135666. lajstromszámú szabadalom • Szárazlemezes villamos-szelep
Megjelent 1949. évi szeptember hó MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135666. SZÁM. 21 g 1—16 OSZTÁLY. — Z-2523. ALAPSZÁM. (Vll/j.) Szárazlemezes villamos-szelep. Zsigmond János gyáros, Kolozsvár. A bejelentés napja: 1943. évi június hó 30. A szárazlemezes villamos-szelepeket az a tulajdonság jellemzi, hogy rétegezettségükre merőlegesen a villamosáramot egyik irányban könnyebben engedik át, mint 5 ellentétes irányban. E tulajdonságukat az elektrotechnikában a váltakozóáramok egyenirányítására szokták felhasználni, minélfogva a szárazlemezes villamos-szelepek szárazegyenirányító néven is ismeretesek. 10 A szárazlemezes egyenirányítók szerkezetileg általában három főrészből állanak, mégpedig fémes elektródából, kisebb ver zetőképességű félvezetőből és végül a két réteg között kialakult, illetve működő ré-15 légből, melyet zárórétegnek szokás nevezni. A szelephatás jelensége abban van, hogy az elektronkilépés lehetősége a fémből a félvezetőbe a zárórétegen át sokszorosan nagyobb, mint a fordított irányban. 20 A szárazlemezes egyenirányítóknak eddig két alaptípusa vált ismeretessé. Az első típus' a rézoxidulos egyenirányító, melyben a szelephatás a rézlemez, tehát nehézfém és a rézlemez felületéből oxi-25 dálás útján kialakított rézoxidulréteg között fekvő zárórétegben következik be. E típusra az jellemző, hogy a félvezető rézoxidulréteg az alapul szolgáló rézlemezzel igen benső kapcsolatban van, íaimely kapcsolat 30 azáltal jön létre, hogy a réz oxidációs vegyületeit a fémréz oldja és ez oldódás illetve termikus diffúzió útján a fémes vezető és a félvezető rétegei egymáshoz jól tapadnak. Természetesen még szükség 35 van a félvezetőhöz, tehát a rézoxidulhoz csatlakozó áranileszedŐHelektródára is, melyet általában ellenelektródának szokás nevezni. Ez rendszerint ólomlemez:, vagy egyéb puha, a rézoxidulréteggel1 jó érintkezést adó fém. 40 A szárazlemezes egyenirányítók másik .típusát a szelénes egyenirányító képviseli. Ezekben a félvezető szerepét a szelén tölti be, amely vegyileg és a szelephatás szempontjából is közömbös, fémes alapelektrő- 45 dával van lehetőleg jó kapcsolatban. Az egyenirányítást végző záróréteget a szelénnel felvitt adalékanyagokból vagy, utólag felvitt nagy ellenállású anyagból álló és a szelénrétegnek az alapelektródáviail 50 nem érintkező, ellenkező felületén kialakí* tott, vékony réteg alkotja. E réteghez csatlakozik' az egyenirányífásban részt nem vevő, rendszerint könnyen, olvadó fémből, pl. Wood-féle fémből készült ellenelektróda, 55 yagy alkalmas fémfóliia. Az ellenelektróda és a félvezető szabad felületén kialakított záróréteg közé a jobb tapadás, illetve érintkezés elérésére közvetítőréteget, pl. grafitot is lehet iktatni. 60 Az utóbbemlített egyenirányító-típusban az elektronátlépés az ellenelektródáról az alapelektróda felé szabad, ellenirányhaín zárt. A találmány szerinti egyenirányító 65 mindkét említett, ismert típustól különbözik. Előnye az egyszerű kivihetőségl, a szelepet alkotó rétegek benső, szerves öszszetartása és ennélfogva az elválás vagy lepattogzás veszélyének teljes kiküszőbö- 70
