135790. lajstromszámú szabadalom • Csekély szekundéremisszióju elektroncső
Megjelent 1950. évi január hó 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135790. SZÁM. 31 g 1—16 OSZTÁLY. - P-10522. ALAPSZÁM. (VH/j.) Csekély szekundéremissziójú elektroncső. N. V. Philips' Gloeilamiveiifalbrieken cég", Eindhoven-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi december hó 3. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi december hó 3. A találmány elektroncső, mely legalább egy katódát és anódát tartalmaz és melyv ben ezenfelül még több rács is lehet. A találmány különösen azt célozza, hogy az 5 anóda vagy anódák szekundéremisszióját csökkentse. Ismeretes elektroncsövek anódáinak a felületre merőleges elrendezésű, párhuzamos falakkal való ellátása, még pedig a katóda 10 fe é fordult oldalukon, mind a hőkisugárzás cöve'é e, mind a SJ e undéremisszi S csökkentése céljából1, me'y utóbbi azért jelentkei ik, mert a piimérelektronok, ha az anóda felületét nagy sebességgel éijk, abból szekun-15 dérelektronokat váltanak ki. Az ilyen szerke eteket különöoen előnyösen alkalmazzák négy- és ötsarkú csövekben. Az i.yen falaknak az anóda szekundéremisszióját csökkentő hatása lényegileg azon alapul, hogy §0 az anóda felületének közvetlen közelében mezőmentes tér keletkezik, minek folytán a sie'omdé: é'ektronokat pl. pozitív árnyékólórács re .ii vonzza. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy az ilyen falak a várakozá-* 25 sokat nem e'égítik ki. Terjedelmes kísérletekkel sikerült e jelenség okát megállapítanunk és ennek alapján az anóda szekundéremisszióját igen hatásosan tudjuk elnyomni. A találmány 30 elektroncső, mély legalább egy katódát és egy a lódat tarta'maz és melynek anódáján, ennek a katóda felé fordult oldalán, az anóda felületére merőleges elrendezésű falak vannak és a találmány szerint ezek a 35 falak oly elrendezésűek, hogy sejtes alakzatot alkotnak. A nyílások méreteit a sejt magasságához képest kiváltképpen előnyösen akként választjuk, hogy a falak (h) magassága (1. ábra) a nyílások (a) szélességének közelítően l1 / 2 —•2-szerese. 40 A találmány a következő felismeréseken alapul: 1. A szekundérelektronoiki a fé-'ülétből bizonyos sebességgel lépnek ki, minek folytán ezek az elektronok, még ha az anóda előtt fo mezőmentes tér helyezkedik i, el, az anódától eltávolodnak és ekként egy másik elektróda, pl', egy árnyékolórács, vonzási körzetébe juthatnak. Erre a tényre vezetne ő viszza az, hogy azok a szerke e ek, ame- 50 lyek ilyen mezőmentes tér létesítésén alapulnak, oly kevéssé hatékonyak. 2. Az az irányeloszlás, mely szerint a szekunderéi ektr ónok kilépnek: közelítően koszinusztörvénynek felel meg (12;. ábra). 55 A különböző irányokban felszabaduló elektronok száma tarányos az i — i max cos a vektor hosszával. Ez a felismerés sejteni engedte azt, hogy az ismert, párhuzamos falak elégtelen hatása arra vezetendő vissza, 60 hogy a falak közül a mezőmentes térből nagyszámú elektron képes elillanni anélkül, hogy ezeket a szekundérelektronokat az említett falak felfognák. Ezt a falaknak a találmány sze inti kialakításával legnagyobb-i 65 h részt elkerülhetjük. Azt találtuk, hogy —=2 SÍ érték esetében, vagyis ha a falak magassága a falak közötti távolság kétszeresének felel meg, a falak közötti térből a szekunderelektronok közül az ismert szerkezetek ese- 70 tóben még 23%, a találmány szerinti sej-
