136107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás födém előállítására, előfeszített acélbetétekkel és ez eljárással előállított födém, a hozzátartozó idomtestekkel

2 136.107 tüske meghúzásával, de történhet még egyszerűbben a páros acélhuzalnak a középen való összecsavará­sával is. A megfeszítés történhet külön feszítő szerszámmal és csak a feszítés után csavarjuk vagy akasztjuk közvetlenül, vagy ékek közbeiktatásával a tüskébe. A kellő feszültség elérését a találmányt képező módon állapítjuk meg úgy, hogy a huzalt ismert nagyságú erővel le- (vagy fel-) húzva a ki­térés nagyságának nem szabad a megadottnál na­gyobbnak lenni. Az erőt kifejtheti felfüggesztett súly, vagy a megsodort acélhuzal visszasodró ereje. A sodrás után a visszasodrást bedugott vagy meg­támasztott vaspálcikával gátoljuk meg. A megfeszí­tés után a fődéin máris megterhelhető. A vas rozsdavédelme és a biztosabb tartás végett az áll­vány eltávolítása után a mélyedéseket, amelyben a huzalok vannak, cementhabarccsal kell kikenni vagy kiönteni. A találmány szerinti eljárással nemcsak tartókat, illetve gerendákat állíthatunk elő, hanem mindkét irányban teherhordó lemezeket is, amely esetben úgy járunk el, hogy az előfeszítendő huzalokat az idomtestek mentén vagy hornyaiban nemcsak egy­irányban, hanem erre harántirányban helyezzük el és feszítjük ki. E lemez előállítása a gerendákat ábrázoló rajzok kapcsán érthető, úgy, hogy külön ábrázolására nincsen szükség. E lemezeket is elő lehet állítani iparilag és előre elkészíteni úgy, hogy azok az építendő épületen készen beépíthetők, ill. elkészíthetők legyenek. Amennyiben valamely okból a nagyszilárdságú acélbetét beszerzése nehézségekkel járna, alkalmaz­hatunk közönséges vasbetétet, vagy csavartvasat is. A találmány szerinti födém alkalmazása gazdsági­lag még így is igen előnyös, ment azonnal használ­ható födémet nyerünk állványozásnak csak rövid ideig kell felállítva maradni. A találmány szerinti eljárásnál kengyelt és fel­hajlított vasbetétet nem alkalmazunk, mert erre szükség nincs. Az előfeszítés folytán ugyanis a tar­tónak a nyíró feszültségekkel igénybevett részein sehol sem keletkezik húzás, így repedés nem kelet­kezhet, a betongerenda ugyanis sohasem nyírással megy tönkre, hanem csak ferde húzás hatására, ilyen azonban előfeszített vasak alkalmazása esetén nincs. Acélanyagban való takarékoskodásból nem kell minden szálnak a tartó teljes hosszában végigmenni, hanem alkalmas tüskét tartalmazó idomdarab be­építése mellett rövidebb szálak is alkalmazhatók. Az egymás mellett készített acélbetongerendák, illetve acélgerendák együttműködésének biztosítá­sára a köztük lévő hézagot betonnal öntjük ki. A hordképesség fokozása végett ebbe a hézagba is lehet vasbetéteket helyezni. A többtámaszúság biztosítása végett az acélhu­zalok ugyan több nyíláson át is húzhatók, mégis . helyesebb a negatív nyomaték felvételére közönsé­ges vasbetétet alkalmazni a gerendák közötti héza­gokban, amelyeket utólag betonnal töltenek ki, mert az 'acélbetétes' gerendák kissé merevek, így a tá­masz süllyedéséből származó, nagy alakváltozáso­kat nem bírják jól, míg a lágyvasbetétek ezt lehe­tővé teszik. Készíthető azonban födém olymódon is, hogy ilyen módszerrel a földön vagy a műhelyben előre készítünk élőfeszített acéllal szerelt gerendákat és azokat készen visszük és helyezzük el az épületen. A találmányt a csatolt rajz kapcsán ismertetjük, amelyén az 1—4., valamint 14. ábrák a találmány szerinti fö­dém példaképpeni kiviteleit szemléltetik, az 5., 5a. ábrák a födémgerendán alkalmazott idom­darabokat, fej lemezeket, a —9a. és 15. ábrák a megfeszítés módját mutat­ják, valamint a 10., 11. ábrák a huzalok rögzítését szemlélte­tik, a 12., 13. ábrák pedig az előfeszítés mérvének meg­állapítási módját mutatják. A csatolt rajzon az 1. ábra az —1— födém ke­resztmetszetét, illetve az abba épített szilárd —la, lb, le, ld— idomtestek különféle, elképzelhető alakját mutatja, ahol —la— idomtest alul-felül sík, legfeljebb a habarcs jobb tartása végett van­nak szokásos barázdái. Az —lb— idomtest a —2— acélbetétek számára kisebb —3— mélyedéseket tar­talmaz. Az —le— és —ld— idomtestek felületén a —3— mélyedések már határozott horony alakját veszik fel. Az idomtest belseje tetszésszerinti lehet, így az —la— idomtest soklyukú, az —lb— idom­test csak egy üreget tartalmaz, az —le— test tö­mör és az —ld— test bordákkal osztott üregű. Va­lamennyi idomtest mellett be vannak rajzolva az elő­feszített —2— acélbetétek. A vonalkázott —4— te­rület a beton illetve habarcs keresztmetszetét mu­tatja, melybe —5— vasbetéteket is lehet helyezni. A 2. ábra a födém függőleges hosszmetszetét mu­tatja,' az egyik —6— falra felfekvés helyén. Lát­ható itt a szokásos —7 — koszorúgerenda,' az —1— idomtest és a tömör —le— idomtest, amelyre azért van szükség, hogy a fal függőleges terhét viselni legyen képes. Látható a .-—8— fejlemez, amely az 5. ábrán láthatóval azonos, továbbá a —2— előfe­szített acélhuzal. Be van rajzolva a közbenső —8a— fejlemez további acélhuzal felerősítésére, amely —8a— fejlemez azonos a 7. ábrán láthatóval. A 3. ábra ugyancsak a födém függőleges hossz­metszetét ábrázolja közbenső alátámasztáson (—6—• falon) át. A jelek ugyanazt jelzik, mint a 2. ábrán. A 4. ábra ugyancsak a födém függőleges hossz­metszetét mutatja közbenső alátámasztáson át. Az ábrán a közbenső alátámasztás —9— vasbetonge­renda, de lehetne fal is. Ezen az ábrán van feltün­tetve az az eset is, amikor az 1. ábrán —4—gyei jelölt betonbordába —5— vasbetéteket helyezünk. Az -—5— vasbetétről említettük már, hogy azt cél­szerű lágyvasból készíteni a födém képlékeny tu­lajdonságának biztosítása érdekében. Az 5. és 5a. ábrák a födémgerenda végén alkal­mazott, az előfeszített acélhuzalok beakasztására szolgáló, szilárd (beton) —8— idomdarabot mu­tatják, melybe—10—tüskék vannak betonozva, me­lyekbe a —2— acélhuzalok lesznek akasztva, vagy az előfeszítés előtt csavarva. Az 5. ábra a fejlemezr idomdarabot oldalról, az —5aj— ábra pedig elölről ábrázolja, de annak csak egy része van lerajzolva. A —11— vasbetétek az idomdarab szilárdságának növelésére vámnak benne. A 6. ábra az 5. és 5a. ábrákon mutatott fejV lemez-idomdarab egy másik változatát mutatja, melynél a —2— acélbetétek megfeszítése nem azok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom