136237. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés hídkapcsolások érzékenységének növelésére

2 136.237 és gyűrűs feszültségosztókéní! való. alkialmazás: ese­tén különösen kedvező tekercselési alak érhető el. Ebben az esetben ugyanis az aránylag széles gyű­rükere^ztmetsfet jaöfetkjeztéib^n a feszülf,&égpsztíí -külső kerületén meglphet$s niagy táiyplság adódik a legyezőszerűen egymástól szétálló, sfzalagtekeregelé­sek" között, mely az egyes menetek körül külön erő­vonakaezők kifejlődésére előnyös úgy, hogy az ©gyes önindukciós elemek nem állnak egymással csatolásban. Ilyen fesziültségosztók érinitkezőpályá­jának kivezetésére előnyösen a mienetek egymás melleti fekvő wészdarabjait haszraál'hatjiuk, melye­ket a meneteknek ferromágneses anyagba való ágyazása esetén ekkor természetesen ennek az anyagnak ezen a helyen nem szabad borítania. A találmány szerinti híldlkapcsoláisnál kapacitív hídágrakkal, célszerűen a már ismert csúszó ellen­állásoknak megfelelően sok egymásután kapcsolt kapacitív elleniállásegységiből álló sorozatot használ­hatunk. Ez a kondenzátortelep nagyszámú, egy­mással sorosan képcsőit kapacitásból áll, melynek vezetőelemeire esúszóérintkező úgy van kapcsolva, hogy ez a kondenzátorsorozaton végigcsúszik, és ez mint feszültségosztó működik. A találmányíí a rajzon feltüntetett kiviteli példa kapcsán bőveihben magyarázzuk: Az 1. ábra a legegyszerűbb alakjában mutatja be vázlatosan a találmány szerinti hídkapcsolás ki­viteli példáját. Az 1. ábra —1, 2, 3, 4— induktív hídágakból álló, az —5— váltóáraimforrássial táp­lált hídkapcsolást tüntet fel, melynek átmérőjébe a —6— puli-műszer és —7— kondenzátor van kap­csolva. A'z átmérő végpontjai —8— és —9— csiú­szóérintkezőkként vannak kiképezve. A hídágak in­duktív kialakítása következtében, melyeknek ohmos ellenállása lehetőleg kicsi, az ágakban főként vak­áram és vakfeszültség folyik, és a váltóáramforrást csupán a réz- és vasveszteség fedezésére szükséges teljesítmény terheli. Ha az egyik vagy mindkét átmérő-csúszóérintkező elmozgatásával a híd egyen­súlya megiboimlik, úgy az átmérő —8— és —9— végpontjai között hibafeszültség lép fel, mely már ismert módon a null-műszer működtetését végzi. A null-műszer ellenállásának kedvező teljesítmény­átvitel elérésére a hídrendszer belső ellenállásához kell illesztve leninié. A —7— kondenzátornak a'z átmérőbe való bekapcsolásával elérjük, hogy a null­áramkörben az induktív hídterhelés a kapacitív át­mérő-terheléssel kiegyenlítődik, és a —6— null­műszer belső ellenállásai csupán a hídrendszer kis­ohrno?! ellenállásához kell kiegyenlítenünk. Miután ez az ohmos ellenállás a vakellenállásnak csak tört­része, áldva van a lehetőség, hogy a találmány sze­rinti hídkapcsolatban a —6—• null-müszert a Jriilön­ben szokásos ellenállás törtrészével kivitelezzük, miáltal a —8— és —9— csúszóérintkezők között fellépő hibafészültségét többszörösen jobban hasz­nálhatjuk ki. Éppen úgy, mint ahogy induktív ágakkal és ka­pacitív átmérőterheléssel kialakíthatunk hidakat, természetesen fordított rendszert is alkalmazhatunk (2. ábrát —1,2.3,4— kapacitív ágakkal és —7— induktív kiegyenlítesse! az átmérőben. Mindkét esetben megvan az előny, hogy a —6- - null-mű­szei' kis ohmos ellenállása következtében adott kis átmérő-hilíafeszüjtaéggel aránylag nagyon nagy mutató-, illetőleg eiállítóteljesítményt érünk eL Ezenkívül még további lehetőség adódik ia talál­. mány szerinti hídkapcsolásnál a —6— nulj-műszer teljesítményének növeléséFe azálfjal, Jhpjry a feszült­ségforrásból a hídrendszerbe bevezetett t>ßlj«sit­mény legnagyobb része vakteljesítmény, mely a híidinendszert csak kevéssé melegíti fel. Ezáltal, — ellentétben az ohmos ellenállású hidakhoz, — ebben a!z esetben általában sokkal nagyobb bevezetett vak­teljesítményekkel dolgozhatunk, anélkül, hagy a hídágak erősen felmelegednének, és ezáltal termé­szetesen a null-műszer kapcsain rendelkezésre álló hatásos teljesítmény újra megfelelően megnövel­hető. A 3. ábra a találmány szerinti hídkapcsolás 'al­kalmazási példáját mutatja be szögá'Jvivő-rendsze­reknél. Ebben az esetben adó- és vevőoldalon egy­egy —1—, illetőleg —11— igyürűs feszültségosztót alkalmazunk. A'z —1— és —11— feszültségosztók gyüraalakúan záródó, ferromágneses anyagba ágya­zott indukciós tekercselésből állanak,' és a szim­metrikus megcsapolási pontjaikon —2, 3, 4— és —5— vezetékekkel vannak egymással összekötve. A gyűrűalakú feszültségosztó belső oldalán a ferro­mágneses burkolattól megszabadított gyürüalakú pályán ä —9,10—, illetőleg —12, 1®— csúszóérint­kezőpárok csúsznak. A —9,10— csúszóérintkezők a —7, 8— vezetékekkel a —6— váltóáramforrásra vannak kaipcsolva. A —12, 13— csiúszóérintkiazők összekötő vezetékébe van a —23— kondenzátor és a —18— Ferraris-tmotor —19—• tápláló teker cselese kapcsolva. A —18—• Ferrariswmotor —20— ger­jesztőtekercselése a —24— és —25— vezetékekkel van a váltóáramú forrásra kapcsolva. A —-18— Ferraris-motor —17—• tengelye a —15,16— for­dulatszámcsökkentő áttétellel van a, —14— ten­gellyel összekötve, amelyikre a —12,13'— csús'aó­érintkezőpár van erősítve. A szögátvivő-rendszer a következőképpen műkö­dik: Az adóoldali —9,10— csúszóérintkezők elállí­tásával az —1— feszültségosztó táppontjai áthe­lyeződnek. Ezáltal egyidejűleg a —11— feszültség­osztó potenciáleloszlása is megváltozik és feszült­ségkülönbséig lép fel a —12,13— érintkezők kö­zött, melyek a —21— összekötővezetékkel együtt hídrendszer átmérőjét alkotják. Az átmérőn fel­lépő áram a —19— táplálótekercselésen át a 18— Ferraris-motort működteti, mely a —15, 16— fordulatszámcsökkentő áttétellel a —14— 'csús'zóérintkezőtengelyt alddig forgatja utána, míg az átmérő azáltal lesz áramimentes, hogy a —12, 13— csúszóérintkezők a —9, 10— csúszóérintke­zőkhöz képest újra az eredeti, a hídegyensúlynak megfelelő viszonylagos szöghelyzetet foglalják el. Miután a találmány értelmében az —1— és —11— fesaültségosztók erősen induktív kivitelűek, ohmos ellenállásuk kicsi az összellenállásukhoz ké­pest. Tehát elegendő a —18— null -motor belső el­lenállását a hídrendszer kis ohmos ellenállásával összhangba hozni, és a —23— kapacitás bekap­csolásával a —21— összekötő vezetékbe az ellenál­lás vakkomponensé'i a null-áramkörben kiegyenlí­teni. Ez azonban azt jelenti, hogy a találmány sze­rinti szög^tvivőrendszer elállítómotorát nagyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom