136117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénoxid átalakítására hidrogénnel

Megjelent 1953. évi július hó ]£én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.117. SZÁM. 12 o 1—4. OSZTÁLY. — K-16559. ALAPSZÁM. • Eljárás szénoxid átalakítására hidrogénnel N. V. Internationale Koolwaterstoffen Synthese Maatschappij cég, Hága (Németalföld) A bejelentés napja: 1943. július 3. A találmány eljárás szénoxidnak hidrogénnel a molekulájukban egynél több szénatomot tartalmazó szénhidrogénekké való átalakítására. Ismeretes, hogy szénoxidnak hidrogénnel a mo­lekulájukban egynél több szénatomot tartalmazó szénhidrogénekké való átalakítását magasabb hő­mérsékleten, vasat tartalmazó katalizátorok jelen­létében foganatosíthatjuk. Javasolták már e kata­lizátorok előállítását vasnak oxigénáramban való megolvasztása és a képződött vasoxiduloxid redu­kálása útján, amikor is a hozagokként alkálivegyüle­teket, valamint a szilícium és titán vegyületeit, to­vábbá nehézfémeket is, például uránt, mangánt, wolframot, krómot és molibdént és vegyületeiket, valamint rezet és ezüstöt és vegyületeiket alkalmaz­ták. Ezeket a katalizátorokat általában a nagyobb nyomásokon (például 10—100 at nyomásokon) fo­ganatosított átalakításhoz használják. Közönséges vagy csak kevéssé emelt nyomáson való dolgozáskor e katalizátorok csupán aránylag kis hozadékkal szolgáltatják a kívánt cseppfolyós és szilárd szén­hidrogéneket; például e szénhidrogéneknek csupán kb. 30—50 grammját a kiindulási gáz köbméterére, a gáznak" a reákciótéren váló egyszeri áthaladása mellett. Azt találtuk, hogy az említett katalizátorok ha­tékonyságát jelentősen növelhetjük, ha azokat ar­zénnak vagy atitimónnak vagy vegyületeiknek ho­zagjával látjuk el. A legjobb hatásúak az arzén és vegyületei, melyek közül különösen az arzénessav és az arzénatok alkalmasak, azonban más arzén­vegyületek is, például az arzén halogenidjei, például arzéntriklorid is használható. Ezeket az anyagokat •előnyösen ikb. 1 és 15% közötti mennyiségekben (a vasra vonatkoztatva) adagoljuk, azonban kisebb vagy nagyobb mennyiségeket (kb. 15 és 50% kö­zött) is alkalmazhatunk. A katalizátorok hatékony­ságának e hozagok adagolása következtében való növekedése mindenekelőtt akkor mutatkozik meg, ha azokat közönséges vagy csupán kevéssé magas nyomáson (kb.' 5 at nyomásig) alkalmazzuk. Ezen arzént vagy antimónt vagy vegyületeiket tartalmazó vaskatalizátorok előállítására például úgy járhatunk el, hogy finomszemcséjű poralakú, vagy valamely megfelelő alakba hozott vasat e ho­zaganyagokkal együtt, esetleg még további hoza­gokkal is, például alkáliákkal, földalkáliákkal, ne­hézfémekkel vagy szilícium- vagy titánvegyületek­kel oxigénáramban megolvasztjuk és a kapott, fő­leg vasoxiduloxidból' álló ömledéket lehűtés és fel­aprítás után redukáljuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a hozaganyagokat az. oxiduloxid előállítása után adagoljuk, a keveréket kemény darabokká sajtoljuk és azután ezeket redukáljuk. Ha av redukálást oly feltételek mellett foganatosítjuk, amelyek zsugoro­dást idéznek elő ,az oxidot nem kell darabokká saj­tolni és hozaganyagokat esetleg 'a redukálás közben adagolhatjuk. A vasoxiduloxid redukálását célszerűen hidrogén és/vagy ezt szolgáltató vegyületek, például ammó­niák, metán vagy homológjai, alkoholok vagy eset­leg vízgőz jelenlétében foganatosítjuk, amikor is aszerint, hogy milyen minőségű katalizátort aka­runk előállítani (tehát aszerint, hogy zsugorított legyen-e vagy sem) különböző hőmérsékleteket al­kalmahatunk, például 200 és 1000 C° közötti, cél­szerűen 300 és 900 C° közötti hőmérsékleteket. A nyomások tetszés szerintiek lehetnek. Eljárhatunk úgy is, hogy a redukálás előtt vagy után oxigénnel vagy oxigént szabad vagy kötött alakban tartalmazó gázokkal, például levegővel, nitrogénoxiddal, vízgőzzel, szénoxiddal vagy szén-' dioxiddal foganatosított kezelést iktatunk be és e kezelést és a redukálást többízben is váltakozó sor­rendben foganatosíthatjuk. Szénoxidnak hidrogénnel való átalakításánál, az arzént vagy antimónt vagy vegyületeiket tartal­mazó említett vaskatalizátorok jelenlétében, ugyan­azokat a termékeket kapjuk, mint más vaskatalizá­torokkal, azonban lényegesen nagyobb hozadékot kapunk, különösen ha közönséges vagy mérsékelten emelt nyomás alkalmazásával dolgozunk. A termé­kek főképen szénhidrogénekből állnak, mindenek­előtt telített természetű szénhidrogénekből. Csekély mennyiségben oxigéntartalmú termékek például al­koholok, savak, észterek és ketonok is képződnek. A betartandó hőmérsékletek ugyanazok, mint amelyeket más vaskatalizátorokkal való dolgozáskor is alkalmaznak. Általában 180 és 400 C° közötti hőmérsékletek jönnek tekintetbe, célszerűen kb. 225 és 350 C° közötti hőmérsékleteken dolgozunk. A nyomások lényegesen alacsonyabbak lehetnek, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom