136264. lajstromszámú szabadalom • Kartoték egymás mötött álló, nem lépcsős elrendezésű lapokkal

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.264. SZÁM. 11. e. 28, - OSZTÁLY. - Sch—6152. ALAPSZÁM: Kartoték egymás mögött álló, nem lépcsős elrendezésű lapokkal Aug. Schmidtmann cég Wuppertal-Barmen (Németország). A bejelentés napja: 1942. február 5. A találmány olyan kartotékra (úgynevezett blokk-kartotékra) vonatkozik, melynek lapjai mere­deken egymás mögött álló kartonlapok. Célja az ilyen kartotékot látható kartotékká, azaz úgy kialakítani, hogy a lapok felső szélének magasságában, azaz a lapok fejrészén levő, nagyobb számú felirat, úgy­nevezett vezérszó vagy jel, például tíz lapból álló cso­port vezérszavai mindig egyszerre váljanak szemlél­hetővé. Egyik ismert kartotékrendszernél e célra a lapok között ujjnyomássai működtethető, szétterpesztő szerkezetet alkalmaztak, esetleg a lapokkal, ezek alsó szélein merev kapcsolatban. Ezek a terpesztő elérnek különleges szabású kartonlapok. Ez a megoldás azért tökéletlen, mert a lapok szétterpesztése pusztán csak több rajtuk levő név, vezérszó, stb. láthatóvá téte­lére szolgál. Emellett azonban a nevek, stb. még csak nem is válnak eléggé láthatóvá, mert: azok a szét­feszített lapok közötti résekben feküsznak, ame­lyekbe felülről kell belenézni. Ekkor azonban egy pil­lantással csak egy vagy legfeljebb két név tekinthető át, a többit az előtte álló lapok többé-kevésbbé el­fedik. Ezért a nevek elolvasásához a kartoték-lapo­kat szemmel kell követni, tehát a nézés irányát fej­mozgatással folyton változtatni kell. Ezenfelül a kö­zökben levő nevek megvilágítása is kedvezőtlen, miértiis azokat nehezen lehet elolvasni. Ezt az ismert kartotékot a találmány olykép ja­vítja meg, hogy a lapokat szétterpesztő szerkezetet önmagukban ismert lehajtható lapféjekkel kombi­nálja, mégpedig úgy, hogy a lehajtható fejrészek á szétfeszítő szerkezettel együttműködve egyszerre na­gyobb: számú nevet, vezérszót, stb. tesznek láthatóvá. A találmány szerint meredeken egymásmögött. álló, egyenlő magasságú lapokból összetett, ujjnyomással működtetendő szétfeszítőszerkezettel ellátotti karto­téknál a névvel, vezérszavakkal vagy hasonló, lát­ható jelzéssel ellátott lapfejek a laptörzsekkel csuk­lós kapcsolatban állanak s így hátrafelé lehajthatok, a szétterpesztő szerkezetek pedig -— hogy együttesen működtethetők legyenek — fejekkel vannak össze­kapcsolva úgy, hogy több lap szétfeszítésekor fejré­szeik egyidejűiéig hátrafelé lehajtatnak. Ennél az új kivitelnél a lapfejeken levő nevek, ve­zérszavak vagy egyéb jelek úgy" válnak láthatóvá, hogy a lapok nemcsak szétválnak, hanem egyszer­smind a lapfejek is hátrafelé lefekszenek. Ezzel a lapfejek a rajtuk levő jelek leolvasásához igen ked­vező helyzetbe kerülnek, mert a kartoték hosszirá­nyában egymáshoz képest laposan, pikkelyszerűen el­toltan, lépcsősen fekszenek. Ilykép a vezérszavak fe­jünk mozgatása nélkül, egyetlen szempillantással át­tekinthetők, emellett pedig 'leolvasásukat az is meg­könnyíti, hogy a fekvő lapfejek jó megvilágításnak. A már említett, szétfeszíthető lapú, ismert karto­ték lapjai között levő feszítőszerkezeteknek a lapok felső széle fölé nyúló, keskeny kiugrásai vannak. Ezek a lapok szétfeszítésekor ujjtámaszként ha/sz­nált, terjedelmes kiugrások könnyen megsérülnek. Az egyes szétfeszítő szerkezetek kiszabásához a la­pok magasságánál megfelelően magasabb kartonlapra' van szükség, ami a szerkezetet megdrágítja. A feltalált új kartotéknál viszont maguk a lehajt­ható lapfejek lehetnek az .ujjtámaszok, amelyek a lapszélek magasságában elrendezve nem állanak ki és elég szélesek lehetnek. Mindez elejét veszi az. ujj­támaszok megsérülésének és a kartoték hosszú élet­tartamát biztosítja. A feltalált kartotéknál továbbá a szétfeszítőszerkezetek egyszerűek és olcsó kivite­lűek lehetnek, mert egyszerűén a lehajtható lapfej­ből vagy annak egy részéből és csuklósan a lapfej­hez kapcsolt, egy-egy nyelvből állhatnak, tehát csak igen kevés nyersanyagot igényelnek. Sőt olyan kivi­tel is lehetséges, amelynél a terpesztő szerkezet ahyagtöbbletet egyáltalán nem kíván, ha a nyelv a lapból, ill. ennek fejrészéiből van kicsákozva. A rajzok a találmány több kiviteli alakját példa­képen tüntetik fel. Az 1. ábra az egyik kivitel szerinti kartotékdobóz keresztmetszete, a kartotékllapok eíülnézetével, a 2. ábra a kartotékdobozban álló kártyák egyik csoportját metszetben és egy másik csoportját oldal­nézetben mutatja, . a 3. ábra a kartotékdoboz egy részének távlati képe két lapcsoporttal, melyek közül az elülső mutató jelei látható helyzetben vannak, a 4. ábra ez utóbbi csoport köaépmetszete, az 5. ábrán egy második kivitel szerinti kartoték"­lapokat elölnézetben Hátunk, a 6. ábra az egyik lap oldalnézete, a 7. ábra egy lapcsoportot metszetben mutat, a mutató jelek látható helyzeténél,

Next

/
Oldalképek
Tartalom