136022. lajstromszámú szabadalom • Kopszcsévélőgép
4 136.022 8. ábra kapcsán magyaráztuk. A —80— ütközőcsap, mely pl. a csévét tapintja le, az elért csévehossz esetében a —81— csap körül forgathatóan ágyazott —82— emelőkart felfelé nyomja, amikor is a —84 és 85— emelőkbe kapaszkodó —83— kilincs lefelé elmozdul és e két emelőt szabaddá teszi. A —84— kar a.—86— rugó húzóhatása alatt a csévélőhelyek —87— hajtóművét kikapcsolja és ezzel az összes csévélőorsókat leállítja. A cséveváításd folyamat azonban csupán akkor indulhat meg, ha a —78— kar vége a —85— karon a —62— emelő —76— orra mellett szabadon elmozdulhat, vagyis, ha a —62— emelő —61, 67 és 73— karjaival az óramutató értelmében nem fordult el, más szóval, ha a esomózóberendezés kapcsolóberendezése nem működik. A hüvelyváltási folyamat megindulása után másrészt a —62— emelő az —-5— száltapintó működtetése folytán, illetve a —75— rugó hatása alatt azért nem lendülhet ki, mert a —76— bütyök a —78— karba ütközik és ezzel reteszelve van. A hüvelyváltó folyamat befejezése után a hüvelyváltó berendezés által vezérelt nem szemlélte^ tett tag a —78, 85— emelőt újból kiindulási helyzetbe állítja vissza és ezzel a esomózóberendezés kapcsolását szabaddá teszi. A 4. és 5. ábrán szemléltetett kiviteli példánál a —25— cső a szálat először a —26— szívórésbe szívja be. Az —F2 —- szálrész ezután ismert módon a —26— hosszrés mentén a rés végéig csúszik és közben a —21— csomózóberendezésbe esik. A —13— szívóesövön elrendezett —31— ék ennél a kiviteli példánál a —13— cső felfelé való elmozgása közben a —3— feszítőtárcsák közé nyomódik és ezeket annyira szétnyomja, hogy a beszívandó —F,— szálrész e tárcsák közül könnyen kihúzható. A —13— szívócső lefelé való elmoz>dulása közben a szívónyílás előtt elrendezett —28— csappantyú a szívóhatás következtében zárul, míg a legalsó helyzetben a —29—- karnak a —32— csaphoz való ütközése következtében újból nyílik, úgyhogy a esomózóberendezés által elvágott —Ft — szálvég a szívónyíláson át elszívható. A 6. és 7. ábra szerinti kiviteli példánál a szálvégekhez nincs külön szívócsövekre szükség, mivel itt a szívóáram a szakadt —F1( F 2 — szálvégeket Mzvetlenül a —21— csomózóberendezésbe vezeti. Az —•F1 — szálvég közben a —38, 39— szálfeszítő tárcsák közül felszabadul, mert a —40— dugattyú a szívófuvókában fellépő nyomáscsökkenés következtében befelé mozdul el és a vele összekötött —39— feszítőtárcsát megemeli, amikor is az —F,— szálvéget a —44, 45-szívócsőbe adagolják. szállítóhengerek a Szabadalmi igénypontok: 1. Kopszcsévélőgép több csévélőhelyen egyidejű szálelőtolással és cséveváltással, melyet minden egyes csévélőhelyen elrendezett és szálkeresővel egyrészt a szál feszítőberendezése körzetében a íeh futó szálra és másrészt a kopsz, mindenkor elülső kúpalakú részére ható csomózóberundezés, valamint a cséveváltóberendezés és esomózóberendezés egyidejű működését meggátló reteszelőberendezés jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynél a esomózófolyamatot leeső száltapintó váltja ki, melyet hiányzó szál esetében a szabad leesésében gátolt és csupán jelzőberendezést kiváltó száltapintó jellemez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet az egyik szívócső szívónyilásán elrendezett, a cső mozgása közben a szálat fogó és a cső mozgása végén vezérlő ütközők mentén elhaladva, a cső véghelyzetében nyíló szálszorítóberendezés jellemez. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a szálfeszítőket, csomózóberendezést, száltapintót és adott esetben a szálvezetőt is közös tok borítja. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a esomózóberendezés p. berendezés egyéb részeihez viszonyítva úgy van elrendezve, hogy a szívóhatás következtében a szálvégek közvetlenül a csomózóberendezéshez jutnak. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kopsznál fekvő szívórés a kopsz elülső végét küpalakúan borítja. 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melynél a szálfeszítő egy része mozgatható, melyre jellemző, hogy a szálfeszítőnek valamely szálvég beszívása közben a szorítást önműködően megszüntető mozgatható része van. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a szorítótáresáK közé nyomódó és a szorítást megszüntető ék vagy hasonló jellemez. ' 9. Az 1—8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyet a szívóhatás által befolyásolt és a szorítótárcsák szorítását megszüntető dugattyú jellemez. 1 rajzlap-melléklettel-A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgató ja. Terv Nyomda-167 F. v.: Sumits István-
