135701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok és lapalakú képződmények előállítására poliamidok oldataiból

•* szőnyegfonalak, valamint mindenfajta ne, mez előállítására alkalmasaik, célszerűen erősen nemeziesedő állati rostokkal kapcsolatban. I^ülönösen fontos, hogy a ta-5 lálmány szerinti eljárással rendkívül nagy rugalmassági modulust mutató, igen merev rostokat is kaphatunk. A találmány szerinti rostok festés szempontjából is különösen értékesek. Közön-10 séges poliamidrostokkal szemben az affinitásuk rendszeriint jobb, mimellett a nedves kezeléssel szembeni színtartósságuk egyidejűleg fokozódik. A festékfelvétel sebességének viszonyai az állati rostok felvevő-15 képességéhez szintén jobban idomíthatok. Ez különösen akkor sikerül, ha egyidejűleg karboxiltartalmú anyagokat, például polikarbonsavvegyületeket, mint a maleinsavanhidridból és sztirolból vagy az aikril-20 savból és vinileszterekből kapott kevsrtpolimerizátumokat vagy egyéb hasonló anyagokat viszünk be. 1. példa: • A 60 rész adipinsavas hexaimetilóiidi-25 aiminból és 40 rész e -kaprolaktámból kapott kevertpoliamid 20 résznyi 'mennyiségét 5 rész víz, 35 rész métilénklorid és 60 rész metanol keverékének 80 résznyi mennyiségében 50 C° hőmérsékleten, keve-30 rés közben oldjuk és az oldathoz a poliamidra vonatkoztatva) lOo/o' hexametilento,<i)'-dietilénkarbamidot adagolunk. Az oldatot melegen szalaggá öntjük és utóbbiban szárítása Után nyújtással molekuláris 35 elrendezést létesítünk. Ezt követően, a szalagokat két óráig 150 C° hőmérsékletre hevítjük. Az így kezelt film forró 80<y0

-os alkoholban gyakorlatilag oldhatatlan, mimeluett az 40 összehasonlítás végett adalék nélkül készült film gyorsan és teljesen oldódik. A meleg alkoholban megduzzasztott film szárítás után eredeti szilárdságának legnagyobb részét újból visszanyeri. 45 Ha az adalékkal készített filmet kettő óráig csupán 100 C° hőmérsékletire hevít. jük, szintén észlelhetünk határozott keményítő hatost, azonban a film 80o/o-os forró alkoholban még szétesik. 50 Ha az adalékot 15o/0

-ra növeljük, a film még tiszta marad és molekulái elrendezhetők. 150 C°-r.a való hevítéssel az alkoholban való duzzadóképesség még tovább csökken. 55 . A további javulás különösen a szalagfóliának vízben való forralásánál mutatkozik. Már két óráig 125 C°-ra való heví" tés után a film sima marad és összeraigadásra nem hajlamos, mimellett 'sa csupán lOo/o adalékkal előállított film azö- 60 nos hőkezelés után forraláskor még némileg ragad. Adalék nélkül készített, elrendezett molekulájú filmek forralás közben összeragadnak és teljesen összezsugorodnak. 65 15o/o adalékkal és 2 óráig 150 C°-ra való hevítéssel készített fóliák zsugorodása forró vízben 8<>/o, mimellett az összehasonlításképpen csupán 100 C°~on szárított fóliák zsugorodása mintegy 20«/o. Adalék nélkül 70 készített, nem hevített fóliák összeragadás közben hosszúságuk 60o/0

-át veszítik el. A fentebb említett oldatból száraz fonással kapott és utólag molekulárisán elrendezett szálak hasonlóan viselkedjenek. 75 Az adalék nélkül készített szálakkai szemben 150 C°-ra való hevítés után forrón festhetők és a savanyú festékekkel szemben lényegesen nagyobb affinitást mutatnak. A kapott festéseknek nedves kezie- 80 léssel szembeni színtartóssága is jobb. 2. példa: Az 1. példa szerint készített 28<y0

-os oldathoz. 15o/o hexametilén-cú,ti>'-dietilénkarbamidot adagolunk, majd 'az oldatot a szá-85 raz fonási eljárás szerint fonjuk, nyújtással a molekulákat elrendezzük és a szo- . kásos módon 70 C" hőmérsékletet meg nem haladó hőmérsékleten készre kialakított szálakat szőjjük. A kapott szövetet festés 90 előtt laza állapotban 2 óráig 150 C°-ra hevítjük, majd feszítés közben 80 C° hőmérsékletű vízzel kezeljük. A kapott szövetnek telt, rugalmas fogása van. A szövet forrón festhető és sa- 95 vanyú csoportokat tartalmazó festékekkel szemben kitűnő affinitást mutat. Csávafestékekkel és naftolókkal szintén jobban festhető, mint a közönséges poliamidrostokból kapott szövetek. ICO 3. példa: Az 1. példa szerint készített 28<>/o-os fonóoldathoz a m-toluilémdíizociainát és etilénimin dietilkarbamidjiának 12o/o-nyi mennyiségét adagoljuk. Az oldatot ezután 105 a száraz fonási eljárás szerint fonjuk, a kapott szálakban a molekulákat a háromszoros hosszúsággal való nyújtással elrendezzük, majd a szálakat pászmákká vágjuk és a farkasolt rosttömeget bálákká sajtol- 110 juk. A sajtolt bálákat nitrogénnel töltött tartányban, a nyomás ütemszerű ingadozása közben 2 óráig 140 C°-ra hevítjük-