kötjük össze. A 11. és 12. ábrákon látható harmadik megoldási alak lényegében az 1.—5. ábrákon látható első megoldási alakkal egyezik, azzal az eltéréssel, hogy a —3— rugók —3b, 3c— szarainak szabad végein a —3d, 3e— nyúlványok vannak. A —3d— nyúlvány az L-alakú —3c— szár síkjában fekszik, míg a —3e— nyúlvány az L-alakú —3b— szár síkjára merőleges. A —3d,3e —nyúlványok a —3— rugóknak elmozdulással szembeni fokozott rögzítését biztosítják. A —2— szár —27— hornyához, utób-# bira merőlegesen, az —56a— horony csatlakozik, amely a —3e— nyúlványt fogadja be (11. ábra). Az —1— fogószerv-szár homlokfelületében a —25— hornyokhoz az —57, 57— hornyok csatlakoznak, amelyek a —3d, 3d—• nyúlványokat fogadják be. A 13. ábrán látható negyedik megoldásnál egyetlen rúgó kerül alkalmazásba, amelynél az L-alakú —3b— szárhoz csatlakozó —3d— nyúlvány a —27— horony belső végének folytatását alkotó, a —2— szár külső falában alakított, utóbbira merőleges —58— furatba hatol. A rúgó másik, a rajzon nem látható L-alakú —3c— szára az —1— fogószerv-szár külső falán alakított —25— horonyba hatol. Ez a —3c— rúgószár az —1— fogószerv-szárnak a másik (hátrább fekvő) homlokfala felé nyúlik. Alkalmazható két rúgó is, a találmány lényegének megváltoztatása nélkül. A 14. ábrán látható rúgó^megoldásnál az L-alakú —3b, 3c —szárakhoz ä —3g, 3g— nyúlványok csatlakoznak, amelyek a —3b, 3c— szárakkal együtt nyújtott S-alakot vagy Z-alakot vagy hullámos alakot mutatnak. A 14. ábrán látható rúgó alkalmazása esetén az 1., 2. fogószervszárakban, a —3g, 3g— nyúlványok befő-