135625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges és természetes textilanyagok, pl. szálak, rostok, hártyák és hasonló képződmények nemesítésére

Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BIEÓSÍÖ SZABADALMI LLIRAS 135025. SZÁM. 8 k OSZTÁLY. — Z-2475. ALAPSZÁM. (XJV/e.) Eljárás mesterséges és természetes textilanyagok, pl. szálak, rostok, hártyák és hasonló képződmények nemesítésére. Zellwolle- & Kunstseide-Ring- G. m. b. H. cég-, Berlin. A bejelentés napja: 1942. évi november hó 2. Németországi elsőbbsége: 1911. évi november hó 8. Ismeretes már cellulózából vagy fehér­jékből álló mesterséges vagy természetes képződmény éknek, pl. pamutnak, g\apjá­nak, selyemnek, mííselyemiiek, mesterséges 5 cellulózagyapjúnak, kazeingyapjúnak, eléte­rező vagy elészterező szerekkel stb. való utókezelése, vagy pedig ilyen szereknek esetleg a íonóoldatokhoz való adagolása. Javasolták már e célra pl. különösen magá­it) sabbrendű alifás monokarbonsavak saván­hid ridjeinek, savkloridjainak, izociánát jai­nak, valamint különböző aldehideknek al­kalmazását. Ismeretes továbbá textilanya­jgoknak magasabbrendíí zsíralkoholok, a 15 megfelelő ciánhidiinek, magasabbrendű zsír­savoxinietilamidek klórmetilétereivel és a megfelelő imidóklórmetiléterekkel, zsír­sayklórmetilamidekkel, valamint az emlí­tett halogénvegyüieteknek tercier aminek -20 kel alkotott kvaternér ammóniumsójval való kezelése: E különböző kezelő eljárásokkal a textil­anvaffoknak többé vagv kevésbé mosástáiló víztaszító tulajdonságot és egyes esetekben 25 megnövelt gyűrődésállóságot is kölcsönöz­nek. Az ismertetett eljárások egyikénél sem lép fel azonban a textilanyagok nedves ál­lapotban való szakító szilárdságának szám­bajövő emelkedése., amint azt pl. rostanyag-30 nak oktadeciloximetilpiridiniiun kloriddal való kezelése esetében Chwala (lásd Mel­liand's Textilberichte 29. kötet 908. old. 1938} megállapította. Azt találtuk, hogy meglepő módon a ned­ves állapotban való szakítószilárdságnak 35 egész lényeges növelését érjük el, ha cellu­lózából vagv fehérjéből álló rostokat, te.v­tilanyagokat, hártyákat vagy fóliákat oly kondenzálási termékek, célszerűen vizes, adott esetben sótartalmú oldataival keze- 40 lünk, mely kondenzálási termékeket ter­cier aminek és aldehideknek és halogén­hidrogénsavaknak többértékű alkoholokkal vagy merkaptánokkal, polieiánhidrinekfcel, polinitrilekkel, poliaminekkel vagy polisav- 45 aminekkel — melyek 'ezenfelül al kifizettek vagy arilezettek lehetnek — vagy egyéb, reakcióképes hidrogénatomot még több­szörösen tartalmazó vegyületekkel való re­akció termékei alkotják, mimell&tt a reak- 50 cióba lépő oxi- illetve amino- vagy egyéb csoportok egy vagy több metiién vagy egyéb csoporttal lehetnek elválasztva, majd a ke­zelt anyagokat, adott esetbe« alacsony hő­mérsékleten való előzetes szárítás után, ma- 55 gasabb hőmérséklet behatásának tesszük ki, amikor is a kvaternér sót elroncsoljuk. A. fentemlített vegyületekként pl. az alantiakat alkalmazhat juk: Etilén-di-oximetilpiridiniumkiorid, hex.a- 60 metiién - di-o ximetil piridiniu mklo r id, deka -metiién -di-oximetilpiridiiiiuni klorid,, dt'ka­metilén-l,2,10-tri-oximetilpiridiniumklorid, a megfelelő tioéterek, tetr am etilén diami no­metilénpiridiniumklorid, adipinsav-diarnklo- 65 metil énpii'idiniumklorid szebacinsav-diimi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom