136022. lajstromszámú szabadalom • Kopszcsévélőgép
2 136.022 helyeken szükséges vezérlőeszközök általában ismeretesek. A rajzok kapósán tehát ezeket nem kell magyaráznunk. A forgás közben keletkező csévetest és a szálvezető közt tengelyirányban két mozgás megy végbe, mégpedig az egyik ide-oda való mozgás az egyes szálrétegek képzésére, amely kúppalástot eredményez, és a másik, mely az előretolást eredményezi. Az a körülmény, hogy e mozgások úgy jönnek-e létre, hogy az egyik vagy másik szerv áll, vagy mindkét szerv mozog, a végeredmény, vagyis a cséve tetőcserépszerű felépítése szempontjából közömbös. A szemléltetett példáknál az egyszerűbb ábrázolhatóság kedvéért feltételezzük, hogy az előretolási mozgást a cséveorsó végzi és a szál ide-odamozgatását a helytállóan ágyazott szálvezető hozza létre. Az 1—3. ábra szerinti kiviteli példánál az —F— fonalat az —S— csévehüvelyre a —2— szálvezető do6 vezeti. A csévélőhely fölött —3, 4— feszítőtárcsák vannak, melyek alatt a szállal érintkező —5— száltapintó van. A helytálló —6— lemezen a —8— csapon és —9— peremen —7— szívócső van forgathatóan ágyazva. A —7— szívócső egyik végén —10— szívórés és másik végén —11— fogazás van, amelybe a —12— fogasrúd kapaszkodik. A második —13— szívócső a —14— peremben a —15— csap körül forgathatóan van ágyazva. A —13— csőnek szintén -—16— fogazása van, mely szintén a —12— fogasrúddal áll kapcsolatban. A —13— szívócső mellső végén —17— nyílás, valamint —18— szálvezetőcsap van. A —12— fogasrúdban —19—'• horony van, melybe az ugyancsak a —8— csapon ágyazott —21— csomózóberendezések segítségével kapaszkodik. A —12— rúdnak a —20— nyíl értelmében való elforgása ennek folytán a —21— csomózóberendezést működteti, míg a —20'— nyíl irányában való hosszirányú elmozgása a szívócsövek kilendítését idézi elő. A —7 és- 13— szívócsövek kilendí Lésük után az 1. ábrán feltüntetett —7' és 13'— helyzetbe jutnak, amikor is a szakadt szálvéget beszívhatják. A —14— peremre ezenkívül —22— szálvezetőhuzalt erősítettünk, mely a szálat csomózás közben a kívánt helyzetbe hozza. A —2— szálvezetődob fölött elrendezett —23— csap a szálat csomózás után azonnal a szálvezetődobba illeszti be. A —7— szivócsovön továbbá —24— csap van elrendezve, úgyhogy a —7— szívócső felfelé való mozgása közben az —5— száltapintót is felemeli. A 4. és 5. ábra szerinti kiviteli példánál az —F2 — szálvéget nem kilendíthető, hanem helytálló —25— cső szívja be, melyen —26— hosszirányú rés van, mely a —25— cső mellső végén kialakított —27— szívórésbe torkollik. A —13— szívócsőnek ennél a kiviteli példánál —28— szorítócsappantyúja van, mely a —29— emelőnek a —30— csaphoz^ való ütközése esetében a —13— szívócsőnek* a szálat megragadó —13'— helyzetében nyílik. A —3— szálfeszítő tárcsákat a —13— szívócsövön elrendezett —31— ék feszíti szét. A —13— szívócső legalsó helyzetében a —28— szorítócsappantyú a —29— emelőnek a —32— csaphoz való ütközése révéri nyílik. Annak példájaként, hogy a csévélőhelyeken járulékosan mozgatott szívócsövek nélkül is dolgozhatunk, a 6, és 7. ábrák szerinti kiviteli példánál —33— szívófejet rendeztünk el, mely pl. a 6. ábra értelmében a —2— szálvezetődobot, vagy a 7. ábra értelmében a lengő —34— szálvezetőkart fogadja be. A szívófejet emellett egyidejűleg csőkopszok kialakítására alkalmas csévélőtölcsérkéint alakíthatjuk ki, amennyiben a mellső —35— végét a —36— orsót és a kopsz mellső végét körülfogó kúpként alakíthatjuk ki. A —33— szívófej- felső részében szálfeszítőt rendezünk el, mely helytálló —38— szálfeszítő tárcsából, valamint —40— dugattyúval összekötött laza —39— szálfeszítő tárcsából áll. A feszítésmértéket a —41— állítóesavar és a —42— rugó segítségével szabályozhatjuk. A szívófej —43— száj része előtt —44, 45— szálhúzó hengerpár van elrendezve, melynek —45-— hengere a csomózófolyamat közben a —46,47— emelők útján a hajtott —44— hengerhez nyomódik és az —F1 — szálrészt a szívófej —43— szájrészébe továbbítja. A —33— szívófej középső részén —51— csatorna van, melyben a mechanikus —21— csomózóberendezés van elrendezve. A —21— csomózóberendezés előtt elrendezett —55— vezérlőszeleppel a szívólégáram be- és kikapcsolható. Ezt a szelepet az —52— tolattyúrúd és —48— emelő működteti, melynek mellső végén az —54— csapon körhagyóan a —47— emelő van csuklósan ágyazva, úgyhogy a —44, 45— hengerekkel --való száltovábbítás a szál végeinek Leszívásával egyidejűleg megy végbe. A 8—11. ábrák a csomózóberendezések önműködő kapcsolóberendezéseinek részleteit tüntetik fel vázlatosan a hüvelyváltóberendezéssel való együttműködésük szemléltetése mellett. A csomózóberendezések vezérlőtárcsáinak hajtását, valamint a csomózófolyamattal összefüggő minden mozgatást az —56— tengely végzi, melyen az —58— rugó segítségével engedékenyen —57— fogaskerék van rögzítve, mely az —59— fogaskerékbe kapaszkodik, mely utóbbi lazán a —60— tengelyen forog. -A —62— emelő ékalakú f—61— karjának megemelésekor a —63— kilincs a —64— rugó hatására az —59— fogaskeréken kialakított —65— bütykök egyikének körzetébe jut és a vezérlőfolyamatot megindítja. A —66— kapcsolótárcsán rögzített —63— kilincs előbbit mindaddig magával viszi, míg az ékalakú —61— kar a —63— kilincset a —65— bütykök körzetéből újból kiemeli. Ez a —66— kapcsolótárcsa minden egyes elfordulása után bekövetkezik, mert amint a —67— emelőkar a —66—. kapcsolótárcsán kialakított —68— csapba ütközik, a —62— emelő kényszermozgással újból visszatér eredeti helyzetébe. A —60— tengelyre a —66— kapcsoló tárcsa és a —101— vezérlőtárcsák vannak ékelve. A —62— emelő akkor emelkedik fel, ha az —5— száltapintó leesése közben (11. ábra) a —69— orr a —70— emelőre üt'közik és azt lenyomja. Ekkor ugyanis a —72^— görgő felfelé mozdul el és a —62— emelő —73— itarján ágyazott —74— görgőt és ezzel a —62— emelő —61— karját felszabadítja, aminek következtében a —76'— rúgó hatása alatt az emelő elmozdul. A —62— emelő kilengése után a —76— bütyök meggátolja, hogy egyidejűleg a —79— állítókar útján a hüvelyváltást önműködően végző berendezéssel összekötött —78— emelő is kilendüljön. A megfelelő csévehossz elérésekor a rajzon nem szemléltetett csévélőberendezés önmagában ismert mó-
