135666. lajstromszámú szabadalom • Szárazlemezes villamos-szelep

2 135666. lése mellett az, hogy a szelephatás, illetve az egyenirányítás arányszám,a az eddig is­mert egyenirányítókkal elérhető arányszá­mot messzemenően felülmúlja. 5 |A! találmány szerinti szárazlemezes egyenirányítót az jellemzi, hogy alapelek­tródája könnyűfém, főleg aluminium vagy magnézium vagy ezek ötvözete, melyhez a fémmel benső kapcsolatban álló félvezető­it) réteg csatlakozik. A szelephatás a könnyű­fém és az azzal egyesített félvezető határ­felületében alakul ki. A félvezető szabad felületével az elvezető elektróda önmagában ismert módon van kapcsolva. 15 A találmány szerinti félvezetőréteg fel­építésében az oxigéncsoportba tartozó elemi kén, szelén és tellur vesznek részt, akár egyenként, akár keverékek, akár vegyülte;­teik alakjában, de ezenfelül előfordulnák 20 benne az alapfémnek és esetleg egyéb fé­meknek az oxigéncsoport alkalmazott fél­vezető tagjaival, továbbá oxigénnel alko­tott vegyületei is. A találmány szerinti •egyenirányító 16-25 nyeges tulajdonsága az, hogy a könnyű­fém alapelektródával érintkező félvezető az elektródával igen benső, szerves, a zo­máncokra jellemző kapcsolódásban van, to­vábbá, bogy a szelepként működő záró-30 réteg az erősen tapadó zománcszerű fél­vezető és az alapfém között helyezkedik el. Igen benső, szerves, a zománcokra jel­lemző kapcsolódáson e leírásban a fel­vezetőrétegnek, vagy legalábbis a záróréte-35 get magában foglaló rétegnek az íailapfém­mel való olyan összeköttetését értjük, melyre jellemző, hogy ha az egyenirá­nyítót a félvezetőréteg olvadási hőmérsék­lete fölé hevítjük és az alapfémről a fé;L-40 vezetőréteget letöröljük, a szelephatás vál­tozatlanul fennmarad, noba a félvezetőréleg megolvadt és az olvadt rész a letörlésseli eltávolodott. A szelephatást okozó réteghez tehát az akár erélyes letörléssel hozzáférni 45 nem lehet. Ez a jelenség élesen megkülönbözteti a íatélnány szerinti szerkezetet az ismert hasonló szerkezetektől, mert még ha az ismeretes megoldások között esetleg akad 50 is olyan, ame'ybeii a félvezetőben kialakí­tott záróréteghez könnyűfém levezető-elek­tróda csatlakozik, az ilyen szerkezetben, a leírt felolvasztás és letörlés után a szelep­hatás megszűnik. Ez annak bizonyítéka, 55 hogy az ismert megoldásban a záróréteg elhelyezkedésének módja a könnyűfém­elektróda és a félvezető között a találmány szerintitől alapjában különbözik. A köny­nyűfámnek és a félvezetőnek a találmány szerinti kombinációja teljesen új, mert a 60 könnyűfémréteg a találmány szerint az egyenirányításban közvetlenül és helyatte;­síthetetlenül vesz részt. A találmány szerinti könnyűfém száraz­lemezes egyenirányító szerkezetének pél- 65 dáját a mellékelt ábra mutatjia. A szelep (í) katódája alumíniumból vagy magné­ziumból készült lemez. Ehhez csatlakozik az alapfémbe bemaródott (2) félvezetőréteg, amely a felhasznált anyagoktól függően 70 kén, szelén, tellur és aluminium- vagy mag­néziumoxid, -szulfid, -szelenid- vagy telluric^ esetleg egyéb fémvegyületek zománcszerű rétegéből áll. A szelephatás az (1) és (2) rétegek érintkezésének helyén alakul ki. 75 A (2) réteghez csatlakozik az egyenirányí­tásban már részt nem vevő és bármilyen vezetőből készíthető,, anódaként működő (3) ellenelektróda. A találmány szerinti egyenirányítót cél- 80 szerűen úgy állíthatjuk elő, hogy ként, szelént vagy tellurt oxidálószcrekkel ke,­verünk és az így kapott keveréket alumí­nium- vagy magnéziumlemezen megolvaszt­juk, vagy a külön megolvasztott félvezetőt 85 a fémlemezre íelvisszük és melegítjük. A hevítéskor az oxidálószerből felszabaduló statu nascendi oxigén, a félvezetőréteget alkotó oxigénesoportbeli elem vagy elemek és az alapelektróda fémjének, illetve felü- 90 létének, esetleg egyéb fémviegyületeknek együttes jelenléte viezeit a találmány sze­rinti félvezetőréteg kialakulására, amely aiz alapfémmel a már leírt módon kapcsoló­dik. 9!> A találmány szerinti egyenirányító elő­állításának kiviteli példái a következők: 7. példa. 75 súlyrész ezüstnitrátot összekeverünk 25 súlyrész kénnel. A keveréket az alu- 100 rainiumlemez felületén egyenletesen elte­rítjük és lassú felmelegítéssel az egészet 26Ö C-ig hevítjük. Kihűlés után jó sze­lephatás jelentkezik. 2. példa. 105 Tömény salétromsavval megnedvesített szelént aluminiumlemezen 0.2—0,3 mm vas­tagságban egyenletesen elterítünk. A le­mezt lassan melegítjük, mikoris először nitrogénoxidok, később szeléndioxid távoz- 110 nak el, míg végre 320 C körül megjelenik a szelén gőze. Ezen a hőmérsékleten a szelén felületére sárga- vagy vörösréz-le­mezt helyezünk, o'ymódon, hogy a szelén az alumínium- és rézlemez között elhelyez- 115 kedve, azokat kitt módjára összetartsa. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom