135701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok és lapalakú képződmények előállítására poliamidok oldataiból

* *. 130701; ' átalakulási termékeivél reakcióba lépő anyagok beadagolásával szintén befolyásolhatjuk és szabályozhatjuk. Reakcióképes hidrogénatomokat tartalmazó vegyülelek-5 ként például a következők jönnek tekintetbe: dodecilal kohol, oleilalkohol, koleszterin, abietinol. dekametilénglikol, trimetüoluropán, 2-metil-2~izobutiIrl.3-dioxipropán, N-metildietanolamin, N-metil-5-iminodipen-10 tanol, dodecilamin, oktadecilamin, dihexametiléntriamin, po'ietilénimin, 3-metiladipinsav, laurinsav, patenitinsiaiv, szebaicinsiav. polimer karbonsavak mint poliakrilsav és részben elszappanosílott poliakrilsavészte-15 rek vagy -amidők, vinilvegyületekből és maleinsavanhidridből kapott kevertpolimerizátumok és ezeknek hidrolízissel vagy alkoholizissel előállított átalakulási termékei, például vinilmetiléterből vágy sztiroüból és 20 maleinsavanhidridből kapott kevertpolimerek, továbbá alkoholban oldódó proteinanyagok, mint a zein, vagy gl tad in, hidroxilcsoportokat tartalmazó szintetikus poliamidok, mérsékelten • nagyfokúan poli-25 mer polikarbamidok, novolakszerű oldható i'enolformaMehidgyanták, polivinilalkohol; karbonsavakat. például laurin savai, sztcariiisavai, vagy hasonlókat számos esetben előnyösen tercier aminokkal, különö-30 sen illékony tercier aminokkal, mint trimetilaminnal alkotott sóik alakjában alkalmazzuk. Hevítés közben az amin lehasad és elillan. Oly anyagok, melyek az alkiléniminek 35 átalakulási termékeivel reakcióba léphetnek, eltekintve a már említeti formaldehidtől, a semleges acilezőszerek, mint eigvvagy többértékű mustárolajok, egy- vagy többértékű izocianátok, melyeket célszerűen 40 könnyen bomló vegyületekből csupán a melegben állítunk elő. Az izocianátot lehasító ilyen vegyületek alkalmazásai különösen bázisos tercier imineknél jön tekintetbe. Efajta vegyületek például a karbaí5 minsavarilészterek, továbbá az izocianá•• lóknak reakcióképes metilént tartalmiazíó vegyületekkel, mint malonészterriel, aceteeetészterrel, dihidrorezorcinnal alkotott addíciós vegyületei. 50 Ajánlatos, ha ezeket az anyagokat az alkiléniminekhez viszonyítva az elméletinél kisebb mennyiségben alkalmazzuk. A fentebb említett adalékanyagok fajtája és mennyisége szerint különböző hatá-55 sokat érhetünk el, mégpedig a kapott anyan gok festheíőségi tulajdonságait változtathatjuk, vizetvonzó]vá, vagy vizettaszító vá tehetjük, az oldhatóságot és duzzaszthatóságot járulékosan csökkenthetjük. Utóbbi különösen' polif unkcionális adalékanyagok ese- 00 tében mutatkozik. A találmány szerinti eljárás legfontosabb , alkalmazási területe rostoknak az oldatok száraz fonásával való előállítása, például az acetátműrostok előállításához használa- 65 tos fonóberendezésekben. A csévék vagy kábel tekercsek alakjában kapott szálaikat előnyösen kiindulási hosszúságuk 2—5-s.zöröséig nyújtjuk, majd szilárd alátéten húzási feszültség alatt vagy laza állapotban 70 hőkezelésnek vetjük álá. A hevítés elé természetesen tetszőleges egyéb technológiai , nemesítő és feldolgozási rendszabályt iktathatunk, például a rostokat fonallá fonhatjuk, tetszőleges sodratszámmal, 75 például kreppsodratig cérnázhatjuk vagy szőhetjük és hurkolhatjuk. A rostok és fonalak tulajdonságait például a krepponálás vagy nemezesítő kallózás vagy mechanikus szálnemesítés tekintetében a 80 hevítés hőmérséklete és időtartama szerint befolyásolhatjuk. Fonható rostok előállttá-, sara való különösen előnyös eljárás abban van,, hogy a száraz fonással kapott rostokat bodorítjuk, például a nyújtás után 85 vizes nedves állapotban, azonnali feszítésmentesség útján, önkéntes bodorításra késztetjük, majd szárazra hevítjük és ezt követően forró vízzel vagy vizes sóoldatokkal, például kalciumklorid vagy magnézium- 90 kloridoldattal kezeljük. A forró nedves kezelés helyett gőzölést is alkalmazhatunk. A találmány értelmében bodorított rostokat akként is állíthatunk elő, hogy a rostokat pászmákká való felvágásuk után 95 bálákká sajtoljuk majd szárazon hevítjük és ezután még forró nedves kezelésnek vetjük alá vagy gőzöljük. A rugalmassági tulajdonságokat igen előnyösen befolyásolhatjuk, ha a rostokat 100 nyújtás után, azonban hevítés előtt, duzzasztószerek, mint víz, alkoholok, vizes alkoholok jelenlétében az iminszármazékokkal való reakciót még meg nem indító hőmérsékleten zsugorító kezelésnek vetjük 105 alá, majd adott esetben a további zsugorítás újbóli kiküszöbölése vagy járulékos húzási igénybevétel közben hevítjük. Hevítés előtt a zsugorított rostot újból teljesen vagy részben kinyújthatjuk. Utóbbi rend- 110 szabály különösen akkor előnyös, ha szövetet keményítünk. Ebben az esetbein az áru jellegét a feszítés fokával jelentősen befolyásolhatjuk. A találmány szerint előállított rostok 115 elvileg a legtöbb textilipari célra alkalmazhatók. Az így kapott rostok különösen gyapjú pótlására, például gyapjiúfonalak,