136022. lajstromszámú szabadalom • Kopszcsévélőgép
136.022 3 don a 8. ábrán szemléltetett —80— csapot működteti, mely a—81— csap körül mozgathatóan ágyazott —82— emelővel a —83— kilincset nyitja és a —84, 85— emelőket szabaddá teszi. A -—84— emelő a —86— rugó hatása alatt áll, mely a —87— kapcsoló útján a —84— emelő segítségével a csévélőorsók hajtását kikapcsolja. A további —85— emelő a —88— rugó hatása alatt azonban csupán akkor lendülhet ki, ha a —78— kar végét a —62— kar —76—'bütyke szabaddá teszi. A 11. ábra szerint az —5— száltapintóval a —69— orron kívül a -•-91— görgőt is hordozó —90— kar van összekötve. Az —5— száltapintó leesésekor a —91— görgő a —92— érintkezőrugóhoz ütközik, amikor is a —93, 94—- érintkezők az áramkört ' zárják és a —97— jelzőlámpát felgyújtják.. A cséveváltás vezérlőberendezése az összes orsók közös hajtása esetében, vagyis csoportos csévélőgépeknél akkor lép működésbe, ha az összes kopszok a beállított hosszúságot elérték. Ha az összes kopszok a csévélőhelyeket elhagyták és az orsókra adott esetben új hüvelyek, vagy orsó nélküli gépeknél a tartószervek közé új hüvelyek jutottak, miközben á szálvezetőktől jövő szálak a hüvelyeken ismert módon rögzítve lettek, az új kopszok felcsévélése megindul. Minden egyes —F— szál a —3, 4— feszítőtárcsák feszítőhelyein a mindenkor szükséges feszítéssel fut át. Szálszakadás esetében az —5— száltapintó az —5"— (1. ábra) helyzetbe esik és ezzel a megfelelő csévélőhely kapcsolóberendezését (9., 10. és 11. ábra) kiváltja, mely ezután a szakadt szálvégeket megragadja és önműködően összecsomózza. Ez akként megy végbe, hogy az —-5— száltapintó —69— orra (11. ábra) a —70— emelőre esik, amikor is a —72— görgőt felfelé mozgatja és a —73— karon rögzített —74— görgőt szabaddá teszi. A —75— rugó hatására ekkor az ugyanezen az emelőn rögzített —61— kar ékalakú vége a —63— kapcsolókilincset felszabadítja, mely a —64— rugó hatására az —59— fogaskeréken elrendezett —65— bütykök körzetébe lendül. Az —56— tengely által az —58— rugós kapcsolattal állandóan hajtott —57— fogaskerék ekkor az —-59— fogaskereket lassan elforgatja. A —63— kilincsnek a —66— kapcsolótárcsa felé való belendítése következtében tehát az —59— fogaskerék utóbbit mindaddig magával viszi, míg a —66— kapcsolőtárcsán elrendezett —68— csap a —62— emelő —67— karját az óramutató forgásával ellenkező értelemben elmozgatja és ezzel a —75— rugó hatása alatt a —72— görgőt hordozó —70— kart ugyancsak az óramutatóval ellentétes forgási értelemben szabaddá teszi. Ekkor a —62— emelő —61, 67 és 73— karjaival újból abba a helyzetbe jut, amelyben a kapcsolófolyamat megindulása előtt volt. Ebben a helyzetben azonban az —59— fogaskerék —65— bütykeivel még mindig kapcsolatban álló —63— kilincs az ékalakú —61— emelőkar körzetébe jut, mely a —63— kilincset kiindulási helyzetébe, vagyis a —65— bütykök körzetén kívüli helyzetbe hozza. A —101— vezérlőtárcsán eme egyetlen kapcsolási fordulat közben a rajzon nem szemléltetett szokásos emelőáttételek a szakadt szálvégek önműködő csomózásához szükséges összes mozgásokat kiváltják. A csomózófolyamat önmaga olymódon megy végbe, hogy először az orsókapcsoló azt a csévélőhelyet, melynek —5— száltapintója a hozzátartozó kapcsolóberendezést kiváltotta, önmagában ismert módon a visszafutás irányában vezérli. Egyidejűleg, adott esetben a —101—- vezérlőtárcsákkal vezérelve az —55— szelep (6. ábra) nyílik és a —7— és —13— szívócsövek (1—3. ábra) szívóáramát szabaddá teszi, mely csövek a kapcsolás kezdetekor a —7'— és —13'— helyzetben állnak. A —7— szívócső —10-— szívórése ekkor közvetlenül a csévekúpnál helyezkedik el és ennek folytán a —K— kopsz visszaforgatása közben a szakadt —F2 — szálvéget beszívja. Ä —13— szívócső —17— szívórése az —Ft— szálvéget ragadja meg és szívja be, mely rendszerint a —3, 4— szálfeszítő tárcsák közt maradt. Ezután a —12— fogasrúd lefelé mozdul el és fogazásával a szívócsövek —11, 16— fogazásába kapaszkodva a —7— és —13— szívócsöveket az 1—3. ábrákon eredményvonallal feltüntetett helyzetükből; kilendíti, miközben e szívócsövek az —F, és F2 — szálvégeket a —21— mechanikus csomózóberendezéshez vezetik. A —101— vezérlőtárcsák ekkor ugyancsak nem szemléltetett emelőkarokkal a —12— fogasrúd elforgatását idézik elő és ezzel a,—21— csomózóberendezést működtetik. Közben ismert módon az —Fi; F 2 — szálvégek elválnak és a —7—- és —13— szívócsövek útján beszívódnak. A csomózófolyamat alatt a —K— kopsz egy pillanatra megállt, azonban a csomózófolyamat befejezése után a —101— vezérlőtárcsák behatása alatt és a kapcsolómű átállítása következtében rövidesen újból teljes csévélési sebességgel forog. Egyidejűleg a szívócsövek újból kiindulási helyzetükbe térnek vissza. Közben a —7— szívócső felfelé való elmozdulásakor a —24 —csap az —5—• száltapintót újból legfelső helyzetébe hozza (2. és 3. ábra). " Ha az —F— szál. a csomózás sikertelensége miatt, vagy szálszakadás következtében a csomózófolyamat befejezte után nem fekszik a —3. 4— szorítóhelyek előtt vagy mögött, az —5— száltapintóra fel, utóbbi a —7— szívócső lefelé való mozgása után. azzal együtt lassan újból lefelé mozog. Ekkor azonban az •—5— .száltapintó nem esik hirtelen le, mint szálszakadás esetében és ezért nem képes —69— orrával' a —70— emelőt kimozdítani., Ekkor a 11. ábrán szemléltetett —5'— közbenső helyzetében függve marad, miközben a —69— orr enyhén a —70— karra fekszik fel, akkor a —91— görgőt hordozó —90— emelő azonban a — 93— érintkezőt hordozó —92—- rugót a —94— érintkezőhöz nyomja. Az áramkör tehát zárul, és a -—97— jelzőlámpa kigyullad. Ha tehát a csomózás nem sikerült, a gép nem működik tovább, haneni a kezelő személyt a hibára figyelmezteti. Előfordulhat, hogy a szál közvetlenül a csévék váltása előtt szakad el. A megfelelő csévélőhelynél meginduló csomózófolyamatot ekkor a cséveváltás folyamata megzavarhatná. Ennek megakadályozása . végett kölcsönös reteszelésről gondoskodtunk, mely a cséveváltás. önműködő bevezetését mindaddig meggátolja, amíg a csomózóberendezés még működik. Másrészt a csomózófolyamatnak a cséveváltás alatti bekapcsolása is reteszelve van, amint ezt a
