135701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok és lapalakú képződmények előállítására poliamidok oldataiból

135701. 3 Előnyösen oly anyagokat használunk, melyek az oldószer elpárologtatásához szükséges hőmérsékleteken kismértékben * vagy nem illékonyak, különösen, ha igen 5 nagyfelületű képződmények, például finom műrostok előállításáról van szó. Ha a képződményeket hevítés előtt nedves kezelésnek kívánjuk alávetni, ami különösen rostoknál jön tekintetbe, vízben oldhatatlan, 10 vagy nehezen oldódó anyagokat kell lalkajlmazni, hogy a kimosási veszteségeket el„p kerüljük. Az adalékanyagok mennyisége tág határok közt például 3—25o/o közt ingadozhat. 15 Adott esetben e mennyiséget még tovább is fokozhatjuk, például ha különösen kc. meny és merev képződméinyeket 'kívánunk előállítani. , A reakció megindításához az — elő-20 nyösen előzőleg mehainikus behatás, mint nyújtás vagy hengerlés útján — molekulárisán elrendezett képződméinyeket a beadagolt 1.2-alluléniminszármazék reakcióképességének megfelelő hőmérsékletre], pél-25 dául 80—160 C° közötti hőmérsékletre hevítjük, adott esetben fokozatosan. A hevítés' időtartama a megválasztott hőmérséklettől és a mindenkori reakció összetevő reakció•* képességétől függ. Az időtartam például 10 t 30 perc vagy ennél kevesebb és 4—6 óra között ingadozhat. Ezek az adatok semmiképen sem foghatók fel kritikus határértékként, hanem ezekkel csupán arra kívántunk rámutatni, hogy a reakciós idő 35 tartam és a reakciós hőmérséklet igen / tág határok közt ingadozhat. A legelőnyösebb feltételek egyszlerű, sorozatos kísértetekkel könnyen megállapíthatók. Viszonylag könnyen átalakuló alkiléníminszármiai< 40 zékok alkalmazása esetében célszerű., hia ezeket adott esetben tömény törzsoldat alakjában közvetlenül az alakításhoz használt készülék előtt önmagában ismert adagoló berendezés segítségével visszük be. 45 Ezzel a fonóoldat időelőtti koagulációjának veszélyét elkerüljük, különösen ha oly poli**' amidtömegekről van szó, melyek csupán melegen adnak egynemű oldatokat. Avégből, hogy a melegbefolyäs következ-50 tében előálló károkat elkerüljük, melyek ( színváltozásban és a szilárdság csökkené-' seben mutatkoznak, a melegkezelést közömbös gázatmoszférában, például széndioxid- vagy nitrogénatmoszférában fogawai-1 55 tosíthatjuk. A felhevítendő kepzodmenye

1-ket,. például szálas csévetesteket, elegendően y közömbös folyadékokban vagy folyadéki\ keverékekben is kezelhetjük, például szén*"* hidrogénekben, magasabb forrpontú alkoholokban, magasabb forrpontú alkoholok 60 és szénhidrogének keverékeiben is kezelhetjük. A képződmények enyhe duzzadása gyakran előnyös, Az oxigén kizárása helyeit kényelmesebben dolgozhatunk, ha a képződmények- 65 hez az oxidációval szemben védő szereket, például fenil- ß -naftilamint, izododeciifenoit, fenotiazint és hasonló anyagokat adagolunk. Számos esetben ez a rendszabály is felesleges, mivel a beadagolt anyia- 70 gok a hő által előidézett károsodást néha már önmagukban is meggátolják. A reakciós sebességet és adott esetben a reakció lefolyását is a pH érték beállításával befolyásolhatjuk. G3rorsítöan hat- 75 nak általában savaik vagy melegben savat lehasító anyagok, például könnyen elszappanosítható észterek, mint a borkősavdialkilészter, alifás foszforsavészterek, szulfosavak észterei, halogénhidrinek, savimidek 8!) és a fenoplasztok vagy aminopliasztok előállításánál szokásos egyéb savanyú keményítőszerek. A reakciót különösen a nitrogénen hidrogént nem tartalmazó alkiléniminszármiaj- 85 zékok esetében formaldehid vagy formaldehidet lehasító anyagok, különösen metiliolvegyületek és alkoximetilénvegyületek, például karbamid, tiokarbamid, kairbaminsavetilészter, karbaminsavbutilészter, karba- 90 minsavtetrametilénészteír, S-mé'iladipinsav'amidj, vagy a melanin metilorvegyületei továbbá dimetilol-karbamiddimétiléter, valamint karbamidokból, uretánokból és egyéb amidokból alkoholokkal, illetve glikoloklkiäl 95 és formaldehiddel kapott alkoholban oldódó kondenzálási termékek jelenlétében foganatosíthatjiu"k. Metilénhidak járulékos beépítésével a hatást fokozhatjluk. Ezenkívül formaldehid együttes alkalmazása a 1C0 hőbehatással okozott károsodással szembem ellenállóképességet növeli. A formaldehidet és a formaldehidszármazékokat ugyanúgy, mint az alkiléniminszármazékokat a feldolgozandó oldatokba adagolhat- 105 juk;, azonban oldatok allakjáblatn a képződményekre utólag is felvihetjiük,, különösen magát a formaldehidet és alacsony molekulasúlyú származékaikat, például ® dimetilolkarbamiddimetilétert. A formaldtehi- 110 det természetesen gázalakban is altóalma'zhatjiuk. A reakció gyorsításához ebben az esetben is savat lehasító anyagokat,, például könnyen elszappanosítható észtereket, mint dietiltartarátot adagolhatunk. 1^15 Az alkiléniminszármazékok hatását egy vagy több reakcióképes hidrogénatomot tartalmazó vegyületek, vagy az lalkiléniminek